klimavatozas
Üzlet

Brutálisan rombolja a fűtés a klímát - A szennyező tüzelők tiltása jelentheti a megoldást?

Nem csak a klímaváltozás megfékezése, de a helyi légszennyezettség csökkentése érdekében is kulcsfontosságú, hogy magasabb tempóra váltson a fűtési szektor légszennyezésének csökkentése. A villamosenergia- és a szállítási szektor mellett a terület eddig kevesebb figyelmet kapott, a következő években így nem várható áttörés a probléma kezelésében. A koronavírus-válság esélyt kínálhat az érdemi változtatásra, azonban a megoldáshoz olyan kérdésekkel is foglalkozni kellene, mint például a fogyasztói tudatosság hiánya – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Annak ellenére, hogy a fűtési szektorban valósul meg a világ végső energiafogyasztásának jelentős része, mindeddig korlátozott figyelmet kapott a döntéshozók részéről más szektorokkal összevetve. Ezt jól illusztrálja az a tény is, hogy a megújuló hő területén önmaguk elé célokat kijelölő országok száma kevesebb, mint harmada a villamos energia "kizöldítésében" konkrét vállalásokat tevő államokénak. Egyelőre azonban ezen országok több mint felében is hiányzik az átfogó szabályozói háttér. Hogy mennyire sürgető a cselekvés, azt az is jelzi, hogy

miközben a világ végső energiafelhasználásának legnagyobb része, körülbelül a fele fűtés formájában realizálódik, vagyis annyi, mint amennyi a villamosenergia- és a szállítási szektorban együttesen, addig a globális hőfogyasztás több mint felére semmilyen szabályozás nem vonatkozott 2019 végén

derül ki az IEA jelentéséből.

Ennek megfelelően a fűtés kizöldítése területén egyelőre alig lehet eredményekről beszámolni: A megújuló energiaforrások mindössze a 11 százalékát (21,5 exajoule - EJ) fedezték a globális hőigénynek 2019-ben (a tradicionális biomassza-felhasználást nem számítva). A domináns fosszilis alapú hőtermelés hatalmas mértékben járul hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához, így

2019-ben a globális szén-dioxid-emisszió mintegy 40 százaléka (13,3 gigatonna) a szén, az olaj és a földgáz hőtermelési célú égetéséből került a Föld légkörébe.

Arról nem beszélve, hogy világszerte sok helyen a fenntartható energiafelhasználásként elkönyvelt fatüzelés olyan elmaradott berendezésekben történik, ami környezeti, klímaszempontból kedvezőtlenebb számos fosszilis energiahordozón alapuló technológiánál is.

megujulo_kep1

2020-ban ugyanakkor némi kedvező változás állhat be a területen: Az idei évben a világ hőenergia-igénye várhatóan összességében 3,1 százalékkal mérséklődik 2019-hez képest - nagyrészt a koronavírus-járvány következtében -, a megújuló alapú hőtermelés viszont csak 0,4 százalékkal, vagyis 2020-ban valamelyest nőhet a megújulók fűtésben betöltött szerepe. A visszaesés súlyosabban érinti az ipart, ahol a hőigény 4,2 százalékkal csökkenhet 2019-hez képest, míg az épületek fűtéséhez kapcsolódóan mindössze 1,8 százalékkal lehet kisebb a hőigény. A járvány elleni védekezés részeként teret nyert távmunka hatására ugyanis a lakóépületek fűtési és főzési célú hőfogyasztása enyhén emelkedik.

megujulokep2

A hőfogyasztás mintegy 50 százaléka az iparhoz fűződik, 47 százaléka pedig az épületek fűtését és a melegvízigény (illetve a sütés-főzés) kielégítését szolgálja. A fennmaradó rész az agráriumban valósul meg, döntően melegházak fűtésével. A globális hőfogyasztás regionális megoszlását tekintve Kína vezető szerepe szembeszökő: az ázsiai óriás több mint 25 százalékkal részesedik az egészből -, melynek kétharmadát az ipar használja fel -, míg az EU, az Egyesült Államok, India és Oroszország együtt összesen 35 százalékát teszik ki a világ hőigényének.

A Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint a megújulók aránya a globális ipari hőfogyasztáson belül változatlanul körülbelül 10 százalékon maradhat 2020-ban. Sőt, az előrejelzés szerint a bioenergia alapú hőfogyasztás gyengülését az egyéb megújulók termelésének szerény mértékű bővülése nem feltétlen fogja tudni ellensúlyozni, vagyis akár a megújulók részarányának csökkenése sem zárható ki.

Az ipari hőigény globálisan valamikor 2021-22-ben állhat talpra és haladhatja meg a 2019-es szintet, de a nem megújuló alapú hőfogyasztás a megújulók felhasználásának bővülése mellett is növekedhet. A nagy gazdaságok közül idén várhatóan csak Kína hőigénye emelkedik éves összevetésben, Kínán kívül az ipari hőfogyasztás átlagosan 7 százalékkal lehet alacsonyabb 2020-ban, mint tavaly.

Az épületek hőigényének kielégítésében azonban valamelyest nőhet a megújulók részaránya 2020-ban: elsősorban a hőszivattyúk és a megújuló villamos energia előretörésének következtében a megújulók összesített részaránya 0,5 százalékponttal 11,5 százalékra emelkedhet idén. A 2021-22-es időszakban ez lassan 12,3 százalékra nőhet, nagyrészt ugyancsak a megújuló villamos energia fűtési célú felhasználásának bővülésével, de a napenergia, a bioenergia és a geotermikus energia - hőszivattyúk és távfűtés általi - szélesebb körű felhasználása is támogatja a folyamatot.

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, a megújuló alapon termelt hő fogyasztása 2025-ben 20 százalékkal lehet magasabb, mint 2019-ben. A növekedés az IEA szerint főleg az épületeknél lehet jelentős (+24%), míg az iparban valamivel kisebb növekedésre (+15%) számít. Mivel azonban a következő években az általános globális hőfogyasztás is hasonló ütemben emelkedhet,

a megújulók a teljes globális hőigénynek még 2025-ben is mindössze 12 százalékát fedezhetik a 2019-es 11 százalékhoz képest.

A nem megújuló eredetű hő fogyasztásának jelentősebb változása nélkül a teljes, hőtermeléssel és -fogyasztással összefüggő globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze 2 százalékkal lesz alacsonyabb 2025-ben, mint 2019-ben.

A pandémia által teremtett kritikus gazdasági helyzet azonban felgyorsítani látszik a fűtési szektor dekarbonizációját is. A gazdaságélénkítés céljával összekapcsolva számos kormány döntött a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések fokozását szolgáló intézkedésekről, amelyek közvetve vagy közvetve kedveznek a megújulók térnyerésének. A legtöbb ilyen lépés az energiahatékonyság kategóriáján keresztül kapcsolódik a területhez, és míg egyesek már létező szabályozások kiterjesztésével, illetve fejlesztésével érnének el haladást, addig mások új támogatási sémákat vezetnek be.

megujulo3

A hőellátás lokális jellege és a szektor egyéb jellegzetességei miatt országos szint alatt, vagyis a városok és helyi kormányzatok révén egyre több, a szektor dekarbonizációját elősegítő változás valósul meg a szabályozási környezetben. Ami a nemzetközi szintet illeti, az uniós megújuló energia irányelv 2019-es felülvizsgálatának eredményeképpen az EU indikatív céljai közé bekerült a megújulók fűtés-hűtésen belüli arányának évi 1,3 százalékponttal való növelésére irányuló cél a 2020-2030-as időszakban. Több ország és város pedig bizonyos épülettípusok esetében elkötelezte magát egyes fosszilis tüzelők betiltása mellett, így tett egyebek mellett például Ausztria, Norvégia és az Egyesült Királyság, illetve Bécs is.

Az érintett országok különféle támogatások és adókedvezmények formájában új pénzügyi hozzájárulást biztosítanak például az elektromos és megújuló hő technológiák telepítéséhez, a megújuló alapú távhőszolgáltatás fejlesztéséhez, vagy akár a fa- és pellettüzelés beépítéséhez is. Más szabályozások az épületek utólagos szigetelésének támogatásával, ezáltal az ingatlanok hőigényének érdemi csökkentésével hozzák helyzetbe a megújulókat, amelyek így könnyebben, hatékonyabban és immár a fosszilis technológiákkal versenyképesen tudják fedezni az igényeket. Az épületek energiahatékonysági követelményeinek szigorítása hasonlóan kedvező hatást gyakorolhat a területre, ahogyan az EU 2020 októberében meghirdetett "felújítási hullám stratégiája" is, amelynek célja, hogy többirányú integrált lépésekkel megduplázza a felújítási rátákat a 2020-2030-as időszakban.

Hosszabb távon egyéb intézkedések segíthetik az ilyen szempontból leginkább problémás ipari alágazatok hőellátásának dekarbonizációját is. Ilyenek a már ma is számos országban indított megújuló vagy más néven zöld hidrogén projektek és támogatásuk, de kötelező feladat a kapcsolódó nyersanyaghasználat hatékonyságának jelentős fokozása is.

Mindemellett a döntéshozóknak foglalkozniuk kell a fogyasztói tehetetlenség és a tudatosság hiányának kérdéseivel, az ösztönzők ellentmondásainak felszámolásával, de a fosszilis energiahordozók részben a járvány miatt alacsony árszintjének a megújulók versenyképességére gyakorolt negatív hatásaival is. Ezeken túl a változást a területtel távolabbról összefüggő olyan egyéb intézkedések is előmozdíthatják, mint például a fából történő építkezés támogatása Finnországban, ami a ma még csak energiaintenzíven előállítható cement iránti igényt mérsékelheti, áll az IEA jelentésében.

Címlapkép: Getty Images

vetovita brusszel zaszlo unios koltsegvetes 201130
bear
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
gasstation
cimlap_mokk_nov
koronavírus tesztelés gyorsteszt járvány
szegény amerika shutter
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Miként győzik le az indexkövető alapok az alapkezelőket?
Online előadás
Külföldi szolgáltató, TBSZ számla, euró alapú megtakarítás
bear