bio
Üzlet

A koronavírusnál sokkal több emberrel végeznek ezek a betegségek - Kitől várhatjuk a megoldást?

Több mint egy éve terjed a globális koronavírus-járvány, világszerte több milliárd ember kényszerült otthonába, és sajnálatos módon több millióan életüket vesztették a pandémiában. Nagy volt a várakozás a gyógyszercégekkel szemben, hogy gyorsan rukkoljanak elő hatékony és biztonságos készítményekkel, amivel a járvány megfékezhető. A szektorba dollármilliárdok áramoltak, ami a tőzsdén is éreztette a hatását, a biotech szektor vált a tavalyi év egyik legtrendibb befektetésévé. A figyelem most a koronavírus leküzdésére alkalmas fejlesztésekre, kutatásokra irányul, de korántsem a koronavírus a legveszélyesebb ellenség, amivel a szektor vállalatai szembenéznek, egyre biztatóbb eredmények látnak napvilágot többek között a rák elleni küzdelem, a génterápia és az agykutatás területén. Megnéztük, hogy befektetőként hogyan lehet mindebből profitálni.

Mit kell tudni a biotech cégekről?

Hogy pontosan mi is az a biotech? A legkönnyebben úgy lehet megkülönböztetni a hagyományos gyógyszergyártóktól az említett szektorban tevékenykedő vállalatokat, hogy ők élő organizmusokon keresztül, jellemzően különböző enzimek vagy baktériumok felhasználásával gyártanak készítményeket, és hoznak létre kezelési formákat, szemben a hagyományos gyógyszergyártással, ahol kémiai vegyületekből és vegyszerekből gyártják az ellenszereket.

A gyógyszerfejlesztésnek négy fontosabb lépése van a biotech cégek esetében, ezek a következők:

  • Gyógyszerek felfedezése: a biotech cégek azonosítják az általuk kezelni/gyógyítani próbált betegség elleni gyógyszerjelölteket.
  • Preklinikai vizsgálatok: a potenciális gyógyszerek in vitro (kémcsövekben) vagy in vivo (élő állatokon, például egereken) történő tesztelése.
  • Klinikai tesztelés: embereken történő tesztelés, 3 fázisa van: az elsőben rövid esettanulmányokat készítenek, amelyek célja a gyógyszerjelölt számára biztonságos dózis megtalálása és annak meghatározása, hogy a gyógyszer hogyan hathat az emberre. A második fázis során 100 vagy annál több beteget magába foglaló kísérletek jönnek, melyeknek középpontjában a rövid távú mellékhatások azonosítása és kiküszöbölése, illetve a gyógyszer optimális dózisának meghatározása áll. A harmadik fázis már jóval nagyobb volumenű kísérleteket foglal magában, itt akár több ezer civil bevonásával is történhetnek a tesztelések. A központban itt az adott kísérleti gyógyszer hosszú távú hatékonysága és hatásossága, illetve biztonságossága áll.
  • Szabályozó szervek jóváhagyása: végső lépésként a vonatkozó szervek jóváhagyása szükséges a kifejlesztett gyógyszer forgalomba hozatalához, ilyen szervek például Európában az EMA (European Medicines Agency) vagy az Egyesült Államokban az FDA (Food and Drug Administration).

Az persze magától értetődő, hogy a klinikai tesztelés minél későbbi fázisánál jár egy adott vállalat, annál inkább valószínűsíthető, hogy célba fog érni az adott projekt, és többszörösen meg fog térülni a kutatás-fejlesztésbe befektetett összeg. Mivel ezeknél a cégeknél a fent jellemzett lépcsőfokokon történő előrehaladás a teljesítmény egyetlen, befektetők által tisztán látható mércéje, egy-egy sikeres klinikai fázis elvégzésének hírére egészen elképesztő árfolyamugrásokat tapasztalhatunk a vállalatok részvényárfolyamainál – a sikertelen teszteknél pedig nagyon komoly eséseket lehet elszenvedni.

Komolyabb problémák is vannak a koronavírusnál

Rendkívül szerteágazó tudományágról beszélünk a biotechnológia esetében, a legtöbb cég figyelme négy területre koncentrálódik: ezek az onkológia, az idegtudomány, a ritka és a fertőző betegségek elleni küzdelem. Utóbbiról egyértelműen a koronavírus-fertőzés juthat eszünkbe, teljesen jogosan – többek között

a világjárványnak is köszönhetően került a mögöttünk álló hónapokban reflektorfénybe a biotech szektor a befektetők szemében,

fontos azonban leszögeznünk, hogy korántsem csak a koronavírus-fertőzés miatt lesz fontos a szektor a jövőben. Amennyiben sikerül úttörő megoldást találni a rákos megbetegedések ellen vagy akár az Alzheimer kezelésére, az jóval több embernek mentené meg az életét a Földön, mint ahányan a koronavírus szövődményeibe halnak bele.

A WHO adatai szerint 2020-ban is a nem természetes eredetű elhalálozások egyik fő oka valamilyen rákos eredetű megbetegedés volt,

egész pontosan 10 millió ember hunyt el a betegség valamilyen szövődményében.

A legkomolyabb problémát a tüdőrák okozta, ez bizonyult a 6. vezető elhalálozási oknak a maga 1,8 millió áldozatával.

Forrás: who.com

Az idegtudomány területéhez köthető betegségek, mint például az Alzheimer vagy a Parkinson is számos áldozatot követel, a WHO adatai szerint

az Alzheimer és egyéb mentális betegségek miatti elhalálozás a 7. leggyakoribb ok volt világszerte 2020-ban.

Az orvostudomány számára talán ez az egyik legkomolyabb kihívást jelentő terület, a kutatásokba és gyógyszerfejlesztésekbe invesztált vagyonok egyelőre még nem térültek meg a megfelelő gyógymód személyében. A legismertebb elmélet az ún. béta-amiloidózis hipotézis, ami tulajdonképpen azt feltételezi, hogy a fenti anyagból képzett „foltokat” hoznak létre a fehérjék az agyban, ami az információ-feldolgozásra hivatott agysejtek degenerálódásához és pusztulásához, azaz az Alzheimer-kór kialakulásához vezet.

Így lehet elképzelni a béta-amiloidózis "foltokat" az agysejt körül, forrás: PrudentBiotech.com

Egyes kutatók szerint ez az elmélet nem állja meg a helyét, de vannak cégek, amik tovább mentek az elmélet mentén, és nem kizárt, hogy a közeljövőben reményre okot adó áttörést érhetnek el – többek között egy ilyen vállalattal is fogunk majd foglalkozni a következő fejezetben.

Természetesen nem csak a fertőző betegségekkel (pl. koronavírus vagy influenza), az onkológia vagy az idegtudomány területén van kiemelten fontos szerepe a biotech cégeknek, ezek tulajdonképpen a jelentősebb csapásirányok, amikre gondolni lehet a biotech szektorral kapcsolatban: beszélhetünk még például a ritka betegségekre specializálódott, azokra megoldást kereső vállalatokról, vagy akár a CAR-T sejtterápiával foglalkozó cégekről is. Mindezek mellett persze nem csak a kutató-fejlesztő, de a tudományos előrehaladást segítő eszközgyártókat is érdemes lehet kiemelni, egy-egy forradalmi orvosi eszköz ugyanis jelentősen fel tudja gyorsítani a folyamatokat.

Egy dolog azonban egészen biztos, ha 2020-ra és a biotech cégekre gondolunk, akkor a legegyértelműbb asszociációként a koronavírus-járvány jut az eszünkbe. A következő fejezetben megnézzük, hogy a pandémia elleni gigászi küzdelemből hogyan vették ki a részüket a szektor vállalatai, illetve a befektetők hogyan értékelték az erőfeszítéseket.

Mi történt mostanában a szektorral?

2020

A koronavírus-járvány 2020 márciusi berobbanása után a hagyományos gyógyszergyártók mellett a biotech cégektől is várta az egész világ a megoldást, ami vakcinák formájában szerencsére meg is érkezett: a szektor eddig kettő, a nemzetközi gyógyszerügynökségek által is elismert és engedélyezett COVID-19 elleni vakcinával tudott szolgálni, ezek a Pfizer/BioNTech és a Moderna ellenszerei voltak.

A szektor iránti fokozott érdeklődés és a kutatásokba befektetett dollármilliárdok természetesen a tőzsdei árfolyamokon is meglátszottak, a Nasdaq Biotechnology ETF új ötéves csúcsra tudott emelkedni, egészen pontosan 41,2 százalékot menetelt az index 2020-ban – egyes vállalatok esetében ez az emelkedés még nagyobb mértékű volt.

ibb

2021

A szektor természetéből adódóan tipikusan a növekedési potenciáljuk alapján árazott vállalatokról beszélünk: a kutatók nagyon sok esetben csak “tanulnak” a kísérletekből, nem feltétlenül érkezik egy sikeres kezelés formájában azonnal az output, vagy akár a rendkívül fontos engedélyezések is csúszhatnak – egy-egy rossz hír hatására komoly árfolyameséseket tapasztalhatunk a szektor vállalatainál.

A makrokörnyezet nemigen kedvez hozzávetőlegesen február közepe óta a növekedési részvényeknek: egyrészt ott vannak az emelkedő kötvényhozamok, melyeknek köszönhetően a befektetők számára kevésbé látszik most jó választásnak a részvénybefektetés a kötvényekkel szemben, illetve a tőkepiacokon is inkább az érték alapon árazott papírokat részesítik előnyben, azaz a gazdasági kilábalás reményében beindult a rotáció.

Mi sem mutatja mindezt jobban, mint hogy a Nasdaq Biotechnology ETF a februári csúcsa óta 15 százalékot esett, a spekulatívabb, kísérleti fázisokban lévő biotech cégek árfolyamai pedig még nagyobbat estek.

Milyen trendek formálhatják a szektor jövőjét?

  • A Mesterséges Intelligencia növekvő szerepe: leginkább a sebészet területén nyerhet teret az AI, egyre szélesebb körben alkalmaznak és fognak alkalmazni az orvostudomány területén robotikai megoldásokat, amiknek köszönhetően kevésbé invazív, pontosabb sebészeti beavatkozásokat lehet elvégezni. A programozható sebészeti eszközöket gyártó vállalatok kimondottan trendik voltak az elmúlt hónapokban a kisbefektetők körében, itt jellemzően kis kapitalizációjú, kezdeti fázisban lévő cégekről beszélhetünk, mint például az Asensus Surgical.
    robot
    Műtőrobottal végzett sebészeti beavatkozás, forrás: Getty Images
  • Minden negyedik embert közvetlenül érint a két betegség közül valamelyik: ezek a rák vagy egyes neurológiai elváltozások. A megelőző kezelések és gyógymódok kifejlesztésére vélhetően jóval nagyobb hangsúly lesz fektetve a koronavírus-helyzet elmúltával, itt leginkább az agykutatásra és a génterápiás megoldásokra lehet gondolni.
  • Génmódosítás: A genetikai eredetű betegségeket már 50 éve próbálják kezelni és meggyógyítani a szakemberek, komolyabb áttörést azonban csak az elmúlt években értek el – erről a vonatkozó vállalatnál részletesebben is kitérünk majd. A genetikai betegségek megértéséhez tudni kell, hogy a DNS alapvetően 4 féle bázist tartalmaz, amelyeket a kezdőbetűjükkel szoktunk jelölni: A, T, G, C. Ezek a DNS-ben párokat alkotnak, A-T és G-C módon. A DNS-ben tárolt információ ezen csoportok sorrendjéből adódik, amely sorrend alapján a szervezet megfelelő fehérjéket képes előállítani. Ez a sorrend azonban megváltozhat, a szerkezet valamilyen módon sérülhet, amely ahhoz vezet, hogy egy másik fehérje fog szintetizálódni, amely betegséghez vezethet. A genetikai terápiák ezeket a hibákat hivatottak kijavítani.

Kik lehetnek a befutók?

Rák elleni küzdelem

Az 1994-ben alapított, kevesebb mint 1000 munkavállalót foglalkoztató Exelixis alapvetően a rák elleni küzdelem jegyében kutat és fejleszt gyógyszereket és kezeléseket, jelenleg négy gyógyszerük érhető el a betegek számára, de több, mint 100 folyamatban lévő klinikai vizsgálat folyik a cégnél. Messze a legsikeresebb ellenszerük a Cabometyx, ami a veserák két gyakori típusa elleni védekezésben bizonyult hatásosnak. Olyan partnerekkel működnek együtt, mint a Roche, a Bristol-Myers Squibb vagy az Ipsen.

Jelenleg 15 elemző foglalkozik a vállalat részvényével, ebből 12 vételre, 3 pedig tartásra javasolja a papírt, az elemzői célárak átlaga alapján a felértékelődési potenciál jelenleg 30 százalék, az átlagos célár 31,4 dollár. Bevétel és profit tekintetében nagyon komoly emelkedésnek lehetünk majd szemtanúi az elemzők szerint: bevétel soron a 2020-as szinthez képest 100 százalékos növekedést követően közel 2 milliárd dollárt könyvelhetnek majd el a vállalatnál 2023-ban, míg az adózott eredmény soron elérhetik az 585 millió dolláros szintet, ami

a 2020-as értékhez képest 420 százalékos ugrást jelent.

A cég részvényével 2000 óta lehet a Nasdaqon kereskedni, az elmúlt egy év teljesítményét tekintve közel 30 százalékos emelkedésről tudunk beszámolni, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy nagyon volatilis papírról beszélünk.

exel

Az idegtudomány élharcosai

A világ első biotech cégei között alapították a Biogent még 1978-ban, jelenleg közel 10 000 munkavállalót foglalkoztatnak a 40,5 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú cégnél. A korábban jellemzett béta-amiloidózis elmélet mentén dolgozta ki az Alzheimer-kórt hatástalanítani célzó gyógyszerét a Biogen, az ellenszer az Aducanumab névre hallgat. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) előreláthatólag június 7-én dönthet a kísérleti gyógyszer alkalmazhatóságáról.

Jóváhagyása esetén az Aducanumab lenne az első terápia, ami bizonyítottan kezelni tudja a betegséget,

ez óriási előrelépés lehetne az orvostudomány számára.

Bevétel és profitvárakozások tekintetében egyébként az Exelixis-hez hasonló, komoly emelkedésnek nem lehetünk majd tanúi a következő években az elemzői becslések alapján, előbbiben 3 százalékos emelkedéssel, utóbbiban közel 16 százalékos plusszal számolhatunk 2023-ra a 2021-es szintekhez képest. Az elemzői konszenzus által megállapított célár 290,3 dolláros, ami a jelenlegi szinthez képest 9,2 százalékos felértékelődési potenciált jelent. A vállalatot 33 elemző követi, ebből 11 vételre, 16 tartásra, 6 pedig eladásra javasolja a papírt.

A vállalat részvényével 1991 óta a Nasdaqon lehet kereskedni, az elmúlt egy év tekintetében közel 12 százalékos esést tapasztalhattunk, idén eddig 8,6 százalékos a plusz a papírnál.

biogen

A koronavírus egyik nagy nyertese

A Novavaxról vélhetően már sokan hallottak, a kevesebb mint 1000 főt foglalkoztató vállalat is kifejlesztette a maga koronavírus-vakcináját, a sikeres teszteredmények nyomán komoly szárnyalást láthattunk a részvényárfolyamnál – igaz elég alacsony bázisról indult a jegyzés, 2019-ben ugyanis egy ígéretes gyógyszerkísérletük a második tesztfázisban megbukott, alaposan magával rántva a részvényárfolyamot. Ami a koronavírus-vakcinát illeti, az FDA már májusban engedélyezheti a cég vakcinájának sürgősségi felhasználását - közölte még márciusban a CNBC-vel a társaság vezérigazgatója, Stanley Erck. A Novavax kutatása jelenleg a harmadik klinikai fázisban tart az Egyesült Államokban, amelyben 30 000 résztvevőn vizsgálják a készítmény hatásosságát, mellékhatásait.

A vélhetően a brit mutáns ellen is védelmet gyújtó vakcina azonban nem az egyetlen, amivel foglalkozik a cég – egy másik fertőző betegség, az influenza ellen is fejlesztenek kísérleti gyógyszert, aminek kapcsán nemrég bizakodásra okot adó eredmények láttak napvilágot. A koronavírus mellett első látásra elhanyagolhatónak tűnhet az influenza fontossága, a CDC elemzése azonban rámutat arra, hogy az influenza is sok ember halálát okozza: egészen  pontosan 2019 októbere és 2020 áprilisa között 24-62 ezer ember haláláért volt felelős a kór.

Bevétel és profitvárakozások tekintetében

a 2021-es év bizonyulhat vízválasztónak a vállalat számára, a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb számokról tudnak majd vélhetően beszámolni

a cégnél 2021-ben és utána. Bevétel tekintetében közel tízszerezni tud a vállalat az elemzők szerint 2021-ben, ez természetesen a koronavírus-vakcinákból befolyó bevételnek lesz köszönhető – az ezt követő években mérdékelt emelkedésre számítanak ezen a soron a szakértők, 2023-ra a bevétel elérheti a 4,57 milliárd dollárt. Története során 2021-ben realizálhat profitot a vállalat, az elemzői konszenzus alapján több, mint 1,5 milliárd dollár lesz az adózott eredmény idén, 2023-ra pedig akár 2,5 milliárdra is nőhet ez a szám. Az elemzői konszenzus által megállapított célár 300,8 dolláros, ami

A JELENLEGI SZINTHEZ KÉPEST közel 50 SZÁZALÉKOS FELÉRTÉKELŐDÉSI POTENCIÁLT JELENT.

A vállalatot 6 elemző követi, ebből 5 vételre, 1 pedig tartásra javasolja a papírt.

A vállalat részvényével 2016 májusa óta a Nasdaqon lehet kereskedni, az elmúlt egy év tekintetében több, mint tízszerezni tudott az árfolyam, bár az elmúlt hetek-hónapok korrekciójára különösen érzékenyen reagált a papír – a február eleji lokális csúcs óta 30 százalékot esett a részvény.

novavax

+1: A génterápia úttörői

Október 7-én kémiai Nobel-díjat kapott az a két tudós, akik kidolgozták a genomszerkesztési módszert, amit az ún. Crispr-Cas9 „molekuláris olló” (molecular scissor) kifejlesztésén keresztül foganasítottak – ez az eszköz a sejt DNS-ének szinte minden szekvenciáját megtalálja és módosítani tudja. A 2012-es felfedezés után sorra jelentek meg a génterápiás kezeléssel és génmódosítással foglalkozó kutató biotech cégek,

élükön a felfedezésért Nobel-díjat kapó Emmanuelle Charpentier által társalapított Crispr Therapeutics-el.

Kimondottan szerteágazó a vállalat kutatási fókusza, jelenleg klinikai tesztelés alatt áll több, rákkezelésre hivatott ellenszerük is, de a cukorbetegség kezelésére is fejlesztenek gyógyszert, illetve az egyre szélesebb közönséget érintő sarlósejtes betegségek ellen is úttörőknek számítanak.

Érdekes adalékként elmondható még, hogy 2020 sztárbefektetője, a diszruptív technológiákra fókuszáló Cathi Woods is szerepelteti legjelentősebb ETF-jében a Crispr Therapeutics-et, a szektorral kapcsolatos vélekedését az alábbi videóban ismerhetjük meg:

Jelenleg 20 elemző foglalkozik a vállalat részvényével, ebből 12 vételre, 6 tartásra, 2 pedig eladásra javasolja a papírt, az elemzői célárak átlaga alapján a felértékelődési potenciál jelenleg 27,6 százalék, az átlagos célár 157,1 dollár. Bevétel és profit tekintetében dinamikus fejlődésnek lehetünk majd szemtanúi az elemzők szerint, bár érdemes megjegyezni, hogy kimondottan alacsony bázisról indul a vállalat. Bevétel soron a 2021-es 9,5 millió dollárhoz képest 2023-ra már 252,6 millió dollárral számolnak a szakértők, míg az adózott eredmény soron várhatóan nem fognak profitot termelni a cégnél 2023-ig – ám a veszteség a 2021-es 440 millió dollárnál vélhetően jóval alacsonyabb lesz 2023-ra.

A cég részvényével 2016 októbere óta lehet a Nasdaqon kereskedni, az elmúlt egy év tekintetében több, mint duplázni tudott a jegyzés, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy itt is nagyon volatilis papírról beszélünk – január közepe óta közel 40 százalékot zuhant a jegyzés.

crispr

A teljesség igénye nélkül

Mindenek előtt érdemes leszögezni, hogy a befektetők körében kimondottan trendinek számító biotech szektorban számos olyan vállalat is tevékenykedik, melyek befektetői szemmel nézve kimondottan rossz választások lehetnek.

Könnyen megeshet például, hogy egy-egy ígéretesnek látszó kutatás végül nem hoz megfelelő eredményt, vagy egyszerűen nincs az adott cégnek megfelelő tőkéje ahhoz, hogy véghezvigye és eredményre juttassa a kutatását, de több csaló, számaival és ígéreteivel manipuláló  cég is felbukkant az éterben – ennél fogva mielőtt „centes” papírok után nézve fókuszálnánk az egy nap alatt történő meggazdagodásra, azért érdemes lehet jobban körülnézni a felhájpolt vállalatok háza táján.

A teljesség igénye nélkül a következő vállalatokat találtuk a fent jellemzett négy cégen kívül, melyek érdemesek lehetnek az alaposabb utánajárásra:

  • XBiotech: antitest-terápiákat fejlesztenek a rákos megbetegedések kezelésére.
  • Catalyst Pharmaceuticals: ritka neurológiai elváltozások és rendellenességek kezelésére fejlesztenek gyógyszereket.
  • Seagen: antitest-terápiákat fejlesztenek különböző rákos megbetegedések kezelésére
  • Ocugen: retinát érintő betegségek ellen fejlesztenek megoldásokat
  • Asensus Surgical: orvosi segédeszközöket gyártanak, robotika és precíziós műtétek elterjedése miatt lehet bennük potenciál.

Címlapkép: Chaiwat Subprasom/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

GettyImages-517120549
berlin nemetorszag
izrael
szerbia
utazás koronavírus

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
pfizer vakcina oltás