uefa
Üzlet

Európai Szuperliga: pénzéhesek lázadása vagy a foci halála?

„Ma már az egész foci csak a pénzről szól” – hallottuk számtalanszor az elmúlt néhány napban, mióta tizenkét nagy klub megalapította az Európai Szuperligát és ezzel kivívta a fél világ haragját. Aki azonban erre most jött rá, az az elmúlt húsz évet egy lakatlan szigeten töltötte, vagy nem érdekelte a foci és valószínűleg ezután sem fogja. A szuperliga megalapítása ugyanis nem csak egy puccskísérlet az eddigi futballvilág ellen, hanem egy évtizedek óta zajló folyamat újabb állomása, ami legfeljebb hamarabb jött el, mint sokan várták. Az eddig példátlan ellenkezés miatt lehet, hogy ebben a formában semmi nem lesz az ötletből, de az biztos, hogy Európa nagyágyúi felszínre hoztak egy sor olyan kérdést, melyekre válaszolni kell a következő hónapokban.

A piszkos tizenkettő: új főellenségeket talált a futballvilág

Vasárnap éjjel jelentette be Európa tizenkét futballklubja, hogy megalapították az Európai Szuperligát, melynek keretében a jövőben egymással versenyeznének. Az elképzelésük szerint az új sorozat meccsei hétközben lennének, amikor eddig a Bajnokok Ligája küzdelmei zajlottak. Hivatalosan nem céljuk a BL megszűnése, a kettőt egymás mellett képzelik el, de arról egyelőre nem nyilatkoztak, mégis hogyan nézne ez ki a gyakorlatban.

Az biztos, hogy az új ligát húsz csapattal képzelik el, akik közül 15 alapító klub nem eshetne ki, a fennmaradó öt helyen cserélődhetnének a csapatok. A 12 egyesület még három alapítót várna maga mellé, akiknek ilyen „örökbérletük” lenne a ligában, a hírek szerint arra számítottak előzetesen, hogy Németországból a Bayern München és a Borussia Dortmund, Franciaországból pedig a Paris Saint Germain hajlandó lesz csatlakozni hozzájuk.

A forradalmi ötlet kitervelői valószínűleg számítottak ellenállásra, de azt nem gondolták, hogy ekkora lesz az elutasítottság. Az borítékolható volt, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szankciókkal fenyegeti majd a renitenseket, a szervezet már vasárnap kilátásba helyezte az alapító klubok kizárását a nemzeti bajnokságokból, emellett az is felvetődött, hogy a játékosaik nem szerepelhetnének nemzetközi tornákon, az Európa-bajnokságon és a világbajnokságon. Ezzel persze saját bizniszét is rontaná a szövetség, hiszen nagy kérdés, ki lenne kíváncsi ezekre az eseményekre a legjobbak nélkül.

Arra azonban nem biztos, hogy számítottak a kezdeményezők, hogy a futballvilág és a politika ennyire egységesen sorakozik fel a szuperligával szemben. Az érintett csapatok szurkolói sorra ítélik el az ötletet, volt és jelenlegi futballisták a foci haláláról beszélnek, az Egyesült Királyságban pedig az is szóba került a kormány részéről, hogy megtiltanák a jövőben a külföldi játékosok igazolását azzal, hogy nem adnának nekik munkavállalási engedélyt.

Egyelőre a helyzet ott tart, hogy a felek egymásra licitálnak, ki tudja durvábban megfenyegetni a másikat, mindenki próbál még keményebb büntetést kitalálni. Ezekkel a szankciókkal azonban mindenki veszítene, előbb-utóbb el kell indulni egy kompromisszum felé. De előbb nézzük, miről szól az egész vita!

Hirtelen robbant, de igazából időzített bomba volt

Az Európai Szuperliga megalapítása sokaknak mellbevágó lehetett, azonban legfeljebb azért volt meglepő, mert az utóbbi hónapokban inkább elhalkultak a pletykák. Egy hasonló elitliga ötlete igazából évtizedek óta időről időre szerepel az európai futballban, most egyik pillanatról a másikra bejelentették a megalakulást.

Azt már az első pillanatban sem tagadták az érintett klubok, hogy elsősorban a pénzről szólna az új liga. A tervek szerint csak az alanyi jogon járó úgynevezett szolidaritási hozzájárulás évi 10 milliárd euró lehetne, ami minden résztvevőnek 500 milliós fix pénzt jelentene. Ez pedig a mai európai futballban nem kis pénz, a koronavírus-járvány előtti utolsó békeévben, 2018/19-ben a 12 alapító klubból öt összesen nem ért el ennyi bevételt.

Így pedig nem véletlen, hogy sokaknak vonzó volt az új szuperliga elképzelése, hiszen többen megduplázhatnák a bevételüket a sorozattal.

Ráadásul a világjárvány sok klubot nehéz helyzetbe hozott, a 12 zászlóvivő egyesület bevétele összesen 827 millió euróval esett vissza 2019/20-ban, alig volt olyan csapat, mely megúszta 10 százalékos eséssel, a két milánói klub viszont 20 százalékot bukott.

Ezzel pedig hirtelen sokaknak lett érdekes üzletileg egy szuperliga ötlete, hiszen azzal tudták kompenzálni a kieső bevételeiket. Ez azonban csak felgyorsította a reform szükségességét. Az alapvető probléma, hogy az európai futball eddigi modellje elérte határait pénzügyileg, az UEFA nem tud lépést tartani a klubok anyagi igényeivel. Érdemes egy pillantást vetni például a Real Madrid utóbbi húsz évére:

A spanyol óriásklub 2000 óta átlagosan évi 10 százalékos bevételnövekedést tudott elérni, azonban a növekedés láthatóan lelassult a 2000-2010 között látott ütem nem tartható fenn. Ez pedig annak köszönhető, hogy az európai szövetségtől érkező források nem tartottak lépést a kiadások emelkedésével. (Amit persze úgy is lehet nézni, hogy az évek óta szakadatlanul növekvő bevételek mellett az optimistává váló klubtulajdonosok bátran ruháztak be a jövőbe versenyképességük fenntartása érdekében.)

A 2018/19-es szezonban az UEFA összesen 275,2 millió eurónyi szolidaritási hozzájárulást fizetett ki az európai csapatoknak, ez az a kalap, amiből a legkisebbek is részesültek. Emellett a kupasorozatokban induló csapatok összesen 3,1 milliárd euróhoz jutottak, ami kevesebb mint fele volt az Európai Szuperligát most megalapító 12 klub összes bevételének. Ebből kevesebb mint 2 milliárd euró került a BL 32 résztvevőjéhez.

A BL-győztes Liverpool 111,1 millió eurót kapott a szövetségtől, miközben a szuperligában csak az indulás majdnem ötször ennyit hozna a konyhára, nem is meglepő, hogy sokakat elvakított az elérhető hatalmas pénzdíj.

A közbeszédben gyakran éri az a kritika az UEFA-t, hogy a bevételek nagy részét zsebre teszi, ezért nem jut több forrás a kluboknak. A szövetség pénzügyi beszámolói alapján ennek nem sok alapja van, a 2018/19-es szezonban a 3,9 milliárd eurós bevételből 3,1 milliárdot visszaosztott a résztvevő csapatoknak, vagyis

a bevételek mintegy 80%-a a klubokhoz kerül.

Vagyis helyesebbnek tűnik az az értékelés, miszerint az UEFA az európai klubfocit szolidaritási alapon támogatta, a szervezet szófordulatával élve a piramis alapját tartják stabilan annak érdekében, hogy a a foci csúcsán is minden rendben legyen.

Hogy lehet az, hogy az UEFA a 32 csapat között csak 3 milliárd eurót tud szétosztani, miközben az Európai Szuperliga klubjai alanyi jogon 10 milliárdra lennének jogosultak? A reményeik szerint ez lenne az európai futball modellváltásának eredménye. Az új kupasorozat egyértelműen az amerikai major ligákra hasonlítana azzal, hogy az alapítók nem eshetnének ki, ott pedig hasonló összegek mozognak.

A világ legjelentősebb kupasorozatai bevétel alapján
    Bevétel (mrd EUR) Bevétel/csapat (millió EUR) Bevétel/meccs (millió EUR)
NFL amerikai foci 11,4 356,0 42,7
MLB baseball 9,8 326,0 4,0
NBA kosárlabda 7,7 257,0 5,9
EPL futball 6,0 301,0 15,8
NHL jégkorong 4,6 134,0 3,4
La Liga futball 3,4 169,0 11,8
Bundesliga futball 3,3 186,0 13,1
Bajnokok Ligája futball 2,9 73,2 14,5
Forrás: Wikipédia, Portfolio

Látszik, hogy a nagy amerikai ligák a BL bevételének többszörösét generálták 2019-ben, és ez nem csak annak köszönhető, hogy több csapat vesz részt, hiszen a csapatonkénti és meccsenkénti bevételük is lényegesen magasabb.

Ezek a kilátások győzhették meg a 12 európai gigász tulajdonosát arról, hogy érdemes elmozdulnia az európai focinak egy amerikai típusú modellváltás felé.

Ezek a számok pedig azt is alátámasztják, hogy igenis van igény az európai futball reformjára, és nem csak a BL lebonyolításában, hanem a finanszírozásban is. Lehet, hogy nem abban a formában fog ez megvalósulni, ahogy az Európai Szuperliga alapítói elképzelték, de valamilyen radikális változás közeleg az egyre globálisabb futball világában.

A gazdag amerikai ligák mechanikus példája persze nem fedheti el a kellemetlen kérdést: miből lesz hasonló pénz Európában? Az egyik válasz, hogy a szuperliga új értéket teremtene, a labdarúgásba beáramló pénz növekedne. A másik, hogy a szuperliga elszívná a nemzeti bajnokságokból a pénzt. Nyilván az UEFA az utóbbitól tart, és egy képzeletbeli csonka Premier League névsorára ránézve ebben lehet is igazság.

Mi lehet a kompromisszum?

Az utóbbi napokban annyi látszik, hogy valószínűleg egyik fél sem tud teljes győzelmet aratni a vitában. Két nappal az alapítás után ugyanis a 12 klub számára túl nagy arcvesztés lenne a visszakozás, illetve az UEFA is sokat bukna renoméjából, ha nem váltaná be legalább fenyegetései egy részét.

A csapatok lehet, hogy nem számoltak ekkora ellenállással előzetesen a futballvilág és a politika részéről, ez rontja alkupozíciójukat, de biztosan valamilyen kompromisszumra lesz szükség. De mi lehet ez a kompromisszum?

Elsősorban még több pénz a csapatoknak, elsősorban a nagyoknak, ehhez azonban az UEFA-nak a bevételeit is jelentősen növelnie kell. Emellett már az európai szövetség is elindította a BL reformját, melynek lényege, hogy a nagy európai bajnokságok képviselői több helyet kapnának az új kupasorozatban 2024-től. A szuperliga megalapítása ezt a változást felgyorsíthatja.

Vagyis a fő kérdés az lesz a következő hónapokban, hogy mit tud még ígérni anyagilag az UEFA a legnagyobb európai kluboknak, illetve hajlandó-e felgyorsítani a reformfolyamatot és esetleg a szuperliga néhány ötletét beemelni abba.

Címlapkép: MTI/Kiko Huesca

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
frankfurt