A kisebb kapitalizáció felülteljesíti a nagyobb kapitalizációt. Ez egy íratlan tőzsdei szabály, amit a piaci szereplők mindig észben tartanak. A mögöttes ok egyszerű: a kisebb vállalatok között jellemzően sokkal több a növekedésre fókuszáló, piacot elhódító, új technológiákkal és üzleti modellekkel operáló cég, mint a rendszerint fejőstehén korszakban lévő nagy kapitalizációban. Ebben az évszázadban az S&P 600 574%-os teljesítményt ért el, amíg a legnagyobb vállalatok részvényeit magában foglaló S&P 500 184%-ot. Az előbbit zölddel, az utóbbit kékkel jelöltük a grafikonokon.
Azonban ez a mantra sem állja meg mindig a helyét, legalábbis rövid- és középtávon biztosan nem. Számos olyan eset volt, amikor a kis kapitalizációjú részvények jelentős mértékben alulteljesítették nagyobb társukat. Sőt, adott esetben ez egy-egy emelkedő trendben nem alacsonyabb momentumot, hanem akár komoly divergenciát is jelentett.
Összességében a nagyobb teljesítményért itt is magasabb kockázatvállalással kell fizetni. A valós befektetési lehetőséget jelentő SPY ETF, amely az S&P 500 teljesítményét követi az elmúlt 10 évben 0,86-os Sharpe rátával rendelkezik, amíg a kis kapitalizációt lefedő IJR ETF-nél ugyanez az érték mindössze 0,55. Minél magasabb az érték, annál jobb a hozam és kockázat közötti összefüggés. Összehasonlításképpen: mindössze 14 olyan abszolút hozamú befektetési alap van Magyarországon 133 közül, amelyik ebben a mutatóban felül tudta múlni az SPY ETF-et, és 32 pedig az IJR ETF-et (igaz, három éves időtávon). Hosszabb távon, amikor több komoly visszaesés is van, érdemes megnézni a Sortino rátát is, amelyik a befektetők számára értelemszerűen kedvező, felfelé történő elmozdulásokat nem veszi figyelembe a szórásnál, így valós kockázatot tekintve reálisabb képet adhat.
Erről szól még a cikk:
- Valóban magasabb a kisebb papírok kockázata, és ha igen: mennyivel?
- Mi a helyzet most Dávid és Góliát csatájában?
- Hogyan mentek egymással szemben a dotkom lufi után?
- Mi történt velük a 2008-as esés során?
- Mit jelzett nekünk a korrelációs csökkenése hat évvel ezelőtt?
- Hogyan mutatta a lassulást a kis kapitalizáció a koronavírus előtti hónapokban?
- Kell-e most tartanunk a jelenségtől?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
