A kisebb kapitalizáció felülteljesíti a nagyobb kapitalizációt. Ez egy íratlan tőzsdei szabály, amit a piaci szereplők mindig észben tartanak. A mögöttes ok egyszerű: a kisebb vállalatok között jellemzően sokkal több a növekedésre fókuszáló, piacot elhódító, új technológiákkal és üzleti modellekkel operáló cég, mint a rendszerint fejőstehén korszakban lévő nagy kapitalizációban. Ebben az évszázadban az S&P 600 574%-os teljesítményt ért el, amíg a legnagyobb vállalatok részvényeit magában foglaló S&P 500 184%-ot. Az előbbit zölddel, az utóbbit kékkel jelöltük a grafikonokon.

Azonban ez a mantra sem állja meg mindig a helyét, legalábbis rövid- és középtávon biztosan nem. Számos olyan eset volt, amikor a kis kapitalizációjú részvények jelentős mértékben alulteljesítették nagyobb társukat. Sőt, adott esetben ez egy-egy emelkedő trendben nem alacsonyabb momentumot, hanem akár komoly divergenciát is jelentett.
Összességében a nagyobb teljesítményért itt is magasabb kockázatvállalással kell fizetni. A valós befektetési lehetőséget jelentő SPY ETF, amely az S&P 500 teljesítményét követi az elmúlt 10 évben 0,86-os Sharpe rátával rendelkezik, amíg a kis kapitalizációt lefedő IJR ETF-nél ugyanez az érték mindössze 0,55. Minél magasabb az érték, annál jobb a hozam és kockázat közötti összefüggés. Összehasonlításképpen: mindössze 14 olyan abszolút hozamú befektetési alap van Magyarországon 133 közül, amelyik ebben a mutatóban felül tudta múlni az SPY ETF-et, és 32 pedig az IJR ETF-et (igaz, három éves időtávon). Hosszabb távon, amikor több komoly visszaesés is van, érdemes megnézni a Sortino rátát is, amelyik a befektetők számára értelemszerűen kedvező, felfelé történő elmozdulásokat nem veszi figyelembe a szórásnál, így valós kockázatot tekintve reálisabb képet adhat.
Erről szól még a cikk:
- Valóban magasabb a kisebb papírok kockázata, és ha igen: mennyivel?
- Mi a helyzet most Dávid és Góliát csatájában?
- Hogyan mentek egymással szemben a dotkom lufi után?
- Mi történt velük a 2008-as esés során?
- Mit jelzett nekünk a korrelációs csökkenése hat évvel ezelőtt?
- Hogyan mutatta a lassulást a kis kapitalizáció a koronavírus előtti hónapokban?
- Kell-e most tartanunk a jelenségtől?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!