napelem
Üzlet

Egy egész évnyi GDP-t kell a zöld beruházásokra áldoznia Magyarországnak

Pásztor Roxána
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.

A McKinsey elemzése Magyarországra vonatkozóan egy költségoptimalizált pályát vázolt fel a klímasemlegesség eléréséhez, minden főbb szektorban: az energiatermeléstől kezdve, a közlekedésen és az épületállományon át, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás átalakításáig. Mielőtt azonban az egyes alterületek jelenlegi helyzetét, illetve a bennük rejlő fejlődési potenciált megnéznénk, arról kérdeztük a szakértőket, hogy ők miért gondolják fontosnak a klímasemleges átállást, és miért épp most készült el az elemzés.

Magyarországon gyakran esik szó arról, hogy miként lehetne nyugat-európai szintre felzárkózni. Ha ebben sikeresek szeretnénk lenni, akkor fontos a dekarbonizációs terület mélyebb megértése. A riportban azt mutatjuk meg, hogy hol tartunk most, milyen lehetőségeink vannak, és milyen praktikus irányokon lenne célszerű elindulni. A következő 10 év felzárkózásának ez sarkalatos pontja lesz.

– mondta el Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti Irodavezető Partnere, majd arra a kérdésre, hogy miért tartják fontosnak a tanulmány létrejöttét a szakértő azt válaszolta, hogy egyrészt azt tapasztalják, hogy a klímasemleges cél elérése az elmúlt 3-5 évben kimaradhatatlan részévé vált a gazdasági életről való gondolkodásnak Európában és globálisan. Másrészt Magyarországnak is érdeke, hogy ezt a tendenciát a fejlődése javára fordíthassa, valamint versenyelőnyt kovácsoljon mindebből, többek között az innovatívabb külföldi tőkebefektetések bevonzásában folytatott régiók közötti verseny során.

Jánoskuti Levente
Jánoskuti Levente, Kép forrása: McKinsey, Stiller Ákos

A klímasemleges útra való áttérés önmagában gazdasági érdek is

Az elemzés alapján a gazdasági érdek is megkívánja, hogy Magyarország is komolyan vegye a zöld átállást.

Nemcsak emissziós csökkenésről van szó, hanem komoly versenyképességi fejlődési potenciálról. A becslések során azon tényezőket vettük sorra, amelyek a ma meglévő technológiára alapozva egy kompetitívebb gazdasági fejlődést tesznek lehetővé, miközben az ellátási láncok biztonságát fenntartják. A klímasemleges pálya közvetlenül növeli magyarország GDP-jét évente 2-2,5%-kal, ráadásul ezek a beruházások 80-100 ezer új munkahelyet is teremtenek.

– emelte ki Havas András, a McKinsey Partnere.

Havas András
Havas András, Kép forrása: McKinsey, olaszphoto.hu

Az elemzés szektoronként veszi sorra azokat a beruházási szükségleteket, amelyek hatással lesznek, és már vannak is, a nettó zéró karbonkibocsátás elérésére:

  1. energiatermelés
  2. közlekedés
  3. feldolgozóipar
  4. épületállomány
  5. mezőgazdaság
  6. hulladékgazdálkodás,
  7. zöld hidrogén alkalmazási területei,
  8. negatív kibocsátás,

valamint arra is van becslés, hogy a változások hogyan befolyásolhatják várhatóan a hazai GDP-t, illetve hogyan tudja Magyarország a dekarbonizációt a saját gazdasági versenyképességének növelésére fordítani.

„Az elemzés alapgondolata, hogy azon a területen eszközöljünk nagyobb befektetéseket, amely az adott időszakban versenyképesebb. Az épületeknél már most is nagy lépéseket lehet elérni, a megfelelő beruházásokkal, hiszen csökkenthető az energiafogyasztás, a károsanyag-kibocsátás és az import függőség. A zöld hidrogén esetében például azt láttuk, hogy a következő 8 évben 60%-kal is csökkenhetnek a rendelkezésre álló technológiai költségek, így ez a terület a 2030-as évekre lesz hangsúlyosabb. Míg a mezőgazdaságban inkább 2040 után látunk versenyképes technológiát, vagyis azon időszakban lesz érdemes erőteljesebben beruházni” – foglalta össze Békés Márton, a McKinsey Associate Partnere.

Ha Magyarország a felvázolt ütemtervet követi, akkor már 2030-ra 55-60 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátását, 2050-re pedig elérheti a nettó nulla kibocsátást

– tette hozzá a szakértő.

Békés Márton_mckinsey
Békés Márton, Kép forrása: McKinsey

150-200 milliárd euró – Melyek a leginkább beruházás igényes szektorok?

A 150-200 milliárd eurós becsült beruházási összegben a legnagyobb tétel a villamosenergia-szektor: a napelemek, a szélerőművek, illetve a hozzá kapcsolódó hálózati fejlesztések. Ennek legfőbb oka, hogy az elektrifikációval lehet leginkább a fosszilis energiahordozókat kiváltani. A riport becslése szerint Magyarország 2050-re majdnem háromszor annyi villamos energiát fog felhasználni, mint jelenleg, ehhez viszont a termelésben és a hálózatban is brutális mértékű beruházásokra van szükség. A második legnagyobb tétel a közlekedés elektrifikációja és hidrogenizációja: nemcsak sok elektromos autóra, valamint hidrogén meghajtású teherautóra, mezőgazdasági járműre lesz igény, hanem ezeknek a töltési infrastruktúráját is meg kell teremteni. A riport körülbelül 200 ezer nyilvános elektromos töltő kiépítését feltételezi 2050-re, ami szintén nagy beruházási tétel. A harmadik legjelentősebb kategória az ipar, ahol a cél, hogy az új beruházások egyre inkább alacsony karbonkibocsátásúak legyenek, várható tehát egy eltolódás a beruházási profilban. A negyedik nagyobb terület a háztartási beruházás, ahol szintén arra kell forrást áldozni, hogy a fosszilis energiahordozók helyett, például a fűtési rendszerekben, a lakosság tisztább alternatívákat válasszon.

kibocsatas-csökkenés
Kép forrása: McKinsey, "Klímasemleges Magyarország” című riport

1. Villamos energia: közel háromszor annyi villamos energiára lesz szükségünk 2050-re

A villamosenergia-ágazat kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország elérje a klímasemlegességet. Az ágazat súlyát az is jól mutatja, hogy a dekarbonizációs folyamatok hatására

2050-IG 2,8-SZOROSÁRA NŐHET A VILLAMOS ENERGIA IRÁNTI KERESLET,

amit karbonsemleges megoldásokkal kell kielégíteni. A modell általi előrejlezett keresletnek megfelelően

a következő három évtizedben Magyarország hússzorosára is növelheti napenergia-termelő kapacitását, ami így a telepített kapacitás TöBB MINT 70 százalékát teheti ki.

Mivel a nap- és szélenergia-termelés technológiái egyre fejlettebbek, az energiaszektor már ma megkezdheti a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásának növelését, és a 2030-as évek közepére megszüntetheti a teljes szén-dioxid-kibocsátását.

A 2040-es évek közepéig határozott növekedést látunk mind a naperőművek, mind a szélerőműveknél. Becslésünk szerint, a 2035-ös évek után a beépített kapacitás több mint 90%-a megújuló lesz.

– mondta el Békés Márton.

Az elemzés hosszú távra vonatkozó megállapítása, hogy Magyarország elegendő karbonsemleges villamosenergia-kapacitással rendelkezhetne ahhoz, hogy a hazai keresletet a 2030-as évekre teljesen kielégítse, és fokozatosan nettó villamosenergia-exportőrré váljon.

Mindezekkel párhuzamosan kell fejleszteni a hálózati kapacitásokat, a szakértő szerint egész Európában küzdenek az átviteli-, és elosztóhálózat-üzemeltetők azzal, hogy hogyan építsenek be új megújuló kapacitást. Mindezekkel párhuzamosan kell fejleszteni a hálózati kapacitást és a rugalmassági forrásokat (akkumulátorok, kereslet menedzsment, csúcserőművek, energiaközösségek, zöld hidrogén).

Az energiaipar átalakulását a geopolitikai helyzet is alakítja, ami Jánoskuti Levente szerint egyrészt ösztönözheti, hogy felgyorsuljon a klímasemleges átállás, hiszen a sikeres átállással az energiafüggőségi problémák is javarészt megoldódnak. Ugyanakkor 25-30 év helyett 5 év alatt nem lehetséges az egész energiaipart zöld irányba átalakítani, ezért a gyors beavatkozásból fakadó nyomás kockázatokat is hordoz. Ha nagyon gyors áttörést akarunk elérni az energiafüggetlenségben, akkor rövid távon a fogyasztás visszafogása mellett, a hagyományos infrastruktúra megerősítésébe való invesztálás válik az elsődleges lépéssé, ami viszont a „nettó zéró” átállásba fektethető beruházási forrásokat átmenetileg akár be is szűkítheti.

2. Közlekedés: 2028-ra Magyarországon több elektromos autót adhatnak el, mint hagyományosat

Magyarországon a közlekedési ágazat a teljes kibocsátás 22%-áért felel, melynek jelentős része a közúti közlekedésből származik. A modellezés alapján először a kishaszongépjárművek területén történhet meg az elektromos meghajtásra való átállás, amit a személygépkocsik követnek majd, ebben azonban kulcskérdés lesz a töltőhálózat fejlesztése.

Úgy véljük, hogy körülbelül 2028-ra Magyarországon több elektromos autót fognak eladni, mint belsőégésű motorosat

– emelte ki Békés Márton.

Ha célként azt tűzzük ki, hogy körülbelül 14 autónként egy töltőállomás elérhető legyen, akkor Magyarországnak nagyjából 200 000 további nyilvános EV-töltőt kell telepítenie 2050-ig, ezek körülbelül 11%-ának kell gyorstöltőnek lennie.

A tehergépjárművek, illetve a nagyobb szállítási teljesítményű teherautók és haszongépjárművek, de akár a vonatok esetében is, az átálláshoz továbbfejlesztett akkumulátortechnológiára vagy hidrogén üzemanyagcellák alkalmazására lesz szükség, ami inkább a 2030-as évek elején válhat realitássá.

3. Ipari termelés: Az igazi változást a zöld-hidrogén és az elektrifikáció fogja elhozni

Az ipari termelés adja Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 33 százalékát.

KOMPLEXITÁSA MIATT AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB KIHÍVÁSOKAT TÁMASZTJA A DEKARBONIZÁCIÓ SZÁMÁRA, A TECHNOLÓGIÁK UGYANIS KÖLTSÉGESEK, DE MÉG LEHET, HOGY NEM IS LÉTEZNEK.

Az elemzés 30%-ra becsüli a kibocsátás csökkenésének a mértékét 2030-ig, amennyiben az ipari termelésben az energiahatékonysági beruházások megvalósulnak.

Békés Márton két időszak elkülönítésével írta le az ipar átalakulását, 2030-ig főként az energiahatékonysági és elektrifikációs lépésekkel, míg 2030 után zöld hidrogénnel, valamint szén-dioxidleválasztással, -hasznosítással és -tárolással lehet ellensúlyozni az ipari kibocsátásokat.

4. Épületek: Magyarországon ezer háztartásra egy értékesített hőszivattyú jut, Ausztriában 9, Norvégiában 42 ez a szám

Az épületek 15%-kal (amennyiben csak a fűtés, hűtés és főzés során felmerülő kibocsátást vesszük alapul) járulnak hozzá Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásához. Ezt a becslések szerint Magyarország 2030-ig 34%-kal, 2050-ig pedig 99%-kal csökkentheti. Ehhez viszont az energiahatékonyság javítása, az elektromos hőszivattyúk alkalmazása, vagy a későbbiekben majd a gázkazánok hidrogénkazánokra való cseréjére lesz szükség.

MAGYARORSZÁG HŐSZIVATTYÚK SZÁMÁBAN 20 MÁSIK EURÓPAI ORSZÁG UTÁN HELYEZKEDIK EL, PEDIG EGY LAKÓHÁZ SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁT MÁR MOST IS 75%-KAL CSÖKKENTHETI EGY HŐSZIVATTYÚ.

Az alkalmazásuk azonban fontos lenne, egy lakóház szén-dioxid-kibocsátását már most is 75%-kal csökkentheti egy hőszivattyú, az energiatermelés dekarbonizációjával pedig a 100%-os csökkenést is megközelítheti.

A háztartások számára ezek a beruházások egyértelmű megtakarítást eredményeznek, azon túl, hogy a gázfüggőség problémáját is orvosolják. Mindezek ellenére, mivel háromszor annyiba kerülnek, mint például egy hagyományos gázkazán, azokban az országokban, ahol nincsenek a használatukra ösztönzők, nagyon lassan terjednek el

– magyarázta el Havas András, hogy mi az oka például annak, hogy Magyarországon is csak kevesen használják ezt a megoldást.

{:speaker_name}
{:speaker_company}, {:speaker_position}
{:speaker_description}
Tovább
{:speaker_description} Tovább

A háztartási beruházásoknál kulcskérdés, hogy milyen mértékben lesz látható a gazdasági érdek is, és hogy az egyes ösztönzők milyen irányba terelik a döntést

– tette hozzá Jánoskuti Levente.

5. Mezőgazdaság: itt érhető el a legnehezebben a kibocsátás-csökkenés

A mezőgazdasági ágazat kibocsátása három forrásból származik: az állattartásból, a növénytermesztésből, és a mezőgazdasági üzemek energiafelhasználásából, amelyek összesen 14%-ban járulnak hozzá Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásához. Az elemzés alapján annak ellenére, hogy ebben a szektorban érhető el legnehezebben a nulla kibocsátás, a 2030-as évektől egyre több gazdaság fog végrehajtani a kibocsátások csökkentésére összpontosító intézkedéseket. Ennek eredményeként,

az ágazatban akár 37 százalékkal is csökkenhet a kibocsátás a következő három évtizedben.

6. Hulladékkezelés: az ipari hulladék aránya 2030-ra nulla lehet

A hulladékgazdálkodás miatt felmerülő – itthon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4%-át adja – karbonlábnyomot a hulladékok drasztikus redukálásával lehetne elérni. A körforgásos gazdaság is arra alapoz, hogy minél kevesebb mennyiségben, és lehetőség szerint minél tovább használjuk az egyes termékeket, anyagokat. Ugyanakkor ezek ellenére is valamekkora mennyiségű hulladékkal számolnia kell a gazdaságoknak. A modell várakozásai szerint Magyarországon a hulladéklerakókba kerülő ipari hulladék aránya 2030-ra nullára, míg a kommunális hulladék aránya 20%-ra csökkenhet.

7. Zöld hidrogén: több zöld hidrogén, mint olaj 2050-re

A zöld hidrogén az egyik legfontosabb témája lett a dekarbonizációnak. Az elmúlt 2-3 évben azért kapott ekkora teret, mert az elektrolízis költsége – az eljárás, amellyel a megújuló energiából zöld hidrogént lehet előállítani - nagyon lecsökkent, illetve kiderült, hogy néhány iparágat nagyon nehéz lenne elektrifikálni (nehézipar, nehézközlekedés, finomítás, acéltermelés, vegyipar, stb).

"Azt várjuk, hogy 2030-ig körülbelül 60%-kal csökken a zöld hidrogén költsége. Felhasználhatóvá válik így a műtrágyagyártásban, a nehézteherautóknál, buszoknál, az iparban, illetve a napenergia tárolásában. Jelenleg az alkalmazását tekintve gyerekcipőben jár, de már minden területen kísérleteznek vele. A következő 8 év ebben a technológiában is sok újdonságot hozhat." – jellemezte a hidrogén piacát Békés Márton.

8. Negatív kibocsátás: az ersősítés fontosabb, mint gondolnánk

A legambíciózusabb szcenárió esetén is lesz az országoknak valamekkora karbonlábnyoma, erre ad választ a negatív kibocsátás, amely környezet- és technológiaalapú megoldásokkal is létrejöhet. Mindkettő esetén az olyan üvegházhatású gázok megkötéséről van szó, amelyek nem közvetlenül a kibocsátási ponton keletkeznek.

AZ üVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MEGKöTéséhez A JELENLEGI ERDŐTERüLET TOVÁBBI 15%-KAL VALÓ BŐVÍTÉSÉRE LESZ SZüKSÉG 2050-RE.

Mit várunk a következő 8 évtől?

Az egyes szektorokba történő időszerű beruházásokkal tehát Magyarország 2030-ra 55-60%-kal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátását, 2050-re pedig elérheti a klímasemlegessséget.

Több olyan terület van Magyarországon, ami a kibocsátáscsökkentési célok elérését tekintve jól áll európai összehasonlításban. De nem szabad, hogy ez kényelmessé tegyen minket. A klímasemleges működésre való átállás ugyanis lehetőséget biztosít arra is, hogy Magyarország gyorsabb gazdasági fejlődést érjen el míg az energiabiztonságát is lépésről lépésre növeli, a mai 27 százalékról 2050-re 76 százalékra emelve a belföldön előállított elsődleges energia arányát.

- foglalta össze Jánoskuti Levente.

{:speaker_name}
{:speaker_company}, {:speaker_position}
{:speaker_description}
Tovább
{:speaker_description} Tovább

A szakértő kiemelte azt is, hogy egészen másként beszélgetünk erről a témáról most, mint akár három éve, ami egyértelműen mutatja, hogy van előrelépés, haladás és emiatt nem elrugaszkodott azt gondolni, hogy teljesülhetnek már a 2030-ra kitűzött céljaink is.

Címlapkép: Getty Images

munkás dolgozó fizikai acélipar
szárazság mezőgazdaság
trader23
orosz ukrán háború konfliktus katona helikopter repülő légierő fegyveres ukrajna oroszország stock
rakéta High Mobility Artillery Rocket System himars
kremencsuk pláza robbanás rakétatámadás
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
medve bear