A McKinsey elemzése Magyarországra vonatkozóan egy költségoptimalizált pályát vázolt fel a klímasemlegesség eléréséhez, minden főbb szektorban: az energiatermeléstől kezdve, a közlekedésen és az épületállományon át, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás átalakításáig. Mielőtt azonban az egyes alterületek jelenlegi helyzetét, illetve a bennük rejlő fejlődési potenciált megnéznénk, arról kérdeztük a szakértőket, hogy ők miért gondolják fontosnak a klímasemleges átállást, és miért épp most készült el az elemzés.
Magyarországon gyakran esik szó arról, hogy miként lehetne nyugat-európai szintre felzárkózni. Ha ebben sikeresek szeretnénk lenni, akkor fontos a dekarbonizációs terület mélyebb megértése. A riportban azt mutatjuk meg, hogy hol tartunk most, milyen lehetőségeink vannak, és milyen praktikus irányokon lenne célszerű elindulni. A következő 10 év felzárkózásának ez sarkalatos pontja lesz.
– mondta el Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti Irodavezető Partnere, majd arra a kérdésre, hogy miért tartják fontosnak a tanulmány létrejöttét a szakértő azt válaszolta, hogy egyrészt azt tapasztalják, hogy a klímasemleges cél elérése az elmúlt 3-5 évben kimaradhatatlan részévé vált a gazdasági életről való gondolkodásnak Európában és globálisan. Másrészt Magyarországnak is érdeke, hogy ezt a tendenciát a fejlődése javára fordíthassa, valamint versenyelőnyt kovácsoljon mindebből, többek között az innovatívabb külföldi tőkebefektetések bevonzásában folytatott régiók közötti verseny során.
A klímasemleges útra való áttérés önmagában gazdasági érdek is
Az elemzés alapján a gazdasági érdek is megkívánja, hogy Magyarország is komolyan vegye a zöld átállást.
Nemcsak emissziós csökkenésről van szó, hanem komoly versenyképességi fejlődési potenciálról. A becslések során azon tényezőket vettük sorra, amelyek a ma meglévő technológiára alapozva egy kompetitívebb gazdasági fejlődést tesznek lehetővé, miközben az ellátási láncok biztonságát fenntartják. A klímasemleges pálya közvetlenül növeli magyarország GDP-jét évente 2-2,5%-kal, ráadásul ezek a beruházások 80-100 ezer új munkahelyet is teremtenek.
– emelte ki Havas András, a McKinsey Partnere.
Az elemzés szektoronként veszi sorra azokat a beruházási szükségleteket, amelyek hatással lesznek, és már vannak is, a nettó zéró karbonkibocsátás elérésére:
- energiatermelés
- közlekedés
- feldolgozóipar
- épületállomány
- mezőgazdaság
- hulladékgazdálkodás,
- zöld hidrogén alkalmazási területei,
- negatív kibocsátás,
valamint arra is van becslés, hogy a változások hogyan befolyásolhatják várhatóan a hazai GDP-t, illetve hogyan tudja Magyarország a dekarbonizációt a saját gazdasági versenyképességének növelésére fordítani.
„Az elemzés alapgondolata, hogy azon a területen eszközöljünk nagyobb befektetéseket, amely az adott időszakban versenyképesebb. Az épületeknél már most is nagy lépéseket lehet elérni, a megfelelő beruházásokkal, hiszen csökkenthető az energiafogyasztás, a károsanyag-kibocsátás és az import függőség. A zöld hidrogén esetében például azt láttuk, hogy a következő 8 évben 60%-kal is csökkenhetnek a rendelkezésre álló technológiai költségek, így ez a terület a 2030-as évekre lesz hangsúlyosabb. Míg a mezőgazdaságban inkább 2040 után látunk versenyképes technológiát, vagyis azon időszakban lesz érdemes erőteljesebben beruházni” – foglalta össze Békés Márton, a McKinsey Associate Partnere.
Ha Magyarország a felvázolt ütemtervet követi, akkor már 2030-ra 55-60 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátását, 2050-re pedig elérheti a nettó nulla kibocsátást
– tette hozzá a szakértő.
150-200 milliárd euró – Melyek a leginkább beruházás igényes szektorok?
A 150-200 milliárd eurós becsült beruházási összegben a legnagyobb tétel a villamosenergia-szektor: a napelemek, a szélerőművek, illetve a hozzá kapcsolódó hálózati fejlesztések. Ennek legfőbb oka, hogy az elektrifikációval lehet leginkább a fosszilis energiahordozókat kiváltani. A riport becslése szerint Magyarország 2050-re majdnem háromszor annyi villamos energiát fog felhasználni, mint jelenleg, ehhez viszont a termelésben és a hálózatban is brutális mértékű beruházásokra van szükség. A második legnagyobb tétel a közlekedés elektrifikációja és hidrogenizációja: nemcsak sok elektromos autóra, valamint hidrogén meghajtású teherautóra, mezőgazdasági járműre lesz igény, hanem ezeknek a töltési infrastruktúráját is meg kell teremteni. A riport körülbelül 200 ezer nyilvános elektromos töltő kiépítését feltételezi 2050-re, ami szintén nagy beruházási tétel. A harmadik legjelentősebb kategória az ipar, ahol a cél, hogy az új beruházások egyre inkább alacsony karbonkibocsátásúak legyenek, várható tehát egy eltolódás a beruházási profilban. A negyedik nagyobb terület a háztartási beruházás, ahol szintén arra kell forrást áldozni, hogy a fosszilis energiahordozók helyett, például a fűtési rendszerekben, a lakosság tisztább alternatívákat válasszon.
1. Villamos energia: közel háromszor annyi villamos energiára lesz szükségünk 2050-re
A villamosenergia-ágazat kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország elérje a klímasemlegességet. Az ágazat súlyát az is jól mutatja, hogy a dekarbonizációs folyamatok hatására
2050-IG 2,8-SZOROSÁRA NŐHET A VILLAMOS ENERGIA IRÁNTI KERESLET,
amit karbonsemleges megoldásokkal kell kielégíteni. A modell általi előrejlezett keresletnek megfelelően
a következő három évtizedben Magyarország hússzorosára is növelheti napenergia-termelő kapacitását, ami így a telepített kapacitás TöBB MINT 70 százalékát teheti ki.
Mivel a nap- és szélenergia-termelés technológiái egyre fejlettebbek, az energiaszektor már ma megkezdheti a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásának növelését, és a 2030-as évek közepére megszüntetheti a teljes szén-dioxid-kibocsátását.
A 2040-es évek közepéig határozott növekedést látunk mind a naperőművek, mind a szélerőműveknél. Becslésünk szerint, a 2035-ös évek után a beépített kapacitás több mint 90%-a megújuló lesz.
– mondta el Békés Márton.
Az elemzés hosszú távra vonatkozó megállapítása, hogy Magyarország elegendő karbonsemleges villamosenergia-kapacitással rendelkezhetne ahhoz, hogy a hazai keresletet a 2030-as évekre teljesen kielégítse, és fokozatosan nettó villamosenergia-exportőrré váljon.
Mindezekkel párhuzamosan kell fejleszteni a hálózati kapacitásokat, a szakértő szerint egész Európában küzdenek az átviteli-, és elosztóhálózat-üzemeltetők azzal, hogy hogyan építsenek be új megújuló kapacitást. Mindezekkel párhuzamosan kell fejleszteni a hálózati kapacitást és a rugalmassági forrásokat (akkumulátorok, kereslet menedzsment, csúcserőművek, energiaközösségek, zöld hidrogén).
Az energiaipar átalakulását a geopolitikai helyzet is alakítja, ami Jánoskuti Levente szerint egyrészt ösztönözheti, hogy felgyorsuljon a klímasemleges átállás, hiszen a sikeres átállással az energiafüggőségi problémák is javarészt megoldódnak. Ugyanakkor 25-30 év helyett 5 év alatt nem lehetséges az egész energiaipart zöld irányba átalakítani, ezért a gyors beavatkozásból fakadó nyomás kockázatokat is hordoz. Ha nagyon gyors áttörést akarunk elérni az energiafüggetlenségben, akkor rövid távon a fogyasztás visszafogása mellett, a hagyományos infrastruktúra megerősítésébe való invesztálás válik az elsődleges lépéssé, ami viszont a „nettó zéró” átállásba fektethető beruházási forrásokat átmenetileg akár be is szűkítheti.
2. Közlekedés: 2028-ra Magyarországon több elektromos autót adhatnak el, mint hagyományosat
Magyarországon a közlekedési ágazat a teljes kibocsátás 22%-áért felel, melynek jelentős része a közúti közlekedésből származik. A modellezés alapján először a kishaszongépjárművek területén történhet meg az elektromos meghajtásra való átállás, amit a személygépkocsik követnek majd, ebben azonban kulcskérdés lesz a töltőhálózat fejlesztése.
Úgy véljük, hogy körülbelül 2028-ra Magyarországon több elektromos autót fognak eladni, mint belsőégésű motorosat
– emelte ki Békés Márton.
Ha célként azt tűzzük ki, hogy körülbelül 14 autónként egy töltőállomás elérhető legyen, akkor Magyarországnak nagyjából 200 000 további nyilvános EV-töltőt kell telepítenie 2050-ig, ezek körülbelül 11%-ának kell gyorstöltőnek lennie.
A tehergépjárművek, illetve a nagyobb szállítási teljesítményű teherautók és haszongépjárművek, de akár a vonatok esetében is, az átálláshoz továbbfejlesztett akkumulátortechnológiára vagy hidrogén üzemanyagcellák alkalmazására lesz szükség, ami inkább a 2030-as évek elején válhat realitássá.
3. Ipari termelés: Az igazi változást a zöld-hidrogén és az elektrifikáció fogja elhozni
Az ipari termelés adja Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 33 százalékát.
KOMPLEXITÁSA MIATT AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB KIHÍVÁSOKAT TÁMASZTJA A DEKARBONIZÁCIÓ SZÁMÁRA, A TECHNOLÓGIÁK UGYANIS KÖLTSÉGESEK, DE MÉG LEHET, HOGY NEM IS LÉTEZNEK.
Az elemzés 30%-ra becsüli a kibocsátás csökkenésének a mértékét 2030-ig, amennyiben az ipari termelésben az energiahatékonysági beruházások megvalósulnak.
Békés Márton két időszak elkülönítésével írta le az ipar átalakulását, 2030-ig főként az energiahatékonysági és elektrifikációs lépésekkel, míg 2030 után zöld hidrogénnel, valamint szén-dioxidleválasztással, -hasznosítással és -tárolással lehet ellensúlyozni az ipari kibocsátásokat.
4. Épületek: Magyarországon ezer háztartásra egy értékesített hőszivattyú jut, Ausztriában 9, Norvégiában 42 ez a szám
Az épületek 15%-kal (amennyiben csak a fűtés, hűtés és főzés során felmerülő kibocsátást vesszük alapul) járulnak hozzá Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásához. Ezt a becslések szerint Magyarország 2030-ig 34%-kal, 2050-ig pedig 99%-kal csökkentheti. Ehhez viszont az energiahatékonyság javítása, az elektromos hőszivattyúk alkalmazása, vagy a későbbiekben majd a gázkazánok hidrogénkazánokra való cseréjére lesz szükség.
MAGYARORSZÁG HŐSZIVATTYÚK SZÁMÁBAN 20 MÁSIK EURÓPAI ORSZÁG UTÁN HELYEZKEDIK EL, PEDIG EGY LAKÓHÁZ SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÁT MÁR MOST IS 75%-KAL CSÖKKENTHETI EGY HŐSZIVATTYÚ.
Az alkalmazásuk azonban fontos lenne, egy lakóház szén-dioxid-kibocsátását már most is 75%-kal csökkentheti egy hőszivattyú, az energiatermelés dekarbonizációjával pedig a 100%-os csökkenést is megközelítheti.
A háztartások számára ezek a beruházások egyértelmű megtakarítást eredményeznek, azon túl, hogy a gázfüggőség problémáját is orvosolják. Mindezek ellenére, mivel háromszor annyiba kerülnek, mint például egy hagyományos gázkazán, azokban az országokban, ahol nincsenek a használatukra ösztönzők, nagyon lassan terjednek el
– magyarázta el Havas András, hogy mi az oka például annak, hogy Magyarországon is csak kevesen használják ezt a megoldást.
A háztartási beruházásoknál kulcskérdés, hogy milyen mértékben lesz látható a gazdasági érdek is, és hogy az egyes ösztönzők milyen irányba terelik a döntést
– tette hozzá Jánoskuti Levente.
5. Mezőgazdaság: itt érhető el a legnehezebben a kibocsátás-csökkenés
A mezőgazdasági ágazat kibocsátása három forrásból származik: az állattartásból, a növénytermesztésből, és a mezőgazdasági üzemek energiafelhasználásából, amelyek összesen 14%-ban járulnak hozzá Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásához. Az elemzés alapján annak ellenére, hogy ebben a szektorban érhető el legnehezebben a nulla kibocsátás, a 2030-as évektől egyre több gazdaság fog végrehajtani a kibocsátások csökkentésére összpontosító intézkedéseket. Ennek eredményeként,
az ágazatban akár 37 százalékkal is csökkenhet a kibocsátás a következő három évtizedben.
6. Hulladékkezelés: az ipari hulladék aránya 2030-ra nulla lehet
A hulladékgazdálkodás miatt felmerülő – itthon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4%-át adja – karbonlábnyomot a hulladékok drasztikus redukálásával lehetne elérni. A körforgásos gazdaság is arra alapoz, hogy minél kevesebb mennyiségben, és lehetőség szerint minél tovább használjuk az egyes termékeket, anyagokat. Ugyanakkor ezek ellenére is valamekkora mennyiségű hulladékkal számolnia kell a gazdaságoknak. A modell várakozásai szerint Magyarországon a hulladéklerakókba kerülő ipari hulladék aránya 2030-ra nullára, míg a kommunális hulladék aránya 20%-ra csökkenhet.
7. Zöld hidrogén: több zöld hidrogén, mint olaj 2050-re
A zöld hidrogén az egyik legfontosabb témája lett a dekarbonizációnak. Az elmúlt 2-3 évben azért kapott ekkora teret, mert az elektrolízis költsége – az eljárás, amellyel a megújuló energiából zöld hidrogént lehet előállítani - nagyon lecsökkent, illetve kiderült, hogy néhány iparágat nagyon nehéz lenne elektrifikálni (nehézipar, nehézközlekedés, finomítás, acéltermelés, vegyipar, stb).
"Azt várjuk, hogy 2030-ig körülbelül 60%-kal csökken a zöld hidrogén költsége. Felhasználhatóvá válik így a műtrágyagyártásban, a nehézteherautóknál, buszoknál, az iparban, illetve a napenergia tárolásában. Jelenleg az alkalmazását tekintve gyerekcipőben jár, de már minden területen kísérleteznek vele. A következő 8 év ebben a technológiában is sok újdonságot hozhat." – jellemezte a hidrogén piacát Békés Márton.
8. Negatív kibocsátás: az ersősítés fontosabb, mint gondolnánk
A legambíciózusabb szcenárió esetén is lesz az országoknak valamekkora karbonlábnyoma, erre ad választ a negatív kibocsátás, amely környezet- és technológiaalapú megoldásokkal is létrejöhet. Mindkettő esetén az olyan üvegházhatású gázok megkötéséről van szó, amelyek nem közvetlenül a kibocsátási ponton keletkeznek.
AZ üVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MEGKöTéséhez A JELENLEGI ERDŐTERüLET TOVÁBBI 15%-KAL VALÓ BŐVÍTÉSÉRE LESZ SZüKSÉG 2050-RE.
Mit várunk a következő 8 évtől?
Az egyes szektorokba történő időszerű beruházásokkal tehát Magyarország 2030-ra 55-60%-kal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátását, 2050-re pedig elérheti a klímasemlegessséget.
Több olyan terület van Magyarországon, ami a kibocsátáscsökkentési célok elérését tekintve jól áll európai összehasonlításban. De nem szabad, hogy ez kényelmessé tegyen minket. A klímasemleges működésre való átállás ugyanis lehetőséget biztosít arra is, hogy Magyarország gyorsabb gazdasági fejlődést érjen el míg az energiabiztonságát is lépésről lépésre növeli, a mai 27 százalékról 2050-re 76 százalékra emelve a belföldön előállított elsődleges energia arányát.
- foglalta össze Jánoskuti Levente.
A szakértő kiemelte azt is, hogy egészen másként beszélgetünk erről a témáról most, mint akár három éve, ami egyértelműen mutatja, hogy van előrelépés, haladás és emiatt nem elrugaszkodott azt gondolni, hogy teljesülhetnek már a 2030-ra kitűzött céljaink is.
Címlapkép: Getty Images
