Készpénzfelvétel a boltokban
Decemberben számoltunk be arról, hogy az új szabályok szerint havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást. Jelenleg Magyarországon csak az OTP Bank bizonyos kártyákkal rendelkező ügyfelei érhetik el a szolgáltatást a Penny boltjaiban. Az áruházaknak nem kötelező ilyen, úgynevezett cashback szolgáltatást nyújtani, ám az új szabályok jóval vonzóbbá teszik a szolgáltatást számukra, ugyanis:
A BOLTI KÉSZPÉNZFELVÉTELÉRT HAVI KÉT ALKALOMMAL, ÖSSZESEN 40 EZER FORINT ÉRTÉKBEN A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓ NEM SZÁMÍTHAT FEL DÍJAT.
Az új szabályok ráadásul nemcsak a díjmenetességet írják elő havi két tranzakciónál összesen 40 ezer forintig, hanem a kártyakibocsátó bankoknak biztosítaniuk kell a plasztikokkal a bolti készpénzfelvétel lehetőségét ott, ahol a boltok nyújtanak ilyen szolgáltatást. Ha tehát egy boltban beveztnek egy ilyen szolgáltatást, akkor nem csak egy bank bizonyos ügyfelei, hanem az összes bank összes kártyával rendelkező ügyfele - a vásárláshoz kötve - készpénzt vehet fel a kasszánál. A 40 ezer forintos lehetőség az eddigi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételen felül értendő, tehát ha szélesebb körben lesz elérhető a szolgáltatás, az a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ezentúl már 190 ezer forintot vehetünk fel ezentúl ingyenesen.
A kereskedőnek azért áll érdekében a szolgáltatást nyújtaniuk, mert új vásárlókat csábíthatnak az üzletekbe, plusz forgalmat generálhat a szolgáltatás azáltal, hogy a készpénzfelvétel kötelezően vásárláshoz kötött. A cashback növelheti a meglévő vásárlók hűségét, illetve elméletileg a nagyobb forgalmú boltok a nap végén kezelendő készpénzmennyiséget is csökkenthetik.
Úgy tudjuk, a hazai kibocsátású kártyák már mind képesek lennének támogatni a bolti pénzfelvételt, ám a kereskedőknek a kasszarendszert fejleszteniük kell (amit a nagy láncok évente egyszer szoktak megtenni egy nagyobb frissítés keretében), a bankoknak az elfogadói és a kibocsátói oldalon is rendszerfejlesztéseket kell végrehajtaniuk, hogy új cashback szolgáltatók léphessenek be a piacra, ez pedig
optimista szakértői becslések szerint MINIMUM 3-6 HÓNAPOS ELŐKÉSZÜLETET JELENT NEKIK, de a projektek ennél hosszabban is elhúzódhatnak.
Eddig egyetlen áruházláncban működik a cashback
Kíváncsiak voltunk arra, a Penny - vagyis az egyetlen olyan áruházlánc, amelynek gyakorlati tapasztalata is van a szolgáltatással - mit vár a szabályozástól. Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője a kérdésünkre, hogy a vállalat a szabályok fényében kiterjeszti-e a szolgáltatást az OTP-n kívüli ügyfelekre, azt a választ adta:
törvényileg most már kedvezőek a feltételek, de jelenleg nincsen tudomásunk arról, hogy az OTP-n kívül másik hazai pénzintézet ezeket a tranzakciókat mikortól tudná kezelni.
Azt is hozzátette, hogy egyelőre az sem világos, az OTP mikor fogja kiterjeszteni a teljes kártyaportfóliójára a szolgáltatást. A Penny oldalán technikailag már minden készen állna ehhez, hiszen a szolgáltatás éles, mint a kommunikációs vezető fogalmaz:
A kérdés csupán az, hogy más jövőbeli partner a saját oldaláról mikorra tud olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyeknek köszönhetően a mi rendszerünkre rácsatlakozva fogadni és kezelni tudják ezeket a tranzakciókat.
Az áruházlánc 2017 óta nyújt cashback szolgáltatást, a teljes bevezetési projekt összesen 2 évet felölelő időszak volt. Ebből 1 évet vett igénybe a kasszarendszerre vonatkozó fejlesztés, utána újabb 1 év telt el a sok-sok finomhangolás, illetve annak jegyében, hogy minden megfeleljen a jogszabályi előírásoknak - válaszolta lapunknak, és azt is hozzátette: azok a vásárlói visszajelzések, amelyek a cashback témában érkeznek, egytől egyig pozitívak.
A Penny országos bolthálózatának 228 egységét tekintve a napi cashback forgalom nem haladja meg a 700 ezer forintot, tavaly összesen több mint 5500 cashback tranzakciót hajtottak végre a vásárlók.
A készpénzlogisztika náluk nem okozott problémát, azaz nem kellett emiatt több készpénzt biztosítani a kasszákban. Az üzleti modell kapcsán elárulták, hogy a készpénzfelvételi tranzakciós díjat a Penny fizeti a vásárló helyett az OTP-nek, külön fenntartási költség pedig nincsen, mert a cashback kiegészítő szolgáltatásként funkcionál.
Hol jöhet még cashback?
Az új szabályok fényében megkérdeztük a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncokat is, hogy tervezik-e, hogy a jövőben cashback szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak, és ha igen, elkezdték-e feltérképezni a lehetőségeiket ezzel kapcsolatban, illetve, hogy mikor lehet reális, hogy élesben is elindul a szolgáltatás a boltokban:
- A Tesco sajtóosztályának válasza szerint az áruházlánc "jelenleg a lehetőségeket térképezi fel".
- A Spar Magyarország azt válaszolta: "jelen pillanatban a lehetőségek feltérképezése folyik, a döntés a későbbiekben várható a témában".
- A Lidl pedig azt írta lapunkank: "a Lidl Magyarország jelenleg vizsgálja a cashback szolgáltatás technikai és üzleti megvalósíthatóságának lehetőségeit".
Az Aldi és a CBA az általunk megadott határidőig nem válaszolt megkeresésünkre. Összességében a válaszok alapján úgy tűnik, hogy az áruházláncok alapvetően nyitottak a szolgáltatás bevezetésére, de jelenleg még a tervezés és információszerzés fázisában járnak.
Változtak a készpénzforgalmi szabályok
Nem csak a decemberi cashback-szabályozás az egyetlen új szabály, amely a készpénzfelvételeket érinti: ezen a héten jelent meg a Magyar Közlönyben az az MNB rendelet, amely szerint a bankok többségének ezentúl kötelező saját ATM-hálózatot fenntartani, méghozzá azt is meghatározták, hogy hol és mekkora készpénzfelvételi infrastruktúrával kell rendelkezniük.
Mint arról részletesen is beszámoltunk, a bankok által üzemeltetendő ATM-ek mennyisége az általuk kibocsátott bankkártyák mennyiségének függvényében változik. Néhány kivételtől eltekintve a következőképpen alakulnak a kötelező ATM-számok:
| Kötelező átlagos ATM-szám a kibocsátott kártyák függvényében | ||||
| Betéti kártyák+hitelkártyák számának fele | Fővárosi kerületben | Vármegye-székhelyen | Vármegye egyéb településein | Összesen |
| kevesebb mint 600 000 | 2,5 | 2,5 | 3,5 | 169 |
| 600 001 - 1 200 000 | 5 | 5 | 15 | 490 |
| 1 200 001 - 2 400 000 | 7 | 7 | 28 | 819 |
| több mint 2 400 000 | 12 | 15 | 60 | 1686 |
| Forrás: Portfolio, Magyar Közlöny | ||||
Összességében úgy néz ki, a kormánynak és az MNB-nek - a digitális bankolás és az elektronikus fizetések támogatása mellett - fontos az is, hogy a készpénz továbbra is egy könnyen elérhető pénzforgalmi alternatíva maradjon. A bankok az elmúlt években vélhetően üzleti és hatékonysági okokból elkezdték visszavágni a vidéki ATM-hálózatukat, az MNB valószínűleg ezért határozott meg egy minimumszintet számukra ebben.
E két szabálymódosítás annak ellenére, hogy a 21. században meglehetősen szokatlannak tűnhet, nem ördögtől való, ugyanis egyes sokkal jobban "készpénzmentesített" országokban kezdenek felbukkani olyan problémák, melyeket a készpénz hiánya okoz.
Nagy-Britanniában például a bankok tömegesen kezdtek el fiókokat, ATM-eket megszüntetni az elmúlt években, ennek a vidéki településeken élő, a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokhoz nehezebben hozzáférő csoportok itták meg a levét azáltal, hogy vagy nem tudtak egyes helyeken készpénzzel fizetni, vagy nem tudtak a készpénzhez hozzájutni. Szintén a készpénz melletti érv, hogy egy jelentős kibertámadás vagy országos rendszerleállás esetén a készpénz az egyetlen nem digitális pénzforgalmi eszköz, amely használható marad.
Továbbra is világos, hogy a digitalizáció jelenti a fejlődés útját a pénzforgalomban, és ezt minden bizonnyal a kormány és az MNB is így látja, ám a készpénz intézménye még mindaddig velünk marad, míg ezeket a problémákat is sikerül valamilyen módon áthidani.
Címlapkép: Getty Images
