Átalakul a piac a Vodafone felvásárlásával, egy, a Telekomhoz hasonló méretű piaci szereplő jön létre. Milyen hatással lesz ez a piaci versenyre, hogyan készülnek rá? Mennyire tartanak a 4iG-től?
A mi stratégiánk nem ettől függ, évek óta az a célunk, hogy a legjobb hálózaton, a legjobb szolgáltatást nyújtsuk és ezáltal Magyarországot a digitalizáció útján segítsük.
Véleményem szerint azzal, hogy két erős versenytárs kiemelkedik a piacon, a verseny erősödni fog.
Nincs okunk arra, hogy bárkitől is tartsunk a piacon, sokkal inkább arra van szükségünk, hogy újra és újra új motivációt nyerjünk a körülöttünk zajló változásokból. Évek óta tesszük a dolgunkat, és az eredményeinken minden dimenzióban látszik, hogy jól csináljuk, ezt a munkát szeretnénk folytatni. A verseny ránk is inspirálóan fog hatni, a 4iG Csoporttal sok alszegmensben versenyzünk már évek óta.
Hogyan hathat a piaci konszolidáció az árakra, a szolgáltatások minőségére, mire számíthatnak a fogyasztók?
Elsősorban nem ebből következik, hogy mi történik az árakkal. Az elmúlt időszakban Magyarországon elképesztő módon nőttek a költségeink, inkább ez befolyásolja az árakat. Az inflációs környezet a telekommunikációs díjakra is kihat.
Bevezette a Telekom idén az inflációkövető díjkorrekciót, ez milyen inflációhoz van kötve, előfordulhat-e évközi áremelés?
A KSH által hivatalosan publikált magyar inflációs adat képezi az inflációkövető díjkorrekció alapját, az előfizetői havidíjak évente egyszer kerülnek kiigazításra.
Mi várható a beruházások, a hálózatfejlesztés terén? Milyen tervei vannak a Magyar Telekomnak?
Folytatjuk a hálózat építését és a beruházásokat annak érdekében, hogy minél szélesebb körben tudjunk optikai hálózaton szolgáltatni az ügyfeleinknek, nagy sávszélességgel. A kábelhálózatainkon rengeteg upgrade-et hajtottunk végre, miközben mobilhálózatainkon is folyik a modernizáció. Bár a jelenlegi környezet, a költségek emelkedése a beruházásoknak sem kedvez, de a célunk, hogy a stratégiánkon ne kelljen változtatni sem a verseny, sem pedig az inflációs nyomás következtében.
Az Ericsson vezére nemrégiben azt nyilatkozta, hogy fenntarthatatlan a távközlés iparág struktúrája Európában, konszolidációra van szükség, hogy javuljon a versenyképesség, túl sok a szereplő. Mi a Telekom véleménye erről, mi látszik Európában?
Hasonlóképp gondolom és a Deutsche Telekom vezére, Tim Höttges is sokat beszélt erről. Ha Európát Amerikával vagy Ázsiával hasonlítjuk össze, az látszik, hogy azokon a piacokon jóval kevesebb kommunikációs szolgáltató szolgál ki azonos mennyiségű fogyasztót. Európában el van aprózódva az iparág, és a beruházások piacról piacra eltérő környezetben valósulnak meg. Fogyasztói szempontból lenne előnye annak, ha konszolidációra kerülne sor az Európai Unióban. De mivel az Európai Unió államok közössége, így nehéz kérdés, hogy összeurópai szinten hogyan lehet a konszolidációt segíteni azon túl, hogy a piaci szereplők teszik a dolgukat, amit eddig is tették.
A konszolidációs témánál járva: Hogy zajlott a T-Systems megérkezése a Telekomba? Mi állt a lépés hátterében, miért volt erre szükség?
2023. február 1-től egységesen a Telekom márka alatt szolgálja ki nagyvállalati ügyfeleit a Telekom. A digitális szolgáltatói vállalásainkhoz igazodó szolgáltatásokat és termékeket a Telekom, az egyedi, rendszerintegrációs megoldásokat pedig a Telekom Rendszerintegráció Zrt. nyújtja.
A lépés mögött az áll, hogy világszerte látjuk az infokommunikációs piac átalakulását, miszerint a hagyományos rendszerintegrációs típusú tevékenységek, amelyek az informatikai piac alapját képezték, egyre inkább visszaszorulóban vannak.
Ha megnézzük a nagy gyártókat, amelyek ennek a technológiai alapját adták, az Oracle, a Microsoft, mind „cloudosodtak” és egyre kevesebb az olyan technológia, amelyhez lokális partnerek nagy rendszerintegrációs képességei szükségesek. Sokkal kevésbé van arra szükség, hogy mindenféle technológiát megfogjunk és egy nagy projekt keretében, annak óriási kockázataival, éveken keresztül integrálva leszállítsunk az ügyfeleinknek. Saját példánkon is látjuk, hogy mire egy-egy ügyfélnél a többéves rendszerintegrációs projekt végére érünk, addigra megváltozik az üzleti igény. Ehelyett arra törekszünk, hogy egy olyan szolgáltatásalapú portfóliót építsünk, amelyeket folyamatosan igénybe lehet venni és ne arról szóljon az üzlet, hogy egyedi, a végletekig testreszabott rendszereket szállítsunk.
Milyen előnyöket hordozhat ez a vállalatnak, és mit érzékelnek ebből az ügyfelek? Utóbbiaknak hozhat érdemi változást a szorosabb integráció, vagy inkább szervezeti döntésről van szó?
A telekommunikáció és az IT területek konvergenciája szükségessé teszi, hogy mögöttük a szolgáltatói háttér és márka is egységes legyen. Nem véletlenül alakulunk át, azt látjuk a világban, hogy az ügyfelek is egyre inkább ilyen igényekkel jelennek meg a piacon. Az ügyfelek a márkaváltást érzékelik és még inkább igaz lesz az, hogy egy kézből tudnak kapni minden szolgáltatást. A telekommunikációs piac egy szabályozott piac, korábban a T-Systems leányvállalatként telekommunikációs szolgáltatási szerződést nem tudott kötni. Ebben az új felállásban Telekomként fogunk tudni informatikai és telekommunikációs szerződéseket is egyben kötni, akár egy szerződésben tudjuk ezeket az ügyfeleknek szállítani és ez is egy könnyebbség.
Mekkora ügyfélköre van az egykori T-Systemsnek és milyen méretű cégeket szolgálnak ki?
Rengeteg ügyfelünk van, különösen igaz ez a nagyvállalati szegmensre. Magyarország legnagyobb vállalatai megtalálhatók ügyfeleink között és kiszolgáljuk még a középvállalati szegmenst, akiknek már nagyon hasonló igényeik vannak, mint a legnagyobb vállalatoknak.
A Magyar Telekom az elsők között volt, amelyik tesztjelleggel bevezette a négynapos munkahetet. Mik a négynapos munkahét tapasztalatai, mik a visszajelzések a dolgozóktól?
Tavaly júniusban négy területen, 150 kollégával indítottuk el a teszt időszakot. A csapatok kialakíthatták a működésükhöz legjobban passzoló modellt az időbeosztás terén, de irányelv az volt, hogy a pilotban résztvevőknek három egybefüggő pihenőnapjuk legyen. Mindezt változatlan bér mellett. A területek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy heterogén mintával indítsuk el a pilotot, különböző típusú munkavégzéseken tesztelve a koncepciót, így ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területeket vontunk be.
Eddig nagyon pozitívak a visszacsatolások. A négynapos munkahétben dolgozó kollégák elégedettsége a tesztidőszakban átlagosan 94 százalék volt, 92 százalékuk úgy érzi, hogy munkája mellett elegendő ideje van a magánéletére, és a pilot időszak végén 90 százalék válaszolta azt, hogy folytatná a négynapos munkahétben való munkát.
Milyen hatása volt a négynapos munkahét bevezetésének a pilotban résztvevők hatékonyságára?
Rengeteg kihívás van még, főleg ebben a hibrid modellben, amit meg kell oldanunk. Ami a hatékonyságot illeti, négy napba sűrítve majdnem tudták hozni ugyanazt a csapatok, amit korábban az öt napban képesek voltak elvégezni, ezen kell még egy kicsit csiszolni, szabályokat, folyamatokat kell köré építeni. A tesztnek ez volt az egyik célja, hogy kiderüljenek azok a pontok, ahol a szabályok és a mostani környezet nem támogatják ezt a típusú munkavégzést. A mi szempontunkból az nem opció, hogy kevesebb munkát végzünk el négy nap alatt, mint öt nap alatt, meg kell találni azt a környezetet, azokat a folyamatokat, amelyek mellett ez a cél is elérhető.
Elképzelhető, hogy egyszer minden dolgozóra kiterjesztik a négynapos munkahetet?
A pilot folytatódik, idén februártól további területek és összesen 300 kolléga bevonásával folytatjuk a kísérletet, heti négy napban, változatlan bér mellett. Sok mindent tanultunk az első fázisból, ezeket próbáljuk alkalmazni a második fázisban.
A legfontosabb célunk, hogy adatokat, információkat gyűjtsünk, hiszen ilyen komplex és ekkora méretű vállalatban erre még nem volt példa Magyarországon.
Ha már a dolgozói elégedettségnél tartunk, milyen béremelést adott a Magyar Telekom a dolgozóinak, követik az inflációt?
Igyekszünk követni, ugyanakkor az energiaárak növekedése miatt közvetlenül és a beszállítókon keresztül indirekten is olyan nyomás alá került a költségszerkezetünk, hogy egy kiegyensúlyozott gazdálkodást kell kialakítanunk. 2023. január 1-től 4,2 milliárd forintot fordítottunk béremelésre, egyösszegű kompenzációra 3 milliárd forintot költöttünk tavaly év végén. A béremelés differenciált volt, a kollégák közel fele 10 százalékos béremelést kapott, megemeltük a cafeteria összeget, bővült a választható elemek köre, új elemként megjelent a rezsitámogatás, az otthoni távmunkavégzés támogatása és a car sharing.
A feszített munkaerőpiac jelent problémát a Telekomnál?
Vannak bizonyos munkakörök, ahol nagyon érzékeljük és van, ahol kevésbé. Szerencsére a Telekomnak erős munkáltatói márkája van és ez megerősítést nyer akkor is, amikor új kollégákat keresünk. Az informatika, azon belül is az adattal foglalkozó, data scientist típusú munkakörökben érzékeljük a munkaerőhiányt, illetve a fejlesztők, informatikusok, adatgazdálkodással foglalkozó technológiai szakemberek hiányoznak még a munkaerőpiacról. A többi munkakörben viszonylag rendben vagyunk, nálunk piaci átlag alatti az elvándorlás, szeretnek itt dolgozni a kollégák és ezért kevesebb pozíciót is kell bepótolnunk.
A home office és a négynapos munkahét bevezetésével mennyire van kihasználva a székház, amibe nem is olyan nagyon régen költözött be a cég? Gondolkodnak azon, hogy másokat beköltöztessenek?
Eleve úgy költöztünk be, hogy számoltunk home office-szal, de a tervezett távmunka-arányt meghaladtuk, így most nincs megtelve az irodaház. Sokat dolgozunk azon, hogy hogyan lehet a kollégákat visszacsábítani, de elfogadtuk, hogy a jövő egy más home office arányról szól. Mindemellett keresünk olyan partnereket, akik szívesen csatlakoznának hozzánk a székházba és ezen lépések összességében várakozásaink szerint a jövő év végére elérhetjük azt, hogy újra száz százalékban kihasználjuk a székházat.
Hogy alakult a rezsiköltség az energiaárak emelkedésével, milyen takarékossági intézkedéseket vezettek be? Mennyivel emelkedtek a számlák, sikerült spórolni?
A magyarországi működésünket tekintve 2022-ben a gázáremelkedés következtében legfőképp a távfűtés költsége ugrott meg, az eredeti tervekhez képest több mint a tízszeresére nőtt, de azóta konszolidálódtak az árak. Az elektromos áram költségeinken tavaly még nem volt drámai emelkedés, mert hosszú távú szerződések mentén fedeztük a felhasználásunkat, de idén ötszörös áremelkedés várható. Emellett rengeteg indirekt hatás érint, sok partnerünk, beszállítónk van, sok épületet üzemeltetünk, a Magyar Telekom az egyik legnagyobb ingatlanüzemeltető az országban.
A teljes költségünk mintegy 3-4 százalékkal nőtt a magyar operációban az energiaárak emelkedése miatt.
Milyen konkrét lépéseket tesznek az energiahatékonyságért?
Nagyon sokat dolgoztunk a tavalyi évben és idén is azért, hogy diverzifikáljunk, javítsuk az energiahatékonyságot, például úgy, hogy hosszútávú szerződésekről tárgyalunk napelemes technológiát illetően. Nagyon ambiciózus klímacéljaink vannak, függetlenül a válságtól és a költségekre gyakorolt hatástól, amiket nem szeretnénk feladni és célunk, hogy minél zöldebben és minél klímasemlegesebben tudjunk üzemeltetni a hálózatot és fenntartani a saját működésünket.
A 2022-es éves jelentésében nagy meglepetést okozott a vállalat azzal, hogy az előző évhez képest a kétszeresére emelte a részvényenkénti osztalékot. A részvényesi javadalmazási politika szerint az adózott eredmény 60-80 százaléka lehet a készpénzvisszajuttás (osztalék és saját részvény), a tavalyi év után 70 százalék kifizetését javasolják a közgyűlésnek. Miért nem a sáv tetejét?
Mérlegelnünk kellett, hiszen rengeteg kockázatunk van. Egy jó részvényesi javadalmazást tudtunk bejelenteni a 2022-ben megtermelt korrigált nyereségünk után. Viszont egy olyan környezetben élünk, ahol nagyon kell figyelni arra, hogy hosszú távon milyen tartalékaink vannak. Mert ki tudja még, hogy milyen válság jön, vagy a jelenlegi válságnak milyen hatásai lesz még ránk és nem szeretnénk a Magyar Telekom hosszú távú jövőjét veszélyeztetni és a kommunikált részvényesi javadalmazási politika fenntarthatóságát kockáztatni.
Hogyan értékelik a 8 százalék körüli Telekom-osztalékhozamot a 16 százalékos lakossági állampapírhozam fényében?
Ezeket a kérdéseket mi is feltesszük magunknak. Az inflációs környezetnek Magyarországon ma jelentős hatása van az állampapír piaci hozamok alakulására. Azt, hogy mi milyen hozamot tudunk elérni, attól függ, hogy a vállalat milyen egészséges, mennyire hozza a céljait és termeli meg azokat a bevételeket, amelyekre szüksége van. Azt pedig a befektetőknek kell megítélni, hogy adott esetben melyiknek milyen előnye és hátránya van.
A menedzsment értékelése szerint idén is nyomás alatt lehet a nyereségesség, elsősorban az energiaárak és az emelkedő beszállítói költségek miatt. Tudnák részletezni, hogy ezek mekkora költséget jelentenek, mik a kihívások ezeken a területeken és milyen lépéseket tesznek a megemelkedő költségek kezelésére?
Magyarországon 3-4 százalékos teljes költségnövekedéssel számolunk, ezen belül az energia, az elektromos áram költsége az ötszörösére nő. Ehhez hozzájárul, hogy a technológiai fejlődésből fakadóan akár az 5G-s beruházások, akár a vezetékes beruházások növelhetik az elektromos áramfelhasználást. Pozitív, hogy tavaly mindezzel szemben képesek voltunk arra, hogy modernizációval, a redundáns hálózatok kiváltásával csökkentsük az áramfelhasználásunkat és ez erre az évre is célunk.
Ez rengeteg kisebb intézkedés eredménye, de van pár nagyobb, ami kiemelhető, például a 3G-hálózatunk lekapcsolása jelentősen hozzájárult az energiahatékonysághoz. A frekvencia és az elektromos áram, amit ezzel megspórolunk, hozzájárul ahhoz, hogy az 5G-t tudjuk fejleszteni és így egy jövőtálló technológiába invesztáljunk.
Egy másik lehetőség, hogy mivel az egyik legnagyobb ingatlanüzemeltetők vagyunk az országban, olyan ingatlanokat értékesítsünk, amelyeket már nem használunk, vagy nem használunk ki.
Ezzel is csökken a komplexitás, az energiafelhasználás és potenciálisan csökkennek az egyéb, energiától független üzemeltetési költségek.
Nemrégiben lezajlott az MWC, láttak-e olyan újításokat, innovációt, trendet, ami megváltoztathatja az iparágat? Mi volt a legizgalmasabb?
Amiket mi láttunk, azok jobbá teszik az iparágat, de drámai nagy változást nem hoznak. Amit érdemes kiemelni, az a hibrid műholdas-földi kommunikáció, amit katasztrófahelyzetben be lehet vetni, vagy olyan helyeken használni - például egy nemzeti parkban turistáskodás közben -, ahol nincs vétel. Ez egy érdekes dolog, keressük a beépíthetőségének módját, de meglátjuk, hogy ezek mikor érkeznek az országba és milyen formában, mert általában eltelik pár év, mire lehet alkalmazni. Sok szó volt arról, hogy a mobil infrastruktúra hogyan változik, ezen a téren is láttunk érdekességeket és nézzük, hogy adott esetben Magyarországon ebből mi valósítható meg. Jelen voltunk a saját márkás telefonunkkal a T Phone-nal, amiből világszerte 60 ezret, Magyarországon több, mint 5500 darabot értékesítettünk. Sok apró fejlesztést láttunk, amelyek a jövőben segítik a digitalizációt, vagy azt, hogy költséghatékonyabban, energiahatékonyabban tudjunk üzemeltetni a hálózatunkat.
Címlapkép és képek: Mudra László/Portfolio
