Előfizetői tartalom

Egészen durva dolgokat műveltek idén a tőzsdékkel, mutatjuk a legnagyobb nyerteseket és veszteseket

Eseménydús féléven vannak túl a világ a tőkepiacai: miközben a mesterséges intelligencia berobbanását meglovagoló technológiai szektor fémjelezte az elmúlt hónapokban látott részvénypiaci ralit, addig az nyersanyagpiacok számára (a tavalyi szárnyalás után) nagyrészt csendesen telt az első hat hónap. Mindeközben nem szabad megfeledkezni az év korábbi részében végbe ment bankválságról sem, amely több áldozatot is szedett az USA-ban, bár részben éppen ennek a turbulenciának volt köszönhető, hogy a nagyobb kriptoeszközök kifejezetten jól teljesítettek az év első felében.

Az első félévi események alakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy a 2022-es piaci zuhanást is nagyrészt kiváltó kamatemelési ciklus már közeledhet a végéhez, az infláció pedig szép lassan kezd a jegybanki célszintek felé leszorulni a világ vezető gazdaságaiban. A központi bankok idén világszerte összesen mintegy 90 kamatemelést hajtottak végre, szemben a mindössze 17 kamatcsökkentéssel. Ha a tavalyi kamatlépéseket is hozzáadjuk, akkor ez valamivel több mint 470 kamatemelést jelent, szemben a 2008-as globális pénzügyi összeomlás óta bekövetkezett 1 202 csökkentéssel. Az amerikai jegybank 500 bázisponttal emelte a kamatokat a tavalyi nulla közeli szintről, az Európai Központi Bank 400 bázisponttal, és a fejlődő világ számos gazdasága ennél jóval többet emelt. Még a Bank of Japan rendkívül laza monetáris politikája is válaszúthoz érkezhet. A nagy kérdés most már azonban inkább az, hogy meddig maradhat magas a kamatszint, és milyen késleltetett hatásai lehetnek a gazdaságra.

Ha a fontosabb tőkepiaci eszközök idei árfolyamváltozását megnézzük, a lista végén túlnyomó többségben árupiaci termékeket, azon belül is fosszílis energiahordozókat látunk, mint a szén és a földgáz. Utóbbiaknál természetesen bázishatás is közrejátszik, hiszen a tavalyi évi energiakrízis felnyomta ezeknek az árát, vagyis bőven volt honnan esniük. Ezzel szemben a legjobban teljesítő eszközök között ott látjuk a bitcoint, a világ több vezető részvényindexét, valamint mezőgazdasági termékeket.

Jól összefoglalja a nyersanyagpiacok idei gyengélkedését a CRB nyersanyagindex, melynek értéke 3 százalékot esett idén. Ebben jelentős szerepe van az olajárak csökkenésének, de európai szempontból ennél is jelentősebb tényező volt a földgáz árának beszakadása. Az USA-ban a földgáz ára év eleje óta 35 százalékkal esett vissza, míg Európában a TTF-en közel 51,3 százalékos volt a csökkenés - még úgy is, hogy az elmúlt egy hónapban elkezdett felfelé kapaszkodni mindkét termék jegyzése.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés