A minisztérium állítása szerint a boltok rejtett áremelésekkel vagy a minőség rejtett csökkentésével trükköznek annak érdekében, hogy tovább növeljék profitjukat. Ezt a szakirodalom zsugorinflációnak (angolul „shrinkflation”) hívja, amely arra utal, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás ára bár változatlan marad, csökken a kiszerelés mérete vagy akár romlik a termék vagy szolgáltatás minősége.
Egy termék ára, ha a gyakorlatban nem változik, miközben kiszerelése a korábbi 100 grammról 90 grammra csökken, akkor valójában több mint 10 százalékos „áremelést” kell elszenvednie a fogyasztóknak - írja a tárca.
A kormány a leghatározottabban fel fog lépni ez ellen - ígérik a közleményben.
A GFM közleménye azt nem említi, hogy miként szeretnének fellépni a kiszerelések méretének csökkentése ellen. Megjegyzendő, hogy az ilyen pszichológiai trükköket jellemzően nem a kormány által gyakran bírált "multinacionális kiskereskedelmi láncok" vetik be, hanem a termelők, beszállítók, hiszen készterméket csomagolva kapják. Az mindenesetre látszik, hogy az elmúlt hetekben újabb frontot nyitott a kormány a boltokkal szemben, a profitszerzést "nyerészkedésnek" hívja és a szektort teszi felelőssé az inflációért. Ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy mindez csak egy kommunikációs panel. Az infláció ugyanis szervesen is gyorsan csökken: a tavalyi durva energia- és élelmiszerársokk kikerül az éves drágulást mérő mutatóból, illetve a recesszió szűkíti a keresletet, ez pedig féken tartja az árakat. A kormányzat viszont szeretné a saját intézkedéseinek sikereként bemutatni a dezinflációt, ehhez pedig már a közelmúltban is hoztak jelképes hatású intézkedéseket.
Címlapkép forrása: Getty Images
