A Mátrai Erőművet az elmúlt évek kormányzati tervei és az Európai Bizottságnak leadott uniós fejlesztési tervek alapján 2025 végéig tervezte üzemeltetni a kormány, tekintettel arra is, hogy Magyarország nagy széndioxid-kibocsátó üzeméről van szó, amely egyúttal a régió nagy foglalkoztatója is, és a zsinóráram termelésben is kiemelt szerepe van.
A 2022-ben kicsúcsosodott energiaválság idején azonban olyan kormányhatározatok születtek, amelyek az üzemeltetés kinyújtása felé mutattak (pl. 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozat), így nem volt világos az erőmű fokozatos, az egyes termelő blokkokra értendő leállításának tervezett/várható dátuma. Ezzért felmerült, hogy az Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból várt uniós források lehívhatósága veszélybe kerül.
Amint ugyanis megírtuk, egymással szembe mentek az alábbi az információk:
- a Bizottság által elfogadott KEHOP Plusz Heves Vármegyei mellékletében rögzített dátumok az egyes blokkok leállítására (legkésőbb 2025 végi leállítása négy blokknak)
- az 1452/2022. (IX. 19.) kormányhatározat tartalma (amennyiben még hatályos), az ugyanis a lignit alapú termelés fokozását írta elő egészen 2029 végéig
- a felülvizsgálat alatt álló NEKT-ben homályosan megfogalmazott mondat, miszerint „Az egyik legfontosabb dekarbonizációs cél a lignit tüzelésű Mátrai Erőmű alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása az új erőmű üzembe helyezéséig, de legkésőbb 2030-ig."
- Lantos Csaba energiaügyi miniszter idén áprilisi üzenete az MCC előadása keretében, miszerint a CCGT-t belépéséig fent kellene tartani a termelést.
Ezért a Portfolio tisztázó kérdésekkel is fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy mi pontosan a kormány terve a Mátrai Erőmű lignit alapú blokkjai termelésének várható leállítására. Erre ad választ a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent 1500/2023. (XI. 16.) kormányhatározat, ugyanis az Lantos Csaba tavaszi jelzésével összhangban azt rögzíti, hogy
A Kormány egyetért azzal, hogy a Mátrai Erőmű telephelyére tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű üzembe helyezéséig az MVM Mátra Energia Zrt. lignites nagy blokkjai üzemképességének biztosítása szükséges.
Idén tavasszal Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy a kormány megadta a felhatalmazást arra, hogy az MVM három rugalmas ciklusú kombinált (CCGT) gázerőművet építsen fel, ebből az egyik éppen a Mátrai Erőmű területén épül majd fel, és az MVM elindította a nemzetközi közbeszerzéseket is. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója a Portfolio-nak adott májusi exkluzív interjúban azt vázolta, hogy a három erőművet „2027 elejére szeretnénk üzembe állítani”.
Ha lesz is esetleg kis csúszás, akkor is
az várható jelen tudásunk szerint, hogy valamikor 2027 körül a Mátrai Erőmű lignites blokkjai leállnak és helyettük belép a kombinált ciklusú rugalmas gázerőmű az áramtermelésbe.
Ezen cél érdekében a friss kormányhatározat három feladatot rögzített:
- felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az ellátásbiztonsági, üzemeltetési, műszaki és gazdaságossági szempontokra tekintettel a Mátrai Erőmű telephelyére tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű üzembe helyezéséig gondoskodjon az MVM Mátra Energia Zrt. lignites nagy blokkjai optimalizált működtetéséről, és ehhez valamennyi szükséges intézkedést tegyen meg.
- felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával dolgozzon ki alternatívákat a szükséges kockázatértékelésekkel együtt az MVM Mátra Energia Zrt. 2024. december 31. napja utáni, az a) alpontban meghatározott ideig tartó működésének finanszírozására, és az erről szóló előterjesztést nyújtsa be a Kormánynak jóváhagyásra. Erre idén év végéig kapott határidőt a miniszter.
- felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával a vonatkozó európai uniós határozat szerint nyújtható rendkívüli támogatás szabályozási koncepcióját jelentse be az Európai Bizottság számára jóváhagyás céljából. A határozat egy külön pontja felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét az ebben az alpontban rögzített „feladatok végrehajtásában való közreműködésre”.
Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány, mégpedig arról, hogy „Magyarország ne vegye igénybe 2003/87/EK irányelv) 10c. cikke szerinti opcionális derogációs mechanizmust, és a 2003/87/EK irányelv 10ca. cikk a) pontja alapján a fel nem használt kibocsátási egységek 2021–2023 között felhalmozott mennyiségéből 4 000 000 darab kvótát a Modernizációs Alapba, 2 224 400 darab kvótát pedig a Magyarország által 2024-ben árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségéhez csoportosítsa át, a fennmaradó 14 523 600 darab kvóta felhasználásáról pedig 2024. május 15-ig értesítse az Európai Bizottságot”. Ennek érdekében „felhívja az energiaügyért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával gondoskodjon a döntés végrehajtása érdekében az Európai Bizottság értesítéséről, és folytassa le az érintett kibocsátási egységek átcsoportosítására vonatkozó eljárást”.
Arra is felhívta a kormány Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy „a magyar szénvagyon hasznosítása érdekében vizsgálja meg a tisztaszéntechnológiák alkalmazási lehetőségeit”. A határidő jövő július 31.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala, Portfolio
