Évek óta azt látjuk, hogy a magyar befektetők egyre inkább devizás, leginkább eurós, dolláros befektetésekben gondolkodnak, privát- és prémiumbanki szolgáltatók is az ügyfelek devizás irányba való eltolódásáról beszélnek, alapkezelők a forintos alapjaiknál is legalább fejben már eurós, dolláros hozamokat számolnak, a folyamat megállíthatatlannak tűnik, inkább csak annak dinamikájával kapcsolatban vannak eltérő várakozások. Az okok emögött sokfélék, kezdve onnan, hogy kinyílt a világ, nyilvánvalóan szélesebb termékpaletta érhető el globálisan, mint a kis helyi piacon, de a kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitika, a hektikusan változó forintárfolyam is a külföldi befektetések felé tereli az ügyfeleket, ráadásul egyre többen vannak közöttük olyanok, akiknek a cash-flow-ja már devizás, és egyre több csatornán keresztül kapcsolódnak a külföldhöz, legyen szó külföldi lakóhelyről, nyaralóról vagy külföldön tanuló gyerekekről.
A hazai részvénypiac egyértelműen megszenvedi ezt a folyamatot. Hol van már a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság előtti aranykor, amikor az átlagos havi forgalom a BÉT-en a 700 milliárd forintot is meghaladta? Most meg jó, ha a 200 milliárd forintot eléri, és persze vannak egyedi események, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború, amik után időlegesen megugrott a forgalom, az elmúlt egy évtizedet inkább a 150-200 milliárd forintos átlagos havi forgalmak jellemezték, és egyelőre nem is látszik, hogy a forgalom mitől növekedne érdemben. Közben a forgalom koncentrációja is rendkívül magas, a forgalom felét az OTP adja, a három vezető papír, az OTP, a Mol és a Richter pedig több mint 80 százalékát. Az igazán nagy külföldi intézmények gyakorlatilag OTP-ben tudnak kereskedni, a kispapírok piaca pedig egyértelműen a hazai kisbefektetők terepe.
Tovább súlyosbította a hazai tőzsde versenypozícióját az elmúlt hónapokban a magyar állampapírok kínálata. Ha magyar befektetésekről van szó, akkor első ránézésre 2023 a PMÁP éve volt, gyakorlatilag nem volt olyan befektetésekkel kapcsolatos beszélgetés, legyen az konferencián, háttérbeszélgetésen vagy ügyféltalálkozókon, aminek ne a hazai lakossági állampapír lett volna a kiinduló pont és a végpont, mindent ehhez mértek, ezt kellett okosan, a megfelelő arányban a portfóliókba illeszteni, és ezt kellett más befektetésekkel megverni.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
