A készpénzhasználatról és az elektronikus fizetések jövőjéről volt szó a Számlázz.hu által alapított Felelős Fintech Díj díjátadó rendezvényén tartott kerekasztal beszélgetésen. Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezető igazgatója szerint az elektronikus fizetések elterjedésében nagy szerepe van a szabályozónak, különösen azokban az országokban, ahol a digitális fizetésekre az adóelkerülés csökkentésének eszközeként tekintenek. Magyarország ebben nemzetközi összehasonlításban is jól szerepel, ugyanakkor még mindig sok a teendő a területen.
Horváth Attila (Big Fish Payment Gateway, ügyvezető) szerint ugyanannyira fontos a fejekben megváltoztatni a sémákat, mint a fizetési technológiák megléte. Az e-kereskedőket a fizetési szolgáltatókkal összekötő társaság vezetője szerint ma még mindig nagy az ellenkezés, a készpénzt sokan nehezen engedik el, a szabadsággal, a függetlenséggel azonosítják, amivel kívül lehet maradni a rendszeren, pedig szerinte ez csak illúzió. Ha nincs internet vagy áramkimaradás van egy boltban, akkor a készpénzes vásárlási folyamatok adminisztratív kötelezettségei, mint pl. a számla vagy nyugta kiállítása, szintén nem működnek: a papírdarabot át lehet adni, de a vásárlási tranzakciót nem tudjuk befejezni. A kereskedők között sokan várják az azonnali Fizetési Rendszerre épülő fizetési megoldásokat, abban bízva, hogy olcsóbbá tehetik az elektronikus pénzforgalmat a kereskedők számára.
Réti Bálint (Péntech, társ-alapító) úgy véli, a készpénz saját magát fogja kivezetni, egyre kevésbé lesz értelme azzal fizetni. Ahogy a fintech megoldások megjelennek, és ahogy egyre jövedelmezőbb, egyre jobban megéri valamilyen digitális fizetést használni, úgy fog a készpénz is eltűnni. Ez egy kicsit az érzelmek harca is, sokan szeretik kézben tartani a pénzüket, vagy a függetlenségükkel azonosítják, ám az ilyen megfontolások többsége nem racionális.
Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO, vezérigazgató) úgy vélte, ha egy elektronikus fizetés kényelmes biztonságos és olcsó, akkor az emberek azt fogják választani. Példaként említette, hogy a fizetési kérelem is április 1-től kötelező lesz minden banknál fogadni: innentől kezdve nem kell senkit megkérdezni, hogy küldhetnek-e neki fizetési kérelmet, mert fogadni mindenhol kötelező lesz. A fizetési kérelmek elterjedését fogja segíteni az is, hogy a bankok a fizetési kérelemre válaszul adott átutalásért nem számolhatnak fel költséget természetes személyeknek.
A Portfolio kérdésére Selmeczi-Kovács Zsolt kifejtette, hogy az MNB friss, tavalyi utolsó negyedéves adataiban látható kiugrás a fizetési kérelmek forgalmában már annak a következménye is lehet, hogy a határidőre elkészülő bankok kiélesítették a rendszerüket, így egyre többen kezdték el használni a kérelmeket.
A Giro piaci és állami szereplőkkel is egyeztet arról, mire és hogyan tudják majd használni a fizetési kérelmeket. A gyakorlatban röviden arról van szó, hogy az ügyfeleknek például egy sárga csekk helyett egy fizetési kérelem üzenetet küldenek ki a szolgáltatók, amit egy gombnyomással lehet befizetni.
Ennek kapcsán lapunk kérdésére Selmeczi-Kovács Zsolt elárulta, több közműcég, önkormányzatok, egyéb állami szereplők (mint például az adóhatóság) is vizsgálja a fizetési kérelmek bevezetését a működésében. A bankok a fizetési kérelmek küldését viszonylag drágán kínálták eddig, most a banki versenyben bízva azt várhatjuk, hogy a díjak lejjebb jönnek.
A Giro vezére arról is beszélt, hogy mi volt az oka az AFR 2.0-ás idei határidők kitolásának. Ők látták a bankok felkészültségét, és úgy ítélték meg,
jobb időt hagyni arra, hogy minden bank teljes mértékben elkészüljön a fejlesztéseivel egy későbbi határidőre.
Ha valahol hiba csúszott volna a rendszerbe, vagy kiderül, hogy nem tud biztonságosan és stabilan működni a rendszer, akkor a bizalom nagyon gyorsan elvész, ezért nem vállalták a hibázás kockázatát. A Giro vezérigazgatója arról is beszélt, hogy 2025 július 1-től indul a központi visszaélés szűrő rendszer (KVR), amely a bankon belüli és a bankok közötti tranzakciókat is képes elemezni.
Címlapkép forrása: Getty Images
