Az IEA becslése szerint 2023-ban összességében mintegy 128 millió tonna volt az energiagazdaság globális metánemissziója, megközelítőleg 2,5%-kal meghaladva a 2022-es 125 millió tonnás értéket. A tavalyi évben az olajiparból mintegy 49, a széniparból 40, a földgáziparból 29, a bioenergia-szegmensből pedig hozzávetőleg 10 millió tonna metán kerülhetett a légkörbe. A 2023-ban a fosszilis tevékenységből a légkörbe került metán mennyisége nagyjából 170 milliárd köbméter földgáznak felel meg, ami meghaladja Katar éves földgáztermelését vagy Japán és India kombinált éves gázigényét.
Az elmúlt hónapokban bejelentett szakpolitikai, szabályozási változások, valamint a részben az ENSZ legutóbbi klímacsúcsán tett új ígéretek ugyanakkor magukban hordják annak lehetőségét, hogy hamarosan csökkenő pályára állítsák a metánkibocsátást - teszi hozzá jelentésében a szervezet.
A különböző forrásokból a légkörbe szivárgó metán (CH4) becslések szerint mintegy 30%-ban felelős az első ipari forradalom óta a globális átlaghőmérsékletben bekövetkezett emelkedésért, így a szén-dioxidnál jóval rövidebb ideig stabil, de sokkal agresszívebb üvegházhatású gáz kibocsátásának gyors és tartós csökkentése kulcsfontosságú a felmelegedés rövid távú korlátozásában. Az emberi tevékenységből származó metánemisszió több mint harmada az energiaszektorból ered, beleértve az olaj-, a földgáz-, a szén- és a bioenergia (biomassza és biogáz) szegmenseket. A mezőgazdaság ennél is nagyobb kibocsátó (142 millió tonna/év), de a hulladékgazdaság is jelentős mennyiséggel (71 millió tonna) járul hozzá a kibocsátáshoz.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
