A krízisek lecsapódásai a szerződésekben
Bizonyos lehetséges felmerülő rendkívüli körülmények szerződésszegést is előidézhetnek, a másik fajta körülmény ezt ugyan nem, de a pozíciók jelentős romlását, akár ellehetetlenülését igen - hívta fel a figyelmet előadásában dr. Hanis Dávid, ügyvéd, partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda. A jelentősen kedvezőtlen változások ("MAC" - Material Adverse Change) eshetőségeit a szerződésekben is szükséges rendezni. Lényeges ugyanakkor figyelembe venni, hogy a jog belső logikájából adódó válasz nincsen, a bírósági beavatkozásra (bírósági szerződésmódosítás) pedig nem feltétlenül lehet hagyatkozni.
A “jelentős”, a “kedvezőtlen” és a “változás” fogalmakat a felek a szerződéses szabadság keretei között tölthetik meg tartalommal. A cél tekintetében a felek gazdasági érdekei és a tranzakció jellege meghatározó. Az egyeztetések, tárgyalások szerepe döntő; egyoldalú hatalmasságok (árváltoztatás joga, egyéb módosítások), illetve exit lehetőségek (pl. felmondás, közös megegyezés) is bekerülhetnek a szerződésbe.
A kedvezőtlen jogszabályi változásokra érdemes felkészülni, tekintettel az esetlegesen be nem árazott előírásokra, a profitmarzs lehetséges szűkülésére, akár megszűnésére. Ezek érdemben befolyásolhatják a beruházási igényt (új eszközök, pl. akkupakk), a működtetéshez kapcsolódó költségek növekedését idézhetik elő, például a rendszerhasználati díjak, adók változása által.
Hogyan lehet és kell felkészülni a változásokra?
A kedvezőtlen jogszabályi változásokra való felkészülés során a cél a szerződéskötéskori akarat és egyensúly fenntartása. Ez az eljárásrend meghatározásával, illetve új, aktiválódó rendelkezések, kiegyenlítő mechanizmusokkal és életbe lépésével segíthető elő. Amennyiben azonban nem lehet mindkét fél számára megfelelő megoldást találni, csak a rendezett exit és elszámolás lehet a járható út - mondta a szakértő.
Lényeges, hogy a kártérítés, kötbér és garanciák megfelelően kerüljenek alkalmazásra - mondta Dr. Légrádi Gergely, ügyvéd, partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda az előadás második felében. Ennek során figyelemmel kell lenni egyebek mellett arra, hogy ezek felelősség alapúak, előre meghatározottak és hogy jogszabály alapján érvényesíthetőek-e.
Elkerülni a csapdákat
A szerződéskötés folyamatában a szándéknyilatkozat aláírása jelentheti az első lépést. A befektetés alapvető feltételeit összefoglaló előszerződés során is fontos ugyanakkor, hogy elkerüljük a szokásos buktatókat, csapdákat. A pályázati eljárás során, versenyeztetés eredményeképpen létrejött szerződések esetében pedig fennállnak például az egyoldalú hatalmasság kockázatai, amire ugyanakkor létezik Ptk. szabály.
A szerződéskötés folyamatában érdemes odafigyelni arra, hogy a szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna.
Szintén érdemes figyelemmel lenni az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre - hangsúlyozta Dr. Légrádi Gergely. Ennek értelmében a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Amennyiben a szerződés létrejön, az a fél, aki a kötelezettséget megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Ha pedig a szerződés nem jön létre, az a fél, a kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegő fél szintén köteles a másik fél ebből származó kárát megtéríteni, ez esetben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint.
Az általános szerződési feltételek és üzletszabályzatok használata
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
A szakértő a külön tájékoztatás és elfogadás szükségességére is felhívta a figyelmet. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Továbbá, arról az általános szerződési feltételről is külön tájékoztatni kell a másik felet, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Ez utóbbi típusú feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Tisztességtelen feltételek
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű - hívta fel a figyelmet.
A fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntéséhez a vállalkozásnak azt kell bizonyítania, hogy a kikötés tisztességtelenségét eredményező, jogszabályban meghatározott körülmények a konkrét esetben nem állnak fenn. A vélelem megdöntésére vezethet annak bizonyítása is, hogy valamely körülmény, rendelkezés a fogyasztót ért hátrányt megfelelően ellensúlyozza. A kikötés tisztességtelenségének értékelésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a konkrét szerződési kikötés a hatályos jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza-e a fogyasztót, illetve a vállalkozás a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta-e, hogy a fogyasztó egyedi tárgyalást követően elfogadja-e az érintett feltételt.
A fogyasztóval kötött szerződés kikötésének tisztességtelensége nem attól függ, hogy a feltétel kidolgozójának mi volt a szándéka, utóbb milyen gyakorlatot követ, alkalmazza-e ténylegesen a kikötést. Jelentősége annak van, fennáll-e az elvi lehetősége annak, hogy a feltétel a fogyasztót hátrányos helyzetbe hozhatja - emelte ki a szekértő.
Címlapkép forrása: Portfolio
