A világ energiaigénye folyamatosan növekszik, az előrejelzések szerint 2050-ig akár 50%-kal is emelkedhet. Ez köszönhető a városiasodásnak, az új beruházásoknak, illetve a technológiák fejlődésének is, miközben az is látható a különféle kutatások alapján, hogy a fogyasztásnövekedés legalább 80%-ban a villamosenergia-felhasználás keretében valósul meg.
Az energiaigény növekedésével párhuzamosan, abból következően az energiahatékonyság iránti igény is többszöröse lesz az eddigieknek.
Az energiahatékonyságban rejlő megtakarítási potenciál épületek esetében a felhasználás legalább 80%-os csökkentését teszi lehetővé, míg az iparban ennek mértéke körülbelül 50% - húzta alá.
Ha megnézzük, hogy az elmúlt 10 évben mely okos készülékek jelentek meg és terjedtek el akár a magánéletben vagy akár az ipari létesítményekben megjelentek, akkor elmondhatjuk, hogy rohamos fejlődés tapasztalható e tekintetben. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre több adat áll rendelkezésre, kérdés ugyanakkor, hogy mit kezdünk ezekkel az adatokkal - fogalmazott előadásában (A mérés a lényeg: javuló ellátásbiztonság és hatékony energiafelhasználás adatvezérelt döntésekkel) Németh Gábor.
A digitalizáció mellett további meghatározó trend a decentralizáció és dekarbonizáció, ami a gyakorlatban a megújuló energiaforrások energiafelhasználásunkban betöltött részarányának folyamatos, minél nagyob szintre történő emelését jelenti.
A megoldást tehát az elektromos és digitális energiarendszerre való átállás jelenti. Míg az elektromosság a zöldenergiát biztosítja, addig a digitalizáció azt, hogy okosan, ne pazarolva használjuk fel a megtermelt tiszta energiát, a kettő kombinációja pedig összességében lehetővé teszi a fenntartható, zöld és okos energiafelhasználás megvalósítását - mondta.
A Világgazdasági Fórum elemzése alapján a megtermelt energia 60%-a elvész vagy elpazaroljuk. Ezért az energiahatékonyságot növelő elektromos áram és a digitális tecnológiák használatának egyre nagyobb jelentősége van, ahhoz hogy az éghajlati és energiaválság kezelése érdekében kijelölt célokat el tudjuk érni.
A kutatások eredményeiből az is látszik, hogy a felhasználók nagy része vagy már elindult, vagy éppen most tart ott, hogy különféle energiahatékonysági beruházásokba kezdjen. Sokaknak ezzel kapcsolatban a szigetelés jut eszébe először, de a (termelés-)fogyasztás mérésével, illetve értékelésével és energiamenedzsmenttel a szigeteléshez mérhető eredményt lehet elérni, miközben a digitalizációs beruházás költsége a szigetelésének töredéke.
Például a Schneider Electric által szállított energiamenedzsment rendszerek segítségével akár 5-15%-os energiafogyasztás-csökkentés is elérhető, az ingatlan, illetve létesítmény adottságaitól függően.
Az innováció e szempontból ma már szinten mindenhol jelen van, az ingatlanszektorban, az adatközpontokban, az iparban vagy akár az energiaelosztásban is.
Mi három szintjét különböztetjük meg ennek a platformnak - ismertette Németh Gábor. A legalsó szinten találhatóak azok a terepi eszközök, így például védelmi készülékek vagy okos szenzorok, amelyek online adatokat tudnak biztosítani egy kommunikáción keresztül egy felettes rendszernek. Ezen a középső szinten ("edge kontroll") olyan szoftverek találhatóak, amelyek a terepi eszközökből érkező adatokat képesek gyűjteni és felügyelni, illetve vezérelni, amennyiben erre szükség van. A harmadik szint az applikációs (advisor) szint, itt történnek az értékelés, elemzések, amelyek alapján különféle hasznos javaslatok tehetőek.
Az üzemeltetés következő szintje az állapotfüggő üzemeltetés, amely biztosítja az energiahatékony felhasználást, illetve az ellátásbizonságos növelését.
A reaktív üzemeltetés azt jelenti, hogy a problémát akkor orvosoljuk, amikor az már bekövetkezett; ez a legnagyobb költséggel járó problémamegoldás. Amikor már megtörtént a hiba, cél a veszteségek minimalizálása. Ha már elkezdjük látni a villamos hálózatot a különféle digitális technikáknak köszönhetően, és elkezdjük összegyűjteni, elemezni, illetve kiértékelni az adatokat, akkor eljuthatunk egy olyan állapotba, amit úgy hívunk, hogy tudatos üzemeltetés. Ez már egy állapotfüggő karbantartást és hálózatüzemeltetést tesz lehetővé. Ennek legfontosabb célja maga a megelőzés és a kockázatok csökkentése, az ellátásbiztonság növelése, és a működési költségek csökkentése.
Az üzemeltetők és végfelhasználók számára jó hír, hogy az ehhez szükséges digitális technológiák már jelen vannak a piacon és rendelkezésre állnak. Ebben a körben beszélhetünk akár egy energiamenedzsment rendszerről, ami abban segít, hogy a fogyasztási adatok mérésével, kiértékelésével és annak irányításával különféle költségmegtakarításokat tudunk elérni. A hálózatok digitális ikerpárja lehetővé teszi, hogy a hálózatok átláthatóbbak legyenek, ami segít abban, hogy a végfelhasználó könnyebben meghozhassa a jó döntéseket, az úgynevezett Scada rendszerek pedig a felügyeleten felül beavatkozásokat is képesek végrehajtani, ha ez szükséges. Végül a digitális karbantartásnak köszönhetően megvalósítható az állapotfüggő karbantartás.
A fogyasztók folyamatos felügyelete, az előrejelzések és a kiemelt fogyasztók ellenőrzése biztonságot ad a felhasználók számára. Maga a berendezések élettartama és annak figyelése, elemzése, illetve a hálózat minőségének ellenőrzése pedig növeli a megbízhatóságot. Az energiahatékonyság növekedése az energiafelhasználások és veszteségek elemzéséből és kiértékeléséből adódik.
A digitális ikerpár lehetővé teszi a villamos rendszerekben való biztos navigálást. Ez leegyszerűsítve úgy jön létre, hogy fogjuk az adott hálózatról rendelkezésre álló teljes papíralapú dokumentációt, és egy szoftverrel leképezzük annak digitális változatát. A rendelkezésre álló adatokból szimulációk, számítások mentén olyan mérnöki javaslatokat lehet készíteni, ami mi házon belül rendszertanulmányoknak hívunk, ami abban segít, hogy jobban megismerjük a saját villamos hálózatunkat. Az ezáltal megalkotható valós hálózati kép a teljes rendszert átláthatóvá teszi, és gyorsabb problémamegoldást tesz lehetővé az üzembiztonsági kockázatokat is csökkentve, a szimulációknak, mérnöki számításoknak köszönhetően pedig elősegíti, hogy a jövőbeli fejlesztések a legoptimálisabb energiafelhasználást biztosíthassák.
A felhő alapú platform abban segít, hogy hardver eszköz használata nélkül, távoli hozzáféréssel lehessen az online felületet biztosítani. A kiértékelések, riasztások és előrejelzések távolról is megvalósíthatóak, ezzel elkerülve a potenciálisan jelentős veszteségeket okozó nem várt leállásokat is. A helyszíni beavatkozásokat kombinálva a digitális technológiákkal érhetjük el az állapotfüggő karbantartást.
A hagyományos karbantartással szemben a dinamikus, állapotfüggő üzemeltetés vagy karbantartás során az aktuális műszaki állapotot vesszük figyelembe, és ez alapján akkor történik meg a beavatkozás, amikor az szükséges. Ezzel a módszerrel akár 40%-kal is lecsökkenthető a karbantartási idő, ami újabb megtakarítást jelent a felhasználó számára a működési költségekben, és miközben kevesebb helyszíni beavatkozásra van szükség, az előrejelzéseknek köszönhetően akár 75%-kal is csökkenthetőek a nem várt leállások, ami további megtakarítást eredményez, miközben egy biztonságosabb, ellenállóbb, hatékonyabb, fenntarthatóbb hálózatot tud biztosítani.
Címlapkép forrása: Portfolio
