Megalapozottak-e a munkavállalók félelmei, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszítik az állásukat?
A technika fejlődése korábban is együtt járt egyes szakmák eltűnésével, mások megjelenésével. Ma már nincsenek pl. gyors és gépírónők, műszaki rajzolók, bakterek, holott 20-30 évvel ezelőtt ezek létező foglalkozások voltak. A szemünk láttára tűnnek el a pénztárosok, kabinosok. Van helyettük Siri, CAD és egyéb automatizált megoldás, algoritmus, applikáció. A fejlődéstől való félelem véleményem szerint egy normális emberi érzés, ami nagyrészt csökkenthető, ha a munkavállalók megfelelő információkat kapnak, ha lehetőségük van a félelmeikről, aggodalmaikról nyíltan beszélni és párbeszédet folytatni a vállalat vezetőivel és látják maguk előtt a cég MI startégiáját, amely transzparens és amelynek megvalósításába őket is bevonták.
Alapvetően megváltozhatnak a munkakörök, a munkavégzéshez szükséges skillek is a mesterséges intelligencia alapú-eszközök elterjedésével?
Úgy gondolom, a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás alapú szoftverek elterjedése jelentős változásokat eredményez abban, hogy milyen képességekre lesz szükség a jövőben. A mesterséges intelligenciára azonban nem szabad úgy tekinteni, mint egy tőlünk függetlenül létező, romboló erőre, az MI-t tulajdonképpen mi, emberek hoztuk létre és a mi feladatunk, hogy az érdekeink mentén kordában tartsuk. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen "életútja" lesz és mennyiben fog tényleg elterjedni, pontosabban mennyire fogjuk elterjeszteni és milyen ütemben.
Ahogy korábban a történelemben beigazolódott, úgy most is bízni lehet abban, hogy ez a technikai fejlődési hullám sem az ember helyettesítésére, hanem az emberi potenciál jobb kibontakoztatására, az emberek segítésére hivatott. A fejlődéssel azonban fel kell venni a lépést a munkavállalóknak is, és a vállalatvezetők feladata, hogy ehhez minden szükséges segítséget megadjanak. Az nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a jövőben sokkal inkább az életünk része lesz a folyamatos tanulás, mint eddig valaha. Egy emberöltőn belül olyan gyors technológia változások zajlanak le, hogy lehetetlen tanulás nélkül "életben maradni".
A munkavállalók aggodalma tehát olyan értelemben nem légből kapott, hogy átalakulhat a munkakörük, esetleg új feladatokat kaphatnak, új tudásanyagot kell elsajátítaniuk, de az ő hozzáállásuktól is függ, hogy lesz-e munkájuk, milyen munkájuk lesz.
Mik a vállalatvezetők feladatai HR szempontból a mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán?
A vállalatvezetők legfontosabb feladata egy életképes MI stratégia kidolgozása és a munkavállalók bevonása, amint erre Baker McKenzie Észak-Amerikára kiterjedő 2022-es felmérése is rámutatott. Ez nyilván nem egyszerű, hanem egy hosszú, időigényes és nagyon újszerű folyamat. Sok vezető maga sem rendelkezik elegendő információval a mesterséges intelligenciáról, nem tudja elképzelni, hogy mi ez pontosan és hogyan lehet neki hasznos. A vállalkozások vezetőinek fontos megismerni, ha kell, akkor szakemberek bevonásával, hogy a saját vállalkozásukban hol alkalmaznak már most is mesterséges intelligenciát, illetve hol lehet helye a jövőben MI-nek és a fejlesztés hova illeszthető be a rövid, közép és hosszútávú tervekbe. Minden egyes munkavállalóval kommunikálni kell. A McKinsey 2024-es felmérése szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó munkavállalók köre jóval szélesebb, mint azt a vezetők gondolnák és az AI valamilyen formáját használók többsége nem is műszaki jellegű munkakörökben dolgozik. Ez egyébként olyan szempontból is veszélyt jelenthet a társaság számára, ha valamely munkavállaló esetleg jogszerűtlenül használ mesterséges intelligenciát, ami felelősségi kérdéseket is felvethet és pl. adatvédelmi, szerzői jogi következményei is lehetnek.
Hogyan álljunk neki az MI-stratégia kialakításához?
Társadalmi, etikai, pszichológiai szempontokat is figyelembe kell venni az MI stratégia kidolgozásakor és a termelés hatékonyságán, a munkaerőállomány optimalizálásán túl az emberi tényezőket kell nagyon hangsúlyosan számításba venni. A fejlődés abba az irányba hat, hogy együtt kell élnünk, dolgoznunk a mesterséges intelligenciával, legyen az egy szoftver vagy egy fizikai formát öltő robot. A vezetők felelőssége egy élhető egyensúly kialakítása és fenntartása.
Álláspontom szerint nagyon fontos a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szemléletmód kialakítása a munkahelyen, elegendő és jó információkkal kell a munkavállalókat folyamatosan ellátni, hogy bízzanak mind a vállalat MI stratégiájában mind saját magukban és ne az ellenséget lássák a technológiában, hanem a lehetőséget a fejlődésre. Az pedig mindenkinek a saját felelőssége is, hogy mennyire igyekszik haladni a korral, ehhez viszont a vezetőknek kell megadni a kereteket, a továbbképzést, az értelmezhető irányt és a reálisan elérhető célokat. Hozzáteszem, hogy a mesterséges intelligencia fejlődéséhez elsősorban nagy tapasztalattal és szaktudással rendelkező nem IT-s szakemberekre van szükség, akik egy adott terület szakértelmét, tudását az MI rendelkezésére bocsátják és ezáltal "tanítják" a mesterséges intelligenciát.
Az MI létrehozása egy viszonylag nagy befektetés a vállalat számára, amely rengeteg adatot, nagy számítástechnikai kapacitást és hosszú időt igényel, de maguk a kész programok használata, futtatása már egyszerű, mindennapos tevékenységgé válhat egy vállalatnál.
Hogyan célszerű nekilátni a mesterséges intelligencia integrálásának a folyamatához?
Fel kell térképezni a vállalat munkafolyamatait, azon belül az egyes munkaköröket, az ahhoz tartozó feladatokat és a munkavállalók képességeit. Ezután meg kell vizsgálni, hogy mely munkafolyamatokat lehetne automatizálni. Attól, hogy valamit technikailag egyszerűsíteni lehetne, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a vállalkozás hosszú távú érdeke. A munkakörök áttekintése azért is fontos, hogy a vállalat vezetősége fel tudja mérni, hogy mely területeket érinthet a technikai fejlődés, melyek azok a feladatok, amelyet a jövőben az MI is el tud végezni, és ott az emberi erőforrás átképzésére lesz szükség, hogy az emberi munkaerőt a cég továbbra is tudja hasznosítani, lehetőleg még magasabb szinten, mint eddig. Az emberi tulajdonságok, mint az érzelmi intelligencia, az empátia, az intuíció, a kritikus gondolkodás, a vezetői képességek vagy a komplex problémamegoldás olyan nélkülözhetetlen elemei a munkavégzésnek, ami mindig is szükségessé fogja tenni az emberi jelenlétet.
Ha megvan a vállalat stratégiája, a munkakörök és a munkaerő átstrukturálása, akkor nagyon fontos, hogy a mesterséges intelligencia alapúalkalmazások bevezetése előtt megfelelő szabályzatok álljanak rendelkezésre ezek használatára vonatkozóan, amelyből a munkavállalók közérthető módon tájékozódhatnak a MI használatának adatvédelmi kockázatairól, felelősségi kérdésekről és minden olyan szabályról, ami fontos a MI etikus, átlátható, jogszerű alkalmazásához. Ha a vállalatnál működik üzemi tanács, akkor velük is konzultálni kell az MI bevezetéséről.
Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a mesterséges intelligencia eszközök bevezetésével együtt járó átszervezés során?
A legfontosabb, amit szem előtt kell tartani az a fenntarthatóság. A mesterséges intelligencia használata, használatának a lehetősége nagy felelősséget ró a vállalat döntéshozóira. Nagyon fontos, hogy az ember, a munkavállaló maradjon a középpontban és a gépesítés csak olyan mértékben kapjon teret, amit az emberek még kezelni tudnak. A mesterséges intelligencia lehetőséget ad arra, és ennek a lehetőségnek a kihasználása a vezetők feladata, hogy az emberek felszabaduljanak a rutinfeladatok alól, és kreatívabb valódi emberi gondolkodást igénylő feladatokkal foglalkozzanak, megelőzve ezzel a manapság oly gyakori kiégést, depressziót, pályaelhagyást, fluktuációt.
Amint azt a Institut for the future of work 2024 márciusi tanulmányában kiemelte, munkánk és jólétünk - egyénileg és vállalati szinten egyaránt - összefügg egymással, és ahogy a munka jövőjét az új technológiák befolyásolják, úgy kellő figyelmet kell fordítanunk a munkahelyi jólétre gyakorolt hatásokra is. Az intézet arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatásaik szerint a munkavállalók életminősége pozitívan változott a laptopokkal, táblagépekkel, okostelefonokkal és valós idejű üzenetküldő eszközökkel való interakció gyakoriságának növekedésével, míg az életminőség negatívan korrelált az olyan újabb munkahelyi technológiákkal való interakció gyakoriságával, mint a viselhető eszközök, a robotika, a mesterséges intelligencia és az ML szoftverek.
Fontos figyelemmel lenni a nemek közötti egyensúlyra is, ugyanis a MI által várhatóan érintett munkahelyek, például a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szolgáltatásokban lesznek, ahol magasabb a nők aránya, tehát emberi számítás szerint több nőt érinthet a mesterséges intelligencia, amit átképzéssel, oktatással ellensúlyozni lehet.
Összességében azt lehet mondani, hogy a mesterséges intelligenciára épülőmegoldások vállalati bevezetése során egy holisztikus szemléletmódot célszerű alkalmazni, aminek a középpontjában az emberi erőforrás áll. A technikai megvalósíthatóság mellett nagyon fontos az MI-nek az emberek mindennapjaira gyakorolt hatásainak felmérése, mert a technológia elterjedésének komoly társadalmi hatásai lesznek.
Ez nem csupán egy hatékonyságnövelő modern technikai eszköz, amit a szolgálatunkba állítunk, hanem egy számítástechnikai alapú munkaerő, amivel a munkavállalóknak együtt kell dolgozniuk és a cél az optimális feladatmegosztás az emberi és a gépi képességek mentén.
Ennek etikus, felelősségteljes kialakítása a cégek vezetőinek a feladata a munkavállalók lehető legszélesebb körű bevonásával.
Címlapkép forrása: Getty Images
