Előfizetői tartalom

Magyarország energiapiacának a feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?

A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken. 

"Emelt klímacélon innen, energiaválságon túl" címmel rendezték meg azt az energiapiaci és energiapolitikai beszélgetést, ahol Huszár András, a Green Policy Center alapítója elsőként arról kérdezte a meghívott szakértőket, hogy milyen nem várt energiapiaci változásokat tapasztaltak a háború kitörése, illetve az energiaválság után:

  • Prof. Dr. Aszódi Attila (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa) a földgáz árának gyors normalizálódását emelte ki, valamint azt a váratlan fordulatot, hogy több ország – köztük Belgium, Hollandia, Svédország – az atomenergia felé fordult, amire a háború kitörése előtt nem lehetett számítani.
  • Holoda Attila (az Aurora Energy ügyvezető igazgatója, korábbi energetikai helyettes államtitkár) a földgáz gyors árcsökkenése mellett a magyar lakosság magas fokú napelem-finanszírozási hajlandóságát említette, mint meglepetés faktor. Hozzátette, hogy arra viszont számítani lehetett, hogy a lakosság is spórolásra fog törekedni, amint találkozik a magasabb energiaárakkal.
  • Dr. Kaderják Péter (a BME-N működő Zéró Karbon Központ vezetője, korábbi energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár) szerint sokan gondolták úgy, hogy a zöldenergia-átmenetet lassítani fogja az energiaválság, de végül az ellenkezője bizonyosodott be: épp, hogy gyorsította, 2023-ban 19%-kal csökkent a fosszilis bázisú villamosenergia-termelés, először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, és a szélenergia-bázisú áramtermelés tavaly először meghaladta a gázbázisút.
  • Koczóh Levente (a GPC szenior klímapolitikai szakértője) az elmúlt időszak váratlan eseményei között a szabályozó aszimmetrikus fellépését említette meg, egyrészt a rezsicsökkentés szigorításával gyorsan segítette visszafogni az energiafogyasztást, a szélerőművekkel kapcsolatban is gyorsan reagált, de az energiaközösségek kialakulását támogató szabályozásban másfél éve nem történt érdemi előrelépés.

Miben vagyunk jók? Miben nem, és miben lehetnénk jobbak?

Abban minden megkérdezett szakértő egyetértett, hogy Magyarország egyik legnagyobb erőssége energiapiaci szempontból a nemzetközi interkonnektivitás, vagyis Európán belül is kiemelkedő nemzetközi energiapiaci összeköttetésekkel rendelkezünk, ami nagyban segíti a költségek alacsonyan tartását.

A napelemek terén is jól teljesítünk, elmaradásban vagyunk azonban az épületfelújítások ütemét illetően

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés