A szaldó elszámolási rendszert felváltó bruttó rendszer idén januártól indult el, a lényege az, hogy a betáplált és vételezett villamosenergiát külön-külön mérik és számolják el a fogyasztóval, így kevésbé vonzó lehetőség. Amint januárban részletesen megírtuk: azok, akik korábban telepítettek napelemes rendszert, az új szabályok értelmében automatikusan átkerülnek a bruttó rendszerbe azt követően, hogy az üzembe helyezéstől kezdve letelt a tíz éves határidő.
Így tehát felmenő rendszerben fokozatosan egyre több családot fog érinteni az átsorolás és a pályázat lehetősége a következő években.
Idén év elejéig mintegy 7650 háztartási méretű kiserőműnél járt le a tíz év az üzembe helyezéstől számítva (igaz volt egy kis kavarodás a számoknál, mert akik utána rendszert bővítettek, nekik onnantól számít a tíz év), és idén év végéig további mintegy 8800 rendszernél fog ez bekövetkezni a MEKH elmúlt bő tíz évre vonatkozó HMKE telepítési statisztikái alapján. Nem egyértelmű azonban, hogy a belengetett pályázat minden HMKE-be tartozó naperőműre érvényes lesz-e, a kisebb ipari méretű erőműveket is beleértve, vagy csak a ténylegesen lakossági szereplő által üzemeltetett erőművekre. Ha utóbbi és ez az esélyesebb, akkor nyilván a fent említett számoknál néhány ezerrel kisebb érintetti körről lehet szó. Amint a fenti ábrán láthatjuk, az igazi nagy átsorolási hullám majd 2026-2027-től kezdve indul el, hiszen 2016-2017-től kezdett el nagyon felfutni a lakossági telepített rendszerek darabszáma (és beépített kapacitása).
Azt is felfedte Lantos, hogy a januártól elindított Napenergia Plusz Programban már több mint 28 ezren előregisztráltak, mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére. Hozzátette: a feldolgozás folyamatos, "nem volt igazuk azoknak, akik szerint földbe áll az egész program".
Az interjúban szóba került többek között a miniszterelnök által is emlegetett energetikai szuverenitás kérdése, ami tartalmilag az importarány csökkentését célozza, és Lantos megerősítette, hogy csak az árampiac kapcsán lehetséges oda elérni, hogy éves szinten önellátóak lehessünk. Ehhez a felfutó napelemes kapacitások mellett az kell, hogy megépüljön a Paks II., illetve a Paks I. üzemidő-hosszabbítása is sikeresen megtörténjen.
Paks II. kapcsán úgy fogalmazott, némileg eltérve a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által emlegetett 2030-as évek eleji céldátumtól, hogy
a 2030-as évek első felében az új reaktoroknak működésbe kell állniuk.
Paks I. üzemidő-hosszabbítása kapcsán pedig azt vázolta: "Utóbbi projekt elindult, bőven átnyúlik majd a következő évtizedbe. Rengeteg műszaki vizsgálatra van szükség, alaposnak kell lenni, ám az összes eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy lehetséges a hosszabbítás. Az elsődleges feltétel a biztonságos működés, ezzel rendben vagyunk, a paksi egyébként egy kiválóan működő erőmű."
Lantos Csaba azt is rögzítette az interjúban, hogy szerinte "közkeletű tévedés" az, hogy "a kormány drágán veszi az orosz gázt". Hangsúlyozta:
Ez nem igaz. A magyar határig ilyen áron senki mástól nem tudnánk földgázt vásárolni. Ez tény.
A szélerőmű-telepítések lehetősége is megnyílt, és Lantos megerősítette a Portfolio minapi értesülését, hogy hálózati betáplálással csak a Kisalföldön létesülhetnek új kapacitások, a jelenlegi 330 MW-ot többszörösen meghaladó volumenben:
A miniszter egyértelműsítette: komolyan számítanak a geotermikus forrásokra, természetesen fenntartható módon, de juthat szerep az energiamixben a biomasszának és a biogáznak is.
Arra is felhívta a figyelmet Lantos, hogy megnyitották az ipari szereplők számára az úgynevezett energiaközösségek kialakításának lehetőségét, most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra. Az enerigaközösségek felértékelődő szerepéről és az akadályokról részletesen szó volt a Portfolio múlt heti konferenciájának egyik panelbeszélgetésén is, erről ebben az összefoglalónkban írtunk:
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
