A legfontosabb számok
Már a gyorsjelentést beharangozó elemzésünkben is megírtuk, hogy a negyedik negyedév számainál alacsonyabb, de a hosszú távú átlagot tekintve erős számokat produkálhatott az idei év első három hónapjában a Mol. Alapvetően elmondható, hogy ellentétes erők hatottak az olajcég teljesítményére a nemrég lezárt időszakban: a beeső gázárak és az árbevétel-arányos különadó befizetése rontották az eredményt, azonban a stabil Brent-Ural spread és a magasan alakuló finomítói felárak kedveztek a társaságnak.
Összességében az mondható el, hogy
AZ ELEMZŐI VÁRAKOZÁSOKAT némileg alulteljesítette, de így is kimondottan ERŐS NEGYEDÉVET ZÁRT A MOL.
A következő számokat közölték a fontosabb sorokon:
- Újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA: 718,4 millió dollár, szemben a 739 millió dolláros elemzői várakozással (tehát -2,8%). Attól függ persze, hogy honnan nézzük a dolgokat: ez a szám ugyanis jelentős visszaesés a 2022-ben látott, rendkívül magas energiaár-környezetben realizált eredményekhez képest, a hosszú távú teljesítményt tekintve azonban az mondható el, hogy
A KONSZOLIDÁLÓDÓ ENERGIAÁRAK MELLETT AZ ÁTLAGOSNÁL ERŐSEBB NEGYEDÉVET ZÁRT A MOL.
- Upstream tisztított EBITDA: 262 millió dollár, ami 1,7 százalékkal alacsonyabb az elemzői várakozásnál (266,7 millió dollárra számítottak a szakértők). Az egy évvel ezelőtti adathoz képest ez 7,6 százalékkal alacsonyabb, a negyedik negyedéves számoknál pedig 30,1 százalékkal alacsonyabban alakult az üzletág teljesítménye.
- Downstream tisztított EBITDA: 292,5 millió dollár, szemben a 319,9 millió dolláros elemzői várakozással (tehát -8,6%). A friss érték a bázisidőszakhoz képest 2,3 százalékkal alacsonyabb, a negyedik negyedéves eredménytől pedig 35,9 százalékkal elmaradt - így is
A DOWNSTREAM VOLT A MOL LEGJÖVEDELMEZŐBB ÜZLETÁGA A NEGYEDÉVBEN.
- Fogyasztói szolgáltatások tisztított EBITDA: 143,5 millió dollár, ami 20,4 százalékkal magasabb az elemzői várakozásnál (119,2 millió dollár). Az egy évvel ezelőtti adathoz képest ez 13,4 százalékkal magasabb, a negyedik negyedéves rekord számoknál azonban 0,2 százalékkal alacsonyabban alakult az üzletág teljesítménye.
- Gáz szegmens tisztított EBITDA: 79,4 millió dollár, szemben a 69,5 millió dolláros elemzői várakozással (tehát +14,2%). A friss érték a bázisidőszakhoz képest 0,3 százalékkal magasabb, a negyedik negyedéves eredményt pedig 52 százalékkal múlta felül.
A Molnak a pénzügyi sorokon kedvezőtlenül hatott, hogy a cég ebben a negyedévben számolta el a teljes, 2024-es, 1 százalékos árbevétel alapú különadót, amit a magyar kormány a 2022-es árbevétel után vetett ki,
ez összesen mintegy 114 millió dollárt jelentett.
Az egyéb adótételek (Brent-Ural spreadre kivetett különadó és CO2-kvóta) összesen 27 millió dollár elvonást jelentett a Molnál. Ugyancsak rontotta a nyereségességet, hogy az előző negyedévtől eltérően jelentős devizaveszteséget számolt el a társaság, e tekintetben 43 millió dolláros volt a veszteség, olvasható a befektetői prezentációban. Összességében 265 millió dolláros lett a profit (várakozásokhoz képest -16%), ami az egy évvel ezelőtti értéknél 42 százalékkal alacsonyabb, az előző negyedév eredményét pedig 11 százalékkal múlta alul.
Mi befolyásolta az eredményeket?
A következőkben részletesen megnézzük, hogy pontosan milyen tényezők is alakították a Mol negyedévét - röviden felsorolva ezek voltak a legfontosabbak:
- olajár-környezet, azaz a Brent nyersolaj világpiaci árának alakulása,
- gázár-környezet alakulása,
- a nyugati olajtermék és az orosz Urals típusú nyersolaj közti árkülönbözet alakulása (Brent-Ural spread),
- adókörnyezet alakulása (bányajáradék-csökkentés),
- az olajtermékek finomítói prémiumának (crack) alakulása és
- a forint-dollár devizapár alakulása.
Olajár-környezet
Akárcsak tavaly, idén is nagy bizonytalanság figyelhető meg az olajáraknál, jelentős kilengések mentén alakultak a lezárt negyedévben, azaz a január-március közti időszakban is a nyugati benchmark termékeknek, a Brentnek és az amerikai WTI-nek az árai is. Az általunk most vizsgált időszakban összességében oldalazó olajárakról beszélhettünk: a Brent átlagára a negyedik negyedéves 82,8 dolláros hordónkénti szintről 81,8 dolláros szintre mérséklődött.
Az igazi áremelkedés azonban a negyedév végén, márciusban kezdődött - a következő fontosabb események történtek idén az olajpiacon:
- Tavaly december végéig a rendkívül magasan alakuló nem-OPEC országok termelésének, a magasan alakuló készletszinteknek és a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatos kérdések felmerülésének köszönhetően több hónapon keresztül esett az olajár, az év végén azonban kezdetét vette a jemeni húszi lázadók által kirobbantott konfliktus, ami a Szuezi-csatornát elzárva nehéz helyzetbe hozta a globális kereskedelmet, ez felfelé tolta az olajárakat, ezzel párhuzamosan az olajcégek, így a Mol részvényét is.
- Ezt követően elsősorban két nemzetközi konfliktus, a húszi helyzet és az izraeli háború eszkalálódásától tartva tovább emelkedett az olajár, január végén közvetítőkön keresztül kezdetét vették a béketárgyalások a Hamász és Izrael között, erre reagálva meredeken bezuhant az olajár és a Mol jegyzése is lejjebb került - azonban ez nem tartott sokáig, a tárgyalások berekedése miatt ismét felfelé vette az irányt az olajár, ezzel párhuzamosan a benzinár is magasabb lett a hazai benzinkutakon.
- Április közepén tovább súlyosbodott a közel-keleti konfliktus, amikor egy korábbi agresszió megtorlásaként dróntámadást indított Irán Izrael ellen, amire utóbbi is komoly válaszlépést helyzett kilátásba. Az iráni eszkaláció több okból is komoly veszélyforrás az olajárakra nézve: egyrészt a jelentős kitermelőnek számító országra kirótt exportkorlátozások szűkítenék a kínálatot az amúgy is feszes piacon, de ennél is extrémebb helyzetet szülne, ha az izraeli támadások az iráni energiarendszert (pl. az olajfinomítókat) céloznák. Ezen felül Irán számára ott lehet
a globális olajkereskedelem jelentős részéért felelős Hormuzi-szoros lezárásának a lehetősége is,
márpedig itt 1-1 napos késlekedésnek is komoly árfelhajtó és végső soron inflációs hatása lehet globális szinten. Ezen forgatókönyveket beárazva az olajár egészen a hordónkénti 91 dolláros szintig száguldott, innen azonban markánsabb korrekció indult.
- Melyik soron befolyásoló tényező? Az olajár a kutatással és kitermeléssel foglalkozó Upstream szegmens egyik legfontosabb teljesítmény-meghatározója.
Gázár-környezet
A január-március közti időszakban a holland TTF gáztőzsdén 27,6 euró/MWh volt az átlagár, az ezt megelőző negyedéves 43,3 euró/MWh-al szemben, azaz
36 százalékos esést láthattunk a gázáraknál a két negyedév között.
A rendkívül enyhe téli időjárásnak, a sok ideje tartó lakossági spórolásnak, az ipari kereslet visszaesésének és a rekordszinten lévő EU-s összesített gáztárolói töltöttség miatt alakult ilyen alacsonyan a gázár. Ezzel, a versenyképességi kilátásokkal és az áremelkedés irányába ható esetleges tényezőkkel egy elemzésben foglalkoztunk részletesen.
- Melyik soron befolyásoló tényező? A gázár értelemszerűen a Gáz kiskereskedelmi szegmens teljesítményének legmeghatározóbb eleme, emellett az Upstream szegmensnél is szerepet játszik: a vállalat által hordónként realizált szénhidrogénárak (azaz nyersolajár és gázár) és a kitermelési költség közötti különbség az egyik legfontosabb meghatározója a kutatással és kitermeléssel foglalkozó szegmensnek.
Brent-Ural spread
Az egyelőre még elmondható, hogy a magyar vállalat hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz, bár az is igaz, hogy mind Ukrajnából a Barátság kőolajvezetéken, mind Horvátország felől az Adria vezetéken sokszoros költségtöbbletet fizet ki a Mol a nemzetközi összevethető árakhoz képest. Mindenesetre az orosz olaj érkezése újfent relatíve magas marzsokat eredményezhetett az első negyedévben a Molnál, a Brent-Ural közti különbözet hordónként 14-19 dollár között alakult. Más kérdés, hogy ennek a különbözetnek a jelentős részét különadó formájában beszedi a Moltól a kormány.
- Melyik soron befolyásoló tényező? Jelenleg a nyugati termékárakhoz (benzin és dízel) szabva tudja értékesíteni az "olcsóbb" orosz nyersolajból finomított olajtermékeket a Mol, az "olcsóság", azaz a Brent-Ural spread által okozott különbözet ezért a feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredményében jelenik meg.
Adókörnyezet alakulása
A Mol a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján 2023 szeptember 1-étől alacsonyabb bányajáradékot fizet a hazai szénhidrogén termelés után - a társaság szerint a bányajáradék-csökkentés körülbelül 400-450 millió dolláros többletet okozhat a társaságnál a 2023 szeptembere és 2024 decembere közötti 16 hónapban, arányosítva a 2024 január - márciusi időszakra ez kb. 80 millió dollár "többletet" jelent, ami az upstream szegmensnél csapódik le.
A cég a most lezárt negyedévben számolta el a teljes, 2024-es, 1 százalékos árbevétel alapú különadót, amit a magyar kormány a 2022-es árbevétel után vetett ki - ez kb. 40 milliárd forinttal veti vissza az EBITDA-t.
Finomítói prémiumok alakulása
Nagyon érdekes folyamatokat láthattunk a finomítói marzsoknál az elmúlt hónapokban: a dízel prémiuma gyakorlatilag beszakadt, miközben a benziné folyamatosan emelkedett, ennek hatására nem hogy összeszűkült az olló, hanem
egyenesen megcserélődtek a szerepek, és már több hete azt látjuk, hogy költségesebb a benzin előállítása, mint a dízelé.
Ez az érdekes dinamika természetesen a benzinkutakon is megmutatkozott, talán senkinek sem újdonság, hogy jelenleg többet kell fizetni egy liter benzinért, mint dízelért. Április elején írtunk egy elemzést, amiben annak jártunk utána, hogy mi húzódik meg ennek a (számos autós számára kellemetlen) jelenségnek a hátterében, ezt itt lehet elolvasni.
Ha csak az első negyedévet vizsgáljuk, akkor a Mol finomítói üzletágának számára kifejezetten kedvezően alakulhatott a helyzet: január-március között a dízel prémiuma bár nagy kilengések mentén, de oldalazott a Neste adatai alapján, a benzin finomítása azonban egyre jövedelmezőbb tevékenyég lett a negyedév során (januárban még egy hordón átlagosan 16,5 dollárt lehetett keresni, március végén már 25,3 dollárt). Ezek ismeretében vélhetően a Mol finomítói árrése is magasan alakult, ez tehát a most lezárt negyedévben is egyfajta "extra bevételt" generálhatott a Mol Downstream üzletágánál.
- Melyik soron befolyásoló tényező? A nyersolaj finomításán keresett profitnak, azaz a benzin és a dízel cracknek az alakulása a feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmensnek a teljesítményéhez járul hozzá.
A forint teljesítménye
Végül pedig a forint-dollár devizapárról is érdemes ejteni pár szót, ugyanis a cégnek a pénzügyi sorokon veszteséget jelent, ha a forint gyengül a dollárral szemben - a vizsgált három hónapos időszakban pontosan ez történt,
A MAGYAR FIZETŐESZKÖZ 6 SZÁZALÉKKAL KERÜLT lejjebb A DOLLÁRRAL SZEMBEN
és bár ez a működési eredményeket nem, de az adózott eredményt befolyásolta olyan módon, hogy kellett devizaveszteséggel számolni.
A befolyásoló tényezők ismeretében a következő fejezetekben megnézzük, hogy pontosan hogyan is teljesített az egyes sorokon a Mol.
Kutatás-termelés (Upstream)
Az orosz-ukrán háború kitörését követően az egekbe szöktek az üzemanyagárak, ezzel párhuzamosan nagyon szélesre nyílt az olló a vállalat által realizált szénhidrogénár és a kitermelési költség között, mert miközben előbbi többszöröére nőtt a békeidőkben látott értékekhez képest, aközben az utóbbi gyakorlatilag stagnált.
A 2023-as év azonban már a konszolidálódó energiaárakról szólt (elsősorban a gáz esetében), emiatt egyre nagyobb beszűkülést láthattunk az Upstream teljesítményét meghatározó tényezőnél. Az október-decemberi időszakban azonban elsősorban a gázárak megugrásának köszönhetően megtört ez a tendencia, a most lezárt negyedév ismeretében pedig úgy néz ki, hogy ezen a magas szinten normalizálódhat a helyzet: miközben az átlagos realizált szénhidrogén árak 9,5 százalékkal hordónként 61,7 dollárra csökkentek az október-decemberi időszakhoz képest, addig a fajlagos költség hordónként 6 dollárról 5,8 dollárra csökkent. A realizált gázár közel 24 százalékot esett, a realizált nyersolajár azonban szinte stagnált (-1,5%).
A vezetőség az Upstream szegmenssel kapcsolatban megjegyezte, hogy 92,3 ezer napi hordóegyenérték szénhidrogén-termelést ért el 2024 első negyedévében, ami 800 napi hordóegyenérték növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Kazahsztánban 2023 decemberében megkezdték a gáztermelést, ami 2024 első negyedévében 1300 napi hordóegyenérték többlet termelést eredményezett. A kelet-közép-európai termelés szintje enyhén csökkent a horvátországi szárazföldi mezők természetes csökkenése miatt, míg a magyarországi termelés magas szinten maradt a természetes hanyatlás ellensúlyozására irányuló sikeres erőfeszítéseknek köszönhetően. A csoportszintű fajlagos termelési költség az általános inflációs nyomás ellenére változatlan maradt az előző évhez képest, a csökkenő villamosenergia-árak, a magasabb termelés és az alacsony költségű eszközök felé történő elmozdulás miatt.
Összességében tehát elmondható, hogy a magasan maradó olajár-környezet, a beeső gázárak és a rendkívül magasan alakuló kitermelés hatására összességében a
A KUTATÁSSAL ÉS KITERMELÉSSEL FOGLALKOZÓ UPSTREAM SZEGMENS nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt,
az eredmény a 2023 Q1-es szintnél 8 százalékkal alacsonyabban alakult, a 262 millió dolláros friss érték jócskán alatta van a negyedik negyedéves számnak.
Feldolgozás-kereskedelem (Downstream)
Itt most annak a résznek kellene jönnie, ahol bemutatjuk a Mol finomítói árrését, csakhogy olyat a vállalat már bő egy éve nem tesz közzé, és a harmadik után a negyedik negyedévre sem találtunk adatokat, pedig a hordónként 14-19 dollár között alakuló Brent-Ural spread alapján vélhetően továbbra is kiemelkedően magas lehet az árrés.
A szegmens profitabilitását hivatott mérni azonban egy másik mutató is, amit már közölt a Mol, ez pedig a Brent-alapú finomítói árrés - az előző negyedév 8,3 dolláros hordónkénti értékéről 10,3 dollárra változott ez a mutató, és bár ez jóval alacsonyabb, mint amit a 2022 második negyedéves rekordnál láthattuk, azonban
ÍGY IS KIEMELKEDŐEN MAGASNAK SZÁMÍT.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy eközben a petrolkémiai árrés szintén tágult, de ezzel kapcsolatban most nem közölt konkrét számokat a társaság. A Mol szerint a Downstream eredményét bár támogatták a petrolkémiai és a finomító árrések, de a saját termelés alacsonyabb értékesítése visszafogta a teljesítményt. Ezen felül a magyarországi extra kormányzati intézkedések továbbra is befolyásolták az eredményeket, úgy mint a bevétel alapú adó, a Brent-Ural adó és a szén-dioxid adó.
Bár a továbbra is magasan alakuló árréseknek köszönhetően nem lett rosz a Downstream szegmens teljesítménye, azonban
AZ ELEMZŐI VÁRAKOZÁSOKAT jelentően alulmúlva (-8,6%) alakult az eredmény 292,5 MILLIÓ DOLLÁRON,
ami a negyedik negyedéves számokhoz képest jelentős csökkenésnek felel meg (-35,9%). A friss szám 2,3 százalékkal lett alacsonyabb, mint amit a bázisidőszakban láthattunk.
Fogyasztó Szolgáltatások
A Fogyasztói Szolgáltatások üzletág a két fő területtel ellentétben a
z elemzőket is meglepve, kifejezetten erős negyedévet tudott maga mögött
- az ársapka 2022-es kivezetését követően nagyot ugrottak a kiskereskedelmi árrések, elsősorban az ársapkás időszak alatt elszenvedett veszteségek "pótlása" miatt. Vélhetően történt azonban egy kisebb beszűkülés a vizsgált negyedévben, a januárban két lépcsőben érvényre juttatott jövedéki adóemelésnek ugyanis csak a felét, kb. 21 forintot lehetett azonnal érezni a fogyasztói árakban, az emelés fennmaradó mértékét vélhetően a kisker-árrés "nyelte be".
Annak ellenére, hogy Magyarországon korábbi akvizíciós megállapodások miatt csökkent a hálózat mérete, az üzemanyag-értékesítés volumene 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg az egységnyi üzemanyag margin 2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest - írja a Mol. Kiemelik: a nem üzemanyag (gasztro-, élelmiszer- és nem élelmiszer-értékesítések) margin folytatódó javulása, illetve az egyes töltőállomások értékesítéséből származó nyereség is hozzájárult az első negyedéves eredményekhez.
A szegmens eredménye az elemzői várakozásokat tehát jelentősen felülteljesítve (+20,4%) sokkal kedvezőbben alakult ahhoz képest, mint amit a bázisidőszakban láthattunk, a 143,5 millió dollár az egy évvel korábbi értéknél 13 százalékkal magasabb lett.
A Fresh Cornerek száma 2024 első negyedévében 1260-ra nőtt a 2023 első negyedévi 1172-ről, a nem-üzemanyag margin aránya pedig 37 százalék volt.
Gáz szegmes
Az elemzői várakozásokat felülteljesítve (+14,2%) az üzletág EBITDA-ja 79,4 millió dolláron alakult, ez 0,3 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszak eredménye, a tavalyi negyedik negyedévnél pedig több, mint 51 százalékkal magasabb érték.
A szegmens eredményét a kedvező makrogazdasági környezet és a regionális szállítási szolgáltatások iránti változó kereslet együttes hatása határozta meg, írja a Mol.
Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások
A Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások eredményeire hatással volt a vártnál alacsonyabb kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) bevétel realizálása, ez 30 millió dolláros egyszeri negatív tételként került elszámolásra. A visszaváltási rendszer (DRS) január 1-je óta működik, kb. 2400 gyűjtő automatát telepítettek és vásároltak a kiskereskedelmi telephelyeken országszerte.
A rendszer felfuttatása a július 1-ig tartó türelmi időszak után várható,
írja a társaság.
A szegmens összesen 10 millió dolláros veszteséget termelt EBITDA-szinten.
Megszólal a menedzsment
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató többek között a következőket fűzte a gyorsjelentéshez:
"Miközben megbirkóztunk a külső környezet kihívásaival, stabil eredményeket tudtunk felmutatni. Stabilitásunk kulcsfontosságú Közép-Európa ellátásbiztonságának megerősítéséhez és olyan stratégiai beruházások megvalósításához, mint a hamarosan átadásra kerülő 1,3 milliárd eurós poliol komplexum Tiszaújvárosban.
Márciusban ambiciózus beruházási menetrenddel frissítettük stratégiánkat, mellyel nemcsak vállalatcsoportunk, de a közép-európai ipar versenyképességét is tudjuk növelni. Annak ellenére, hogy a teljesítményünket rendkívüli kormányzati elvonások is nehezítették, továbbra is elkötelezettek vagyunk az energiaátmenet folytatása és az energetikai szuverenitásunk további növelése mellett."
Mik a célok?
Nem történtek módosítások a negyedik negyedéves gyorsjelentés közzétételekor meghatározott célokban: a 2024-re vonatkozó egész éves csoportszintű EBITDA 3 milliárd dollár lehet, a csoportszintű adózás előtti eredmény pedig a tavalyi 1,9 után idén 1,6 milliárd dollár. A csoportszintű beruházások a tervek szerint akár a 2023-asnál magasabb szinten, legfeljebb 1,7 milliárd dolláron alakulhatnak. A kőolajtermelés és a feldolgozás esetében nem változott a 2023-as ütemterv, de az eladósodottság tekintetében is változatlanul 1 alá tervezik szorítani a nettó adósság/EBITDA arányt.
Mi történt mostanában a Mollal?
Az alábbi, vállalat-specifikus fejlemények történtek a nemzetközi tényezőkön kívül a Mol háza táján a most lezárt negyedévben és az elmúlt hetekben:
- Az év elején a Mol és a Janaf adok-kapokjától volt hangos a sajtó, igaz, ennek az egyre elmérgesedő kapcsolatnak nem lett jelentős részvénypiaci hatása. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója többször is felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakkal szemben, amire reagálva a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég részletezte az árazásuk logikáját. Április közepén (legalábbis ideiglenesen) pont került a történet végére, ekkor ugyanis megegyezett a két fél mintegy 2,2 millió tonna kőolaj szállításáról, 2024 végéig bezárólag.
- Február közepén a társaság negyedik negyedéves eredménye a termelés és a finomítás üzletágnak köszönhetően meghaladta az elemzői várakozásokat, a kilátások pedig egyre pozitívabbra fordultak, mivel a közel-keleti geopolitikai feszültség és a szállítási nehézségek miatt a finomítói árrések emelkedtek Európában, a kőolaj ára pedig stabilan alakult.
- A korábbi várakozáshoz képest erősebb iparági környezetnek és a becsült osztalékfizetésnek köszönhetően a gyorsjelentést követően több elemző is felminősítette az olajcég részvényét, az Erste például Felhalmozásra javasolta a papírt és a célárat is megemelte, de a Scope is pozitív irányba mozdult el a részvényt illetően - az elemzői konszenzus javulásának köszönhetően az árfolyam is emelkedni kezdett.
- Március közepén a Mol közzétette a frissített hosszú távú stratégiáját, amiben nem szerepeltek nagy változások a korábbi irányhoz képest, a fókusz a fokozatosságon volt - a frissített célokra az árfolyam sem reagált élesen.
- A Mol igazgatósága március végén közel 200 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot, amit később a közgyűlés el is fogadott; ahogy arra rámutattunk, összességében úgy értékelhető a Mol idei osztaléka, hogy nem jó, de nem is tragikus. Nem jó, mert egyes elemzői várakozásoknál alacsonyabb osztaléktömeget adott a befektetőknek a társaság: Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője körülbelül a 2022-es üzleti év utáni kifizetés mértékére számított (350 forint részvényenként, szemben a megvalósult 250 forinttal) annak ismeretében, hogy a fő vetélytársnak számító OMV is a korábbihoz hasonló mértékű kifizetésről határozott. Viszont a kifizetett mennyiség egyáltalán nem is tragikus, hiszen a hosszú távú átlagnál így is jóval magasabb lett a kifizetés mértéke.
- Április közepén érkezett a bejelentés, hogy a brit BP megépítette a hetedik platformot az azeri ACG tengeri olajmezőn, a cég becslése szerint a többéves fejlesztés hatására napi 100 ezer hordóval emelkedik az ACG termelése. A Mol 9,57%-os részesedéssel rendelkezik a mezőben, ezért ez a fejlesztés kifejezetten kedvező hír volt a hazai olajcég részvényesei számára. Az Erste becslése szerint a Mol napi kb. 3-5 ezer hordóval növelheti majd a termelését a mezőn.
- Április végén közölte a Mol, hogy a tavaly decemberi bejelentés értelmében a társaság megvásárolta a Waberer’s 15 százalékát az eladó, Indotek részvényestől.
A Mol és a Waberer’s a tranzakcióval egy időben stratégiai együttműködési megállapodást is kötött, amellyel szorosabbra fűzik üzleti együttműködésüket a komplex logisztikai szolgáltatások, az alternatív üzemanyagok, az energiahatékonysági fejlesztések és a zöld energiaátmenet területén. A tranzakcióval kapcsolatban készítettünk egy interjút Bacsa György ügyvezető-igazgatóval, ez itt olvasható el.
- Benzinárstop-mizéria: kifejezetten érzékenyen reagált a Mol részvénye arra a kormányzati jelzésre, hogy ha nem sikerül a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek a régiós középmezőnyhöz igazítaniuk a benzinárat, akkor akár kormányzati beavatkozás is jöhet. Április 24-én azonban végül mégsem jött árstop-bejelentés, hanem két hetes ultimátumot kaptak a szereplők, hogy "önkéntesen" oldják meg a helyzetet, erre a fejleményre már kimondottan pozitívan reagált a Mol árfolyama. Ezt követően 10-10 forintal csökkentette hazai benzinkútjain az árat a Mol, a jelenlegi KSH-statisztikák alapján elmondható, hogy már a régiós átlagszint alatt van a magyar benzinár. Erre a napokban Nagy Márton rá is erősített, kiemelve, hogy továbbra is közelről monitirozzák az árak alakulását.
- Turai olajtalálat: április 30-án jelentette a Mol, hogy kőolajat találtak a magyarországi Tura közelében, a találat a Mol számára napi kb. 500 hordót jelent, ami a csoport 2023-as kőolajtermelésének nagyjából az 1 százaléka és a Mol magyarországi kitermelésének 5 százaléka.
Címlapkép forrása: Portfolio
