A jövő alkusza – az alkuszok jövője címmel rendezi meg Esztergomban kedden és szerdán XX. Biztosításszakmai konferenciáját és kiállítását a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az esemény kezdetén a FBAMSZ, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy-egy vezető képviselője tartott előadást.
NGM: készül a lakáskampány finomhangolása és az extraprofitadó csökkentése
Kovács Zsolt, az NGM miniszteri biztosa (címlapképünkön) előadásában örvendetes fejleményként értékelte a teljes szektort felölelő intenzív párbeszéd kialakulását az elmúlt egy évben. Kiemelte: az infláció, a kamat- és hozamkörnyezet normalizálódása, a munkaerő további erősödése segíti a piacot az üzlet stabilizálódásában, és bár a gazdasági növekedés még nincs a kívánatos szinten, mindez kiszámíthatóbb pályát vetít előre a biztosítási ágazat számára. A háztartások ugyanakkor csak a rendelkezésre álló jövedelmük 84%-át fordítják fogyasztásra, ami jelentősen elmarad a régiós és az EU-s szinttől. A megtakarítások szempontjából az uniós középmezőnyben vagyunk, az idei év első 7 hónapjában jelentős háztartási megtakarítások keletkeztek, ugyanakkor ezek elsősorban állampapírokba és befektetési jegyekbe áramlottak, az öngondoskodási termékekben kifejezetten hátul kullogunk. Megerősítette:
a kormány a következő egy évben kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében teszi lehetővé a lakáscélú felhasználhatóságot,
így az élet- és nyugdíjbiztosításokat például nem érinti a kormányzati terv. 2019 óta az inflációtól elmaradó, de kétszámjegyű mértékben emelkedett az új szerzés az életbiztosítási piacon, a nem-életbiztosítások területén pedig az alkuszi csatorna teljesítménye ugyancsak emelkedett. 2019 és 2023 között az alkuszok átlagos bevétele 66%-kal, átlagos eredménye 141%-kal nőtt, ez egy egészséges szektor képét mutatja Kovács Zsolt szerint.
A lakásbiztosítási kampányról szólva kiemelte: az egyik legfontosabb cél sikerült, hiszen az ügyfelek 20%-át sikerült vele megmozdítani. Hogy ez hány új szerződést és felmondást jelentett pontosan, arról még szakmai viták folynak. A kampány szerinte rengeteg embert, sokszor és hosszú időn keresztül mozgatott meg, a piaci termékek átlagdíja összességében emelkedett, de az MFO-termékek csökkent, az egy négyzetméterre jutó biztosítási összeg jelentősen nőtt. A felmérések szerint a fogyasztók döntő többsége támogatja a márciusi felmondás lehetőségét, és jövőre 40% megfontolja a váltást. Egyértelműen a kedvezőbb ár/érték felé mozdultak el az ügyfelek. Jövőre is lesz lakásbiztosítási kampány, társadalmi egyeztetése a Bit. módosításának a keretében elkezdődött,
a lakásbiztosítási kampányban részt vevők fordulónapját egységesen április 30-ában fogják meghatározni.
Felmerült a társasházbiztosítások kivétele is a kampányból, ezt azonban a szabályozók nem támogatták. Jó hír viszont a biztosítási piacnak, hogy
a biztosítók jövőre az extraprofitadójukat legalább 50 milliárd forinttal, differenciált módon csökkenthetik majd, a részletek kidolgozás alatt állnak.
A bankokhoz hasonlóan állampapír-vásárláshoz kötött tehercsökkentéséről lehetőségéről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már júliusban beszélt. A változás a közvetítőket is érinti: hasonló mértékben növekszik a közvetett díjazás (jutalék) alapja a közvetítők számára. A MABISZ-nak a kormány asztalán lévő javaslatai az élet termékek adóterhelését kedvezőbben érintik, de a nem-életbiztosításokra is kedvezően hatnak – árult el néhány részletet Kovács Zsolt.
MNB: itt az etikus 2.0 koncepció
A biztosítási piac növekszik, mára elérte az 1650 milliárdos éves díjbevételt, a piaci szereplők részesedése stabil, a profitabilitás szerény mértékben ugyan, de megmaradt, a tőkefeltöltöttség 200% körüli szintje pedig megnyugtatóan magas – emelte ki előadásában Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője. Hangsúlyozta: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca dinamikus emelkedést mutat, ami nem az új ügyfelek megszólításának, hanem az egy szerződésre jutó díjak emelkedésének köszönhető. Bár korábban a piaci szereplők a hagyományos termékek előretörését prognosztizálták, ezt a piaci számok és az MNB által látott termékfejlesztések nem igazolták egyelőre vissza. Kedvező változás továbbá, hogy az elmúlt években jelentősen javult (6-ról 10 év fölé) a megtakarítási célú életbiztosítások várható átlagos megmaradása.
Fájó azonban, hogy
az életbiztosítások egy része hosszú távon sem ígér pozitív hozamot az ügyfelek számára, ezeket vagy módosítani kell, vagy kivezetni a piacról.
Ezt szolgálja az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciója, amelynek pillérei az 1. Értékesítés (érdekkonfliktusok kezelése, javadalmazás alapú félreértékesítés kiszűrése, átkötések kiszűrése), 2. Költségek (egyedi TKM bevezetése, TKM puffer használatának indoklása), 3. Ár-érték arány (ügyfélérték teszt profit teszt mellett, teljesítmény forgatókönyv limitek, minimum befektetés arány emelése). Ezekről folyamatban van a vonatkozó ajánlások és jogszabály-módosítások kiadása, végigvitele.
A nem-életbiztosítási üzletágban fontos lenne a casco piac élénkítése Szebelédi Ferenc szerint. A kgfb-index éves szinten 10%-os díjnövekedést mutat a kötelező biztosítások piacán, ez fedezi a kárinflációs növekedést. A lakásbiztosítók esetében továbbra is alacsony az alkuszok aránya, a kampány azonban óriási lehetőség számukra. A lakásbiztosítási kampánynak már a léte is óriási eredmény az MNB szerint, az ügyféltudatosság növelésén túl azonban már az idei első kampány érdemi eredményeket hozott, hiszen több mint 600 ezer ügyfelet megmozgatott. Az online értékesítésben különösen versenyképesek a jegybank által minősített MFO-termékek, tízből három értékesített termék MFO volt ezen a csatornán. A kampányon az ügyfelek csak nyertek, a lefedettség egyértelműen növekedett mind a szerződésszám, mind a biztosítási összeg szempontjából – húzta alá Szebelédi Ferenc. Az MNB szakértője a lakásbiztosítások mellett a nyugdíj-, élet- és egészségbiztosítások értékesítésében rejlő potenciált is az alkuszok előtt álló növekedési lehetőségek között említette.
FBAMSZ: nem szabad a bankok digitalizációjához mérni a biztosítási szereplőkét
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke nyitóbeszédében úgy vélte, az alkuszok lesznek a biztosítási piac legfontosabb szereplői. A kockázatok között említette az Európai Unió véglegesítés előtt álló Retail Investment Strategy (RIS) szabálycsomagját, amely szerinte ahelyett, hogy javítaná, inkább rontja az ügyfelek pozícióját. Az életidegen elképzeléssel szemben a kormányzat szerinte egy józanabb álláspontot vett fel.
Idehaza is vannak problémák: teljesen értelmetlenül terheli például a casco biztosítást az 5%-os biztosítási adó (helyette egy erőteljes ügyféltudatosságot segítő marketingkampányra lenne szükség e területen), és hiányoznak azok az adókedvezmények, amelyek segíthetnék az élet- baleset- és egészségbiztosítások terjedését, emellett az új nyugdíjpénztári javaslatok sem a tudatosságot erősítik. Az erről szóló egyes nyilatkozatokkal szemben szerinte
a biztosítási piac sokat tett a digitalizáció területén, és nem szabad összevetni a bankszektorral e téren a biztosítókat.
Az applikációk használata a bankoknál és a biztosítóknál nem egyformán hasznos, hiszen a banki tranzakciókkal ellentétben biztosítási kérdésekkel nem foglalkoznak nap mint nap az ügyfelek. A digitális eszközök és folyamatok használata a piac növekedéséhez mindazonáltal elengedhetetlen, a személyes kapcsolatokban is hasznosítják a fejlesztéseket, az innovációkat a piacnak folytatnia kell. „Csak” arra van szükség szerinte, hogy a mostaninál lényegesen konstruktívabb legyen az együttműködés a szektoron belül, a nyitottság az NGM és az MNB részéről adott ehhez.
Címlapkép forrása: Portfolio
