Tűzoltás, extraprofitadó, cipőkanál: megszólal a biztosítói szövetség új elnöke

Portfolio: Milyen célkitűzésekkel vállalta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöki pozícióját, várható-e változás Erdős Mihály hároméves elnöki időszakához képest?

Holló Bence: Egyrészt a folytonosságot képviselem, másrészt viszont szeretnék változásokat is elérni a szektor életében és a szövetség működésében. Erdős Mihály hároméves ciklusa egy rendkívül turbulens időszakra esett, amikor sok szempontból tűzoltásra volt szükség, ám ezzel minden korábbinál reaktívabban, magasabb fokozatra kapcsolva tudott megbirkózni a szektor.

Abban bízom, hogy a turbulencia alábbhagy, és a hosszú távú stratégiai célok megvalósításán dolgozhatunk.

Erre sajnos még várni kell. Úgy hírlik, a MABISZ elnökhelyetteseként nagy szerepe volt a biztosítók kompromisszumos extraprofitadó-javaslatának a kidolgozásában, amelyet a kormány jórészt megfogadott, így idén 50-60 milliárd forinttal csökkent a szektor különadóterhelése. Nagy Márton nagycsütörtöki bejelentése alapján ugyanakkor azt nem sikerült elérni, hogy jövőre már kivezesse a kormány az adóterhet. Hogy fogadták a friss bejelentést?

A tavalyi évben világos iránymutatást kaptunk a kormánytól arra vonatkozóan, hogy milyen keretek között mozoghatunk különadóügyben. Az adócsökkentésért cserébe állampapír-vásárlást vártak el, hasonlóan ahhoz, amit 2023-ban a bankszektorban bevezettek. A mi legfontosabb üzenetünk az volt, hogy nem ugyanaz az állampapír vásárlási potenciálja a biztosítóknak, mint a bankszektornak, így ugyanannyi állampapírt nem tudunk vásárolni, mint a hitelintézetek. Végül 80-90%-ban azt fogadta el a kormány, amit kompromisszumos javaslatként előterjesztettünk.  A MABISZ a közelmúltban jelzést kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy az EPA a jelenlegi struktúrában megmarad 2026-ra, tehát az adó egy része állampapírvásárlással leírható lesz – ez nemrégiben a sajtóban is megjelent.

Az NGM határozott álláspontja az volt, hogy ebből nem tudnak engedni; a részletek tekintetében még folynak az egyeztetések a minisztériummal.

Tárgyalásokba kezdett a Nemzetgazdasági Minisztérium Önökkel arról is, hogyan tudnának részt venni az infláció elleni harcban. Indokoltnak, elfogadhatónak ítéli meg a kormány ezen szándékát? Elképzelhetőnek tartja, hogy a bankokhoz hasonlóan 2026 közepéig lakossági díjstopot hirdetnek, ráadásul hozzájuk hasonlóan 2025 elejéig visszamenőleges hatállyal?

Igen, a biztosítók jelenleg tárgyalásokat folytatnak az NGM-mel arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet tudnak vállalni az infláció letörésében. A megbeszélések jelenleg is zajlanak, ezért ezzel a témával kapcsolatosan konkrétumokat nem szeretnék megosztani; bízunk azonban benne, hogy sikerül a minisztériummal olyan közös megoldást találni, mely minden fél számára elfogadható.

Mennyire civakodó ez a szektor? Nagyon eltérnek a szereplők érdekei?

Nagyon komplex a szektor, hiszen nincs két olyan biztosító, amelynek ugyanolyan lenne az üzleti modellje, mindenki más termékekben és értékesítési csatornákon erős. Emiatt bármilyen kompromisszumot nagyon nehéz összehozni. De meggyőződésem, hogy muszáj elmélyíteni a bizalmat a piaci szereplők között, hogy néhány, a szektort érintő alap kérdésben közösen tudjunk fellépni. Az extraprofitadó egy jó példa volt tavaly arra, hogyan érdemes ezt folytatnunk a jövőben.

Volt pár másféle javaslata is a MABISZ-nak a kormány felé az utóbbi időben, például egy úgynevezett családvédelmi biztosítás bevezetését is szorgalmazták. Az efféle javaslatok közül melyik érhet révbe?

A stratégiánk megújítása az előttünk álló időszak feladata lesz, de a MABISZ különböző munkacsoportjai szintjén már elkezdődött az ötletelés és az információk begyűjtése a stratégiai célok megfogalmazásához. Egyelőre korai lenne az új elnökség stratégiájáról beszélni, de

amit eddig nem sikerült megvalósítani, azt szeretnénk folytatni.

Én magam az egyik problémás területnek a casco piacot látom, amely évről évre csökkenő penetrációval küzd. Az ügyfelek úgy látják, egyre kevésbé éri meg cascót kötni, ami csak részben a magas adóterhelésre visszavezethető probléma, emellett például oka a gépjárműállomány elöregedése is. Másodsorban, a kockázati életbiztosításokat említem, amelyeknél szintén nagy szükség lenne a penetráció növelésére, ebben az edukációnak óriási szerepe lehet. A MABISZ-nak van néhány kifejezetten sikeres programja, az egyik ilyen az ORFK-val közösen életre hívott Biztonság Hete balesetmegelőzési és közlekedésbiztonsági tematikus hét, amely kifejezetten a fiatalokra fókuszál, egy nagyon jó edukációs program. Országosan, személyes kitelepüléssel zajlik, immáron több mint 40 partnerszervezet részvételével, lehetőséget adva minden látogatónak, hogy a felmerülő kérdéseikre kollégáinktól és partnereinktől választ kapjanak. Ilyet érdemes lenne a kockázati életbiztosítási területen is bevezetni. Végezetül, egyelőre nagy kérdés az, hogy az egészségbiztosításokkal mi lesz, az egészségügy finanszírozásában milyen szerepet tud játszani a szektor a jövőben. Egyelőre hiányzik egy hosszú távú, kiszámítható gazdasági és szabályozói környezet  ezzel kapcsolatban.

A gazdaság egyik szegmense sem tudja függetleníteni magát a vámháborútól. Hogy hat ez a biztosítási piacra? Milyen átgyűrűzési csatornákra kell a leginkább figyelniük?

A kiszámíthatatlan környezet összességében nem tesz jót semmilyen üzletnek, így a biztosításnak sem. Ha a vámháború valóban kirobban, az várhatóan az árak emelkedéséhez fog vezetni, ami drágítani tudja a biztosításokat is a vagyoni oldalon. A gazdasági teljesítményt is ronthatja, amelynek szintén negatív hatása lehet a nemzetgazdaságra nézve, így a biztosítókra is. A vámháború okozta feszültségeket már most megérzik a tőzsdék, ahol jelentős árfolyamingadozások voltak az elmúlt időszakban, ez a megtakarítási célú, elsősorban unit-linked biztosítások hozamán is meglátszik.  

Aki rendszeres díjas életbiztosítást köt, annak mindig tudnia kell, hogy hosszú távú befektetést választ.

Az ő esetükben a piaci folyamatok kiegyenlítik egymást, hiszen alacsonyabb és magasabb árfolyamon egyaránt befektetnek a folyamatos díjfizetés mellett. A hosszú távú befektetések, az alapkezelői tudással kiegészülve jellemzően jobb megtérülést hoznak, mint a kockázatmentes portfólióban tartott pénz.

A megtakarítási piacon a tavasz a PMÁP-kifizetésekről szól. Eddigi tapasztalataik alapján mennyire képesek hasznot húzni ebből a biztosítók?

Érezhető a javulás az életbiztosítások értékesítésében a tavalyi évhez képest, de még nem látjuk pontosan a piaci adatokat, így nehéz lenne megmondani, hogy az életbiztosítási szektor milyen arányban tud részesülni a kiáramló pénzekből. A bankokhoz, alapkezelőkhöz képest a biztosítási szektor részesedése mindenképpen szerényebbnek mondható e téren.

Az öngondoskodási adókedvezmények szempontjából rendben van a jelenlegi szabályozás?

Az adókedvezményeknek kiterjesztésére vagy növelésére én most viszonylag kevés teret látok, noha a piac hajtóerejét most egyértelműen az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások jelentik. Persze én lennék a legboldogabb, ha ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytathatnánk a kormányzattal, de a mostaninál jobb költségvetési helyzetben sem voltak sikeresek ezek a próbálkozások. Egy kreatív lakossági figyelemfelkeltő programmal, amilyen a már említett Biztonság Hete is, további sikereket tudnánk elérni.

Mi a véleménye az MNB három lépcsőben életbe lépő Etikus 2.0 életbiztosítási szabályozásáról?

Az intézkedések egy része a piac tisztulása és a transzparencia irányába fog hatni, az ügyfelek számára negatív megtérülést ígérő eszközalapok kivezetése jó példa lehet erre. A szabályozás egyes elemei viszont több adminisztratív terhet jelentenek a szektornak, miközben eredményességük kétséges. Európai trend, hogy a szabályozók a fogyasztóvédelem erősítését és e területen a kontrollpontok számának a növelését tartják megoldásnak. Én úgy látom viszont, hogy

van a tájékoztatásnak egy olyan komplex szintje, amire az ügyfelek figyelme már nem tud kiterjedni. A túlbonyolított szabályozás ilyenkor az üzlet és a transzparencia kárára válik.

Összességében az Etikus 2.0 szabályozás egy kompromisszum eredménye, amelyben az MNB szempontjai, valamint a biztosítók igényei is teljesültek. A szabályozás összességében szigorítást jelent a szektor számára, azonban közép- és hosszú távon növelheti a biztosításokba vetett bizalmat és az ügyfélértéket.

Véget ért a második lakásbiztosítási kampány. Hogy értékelik a MABISZ szemszögéből?

Valójában még nem ért véget, hiszen március 31-ével csak az extra felmondási lehetőség szűnt meg, az új biztosítások megkötése még tart, hiszen a régi szerződések április 30-ával szűnnek meg.  Annyit tudok mondani, hogy

a tavalyinál jóval alacsonyabb az aktivitás, tehát kevesebb átkötés, újrakötés történt.

Jelenleg az adatgyűjtés zajlik, nagyon óvakodnék attól, hogy bármiféle következtetést levonjunk. Még április végén sem fogunk tisztán látni, el kell telnie néhány hónapnak. Összességében a lakásbiztosítási kampány növelte az ügyféltudatosságot, de ez jórészt egyszeri hatásként, még tavaly jelentkezett, így nem vagyok benne biztos, hogy érdemes a következő években is folytatni a kampányt. A tagbiztosítóink 25%-a jelezte csak azt tavaly, hogy érdemes lenne szerintük többször is megrendezni. Annyi elmondható, hogy valószínűleg a lakásbiztosítások ár-érték aránya tovább fog javulni.

Az MNB arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon terjednek az önrészes biztosítások. Ez nem visszalépés a kampány szellemiségéhez képest, ami a fedezetek erősítését célozza meg?

Nem feltétlenül, minden az ügyfelek tudatosságától függ. Amennyiben az ügyfelek tudatosan hoznak olyan döntést, hogy a károk egy részét vagy a bagatell károk kockázatát vállalják annak fejében, hogy alacsonyabb díjat fizessenek, ez teljesen racionális magatartás lehet. Nagy felelősségük van a biztosításközvetítőknek abban, hogy az önrészes lakásbiztosításokat az ezeket tudatosan vállaló ügyfelek számára értékesítsék.

Tavaly 12,4%-kal nőtt a biztosítási piac díjbevétele az egy évvel korábbi magas inflációt követő indexálásoknak is köszönhetően. Megismételhető, netán túlszárnyalható ez idén?

„Cipőkanállal” meglehet a két számjegyű növekedés. Ebben nagy szerepe lehet az egyszeri díjas életbiztosításoknak, amelyek újra veszteségmentesen értékesíthetővé váltak az extraprofitadó változása hatására. Növekedésre számítok az egészségbiztosítások, a kgfb és a lakásbiztosítások területén is. Előbbi kettőben a szerződésszám, utóbbiban az átlagdíj lehet ebben a dominánsabb faktor.

Fotók: Berecz Valter / Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.