Távozik Warren Buffett - A csúcson száll ki a legenda

Visszavonul a legenda

Warren Buffett bejelentette, hogy az év végén visszavonul a Berkshire Hathaway vezérigazgatói posztjáról. A legendás befektető a vállalat éves közgyűlésén közölte, hogy átadja a Berkshire irányítását a mostani alelnöknek, Greg Abelnek. A befektetőknek tartott eseményen a közel 40 ezer fős közönség álló tapssal ismerte el Buffett teljesítményét.

A milliárdos elmondta, hogy döntéséről eddig csak két gyermeke, Howard és Susie Buffett tudott, az eseményen részt vevő Greg Abelt láthatóan váratlanul érte a bejelentés. Buffett négy évvel ezelőtt választotta Abelt utódjául, de akkor nem jelezte, hogy visszavonul, erre most jött el az idő.  

A részvényeseket nyilván az is foglalkoztatja, hogy mit tervez a mester a részvényeivel, ezzel kapcsolatban mindenkit megnyugtatott,

nem adja el a Berkshire-részvényeit.

A Portfolio online könyvesboltjában elérhető a Warren Buffett jelenti című kiadvány, amelyről maga a legendős befektető nyilatkozta: "ha egyetlen könyvet kellene kiválasztanom, ez lenne az". A könyvből fény derül az "omahai bölcs" befektetési filozófiájára, döntéseinek hátterére, legfontosabb gondolataira. Ide kattintva megrendelhető a kötet.

Gyerekkorától kezdve érdekelte a pénz

Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, a Bloomberg milliárdoslistáján jelenleg az 5. helyen áll 169 milliárd dolláros vagyonával. Buffett 1930-ban született az amerikai Nebraskában, Omaha városában, innen ered az omahai bölcs vagy omahai orákulum elnevezés is, ahogy sokan nevezik a gurut. A sikeres befektető már kisgyerekként megcsillogtatta a tudását: hatévesen egy hatos csomag Coca-Colát vett a nagybátyja boltjában 25 centért, majd darabonként 5 centért adta el a szomszédoknak. Tizenegy évesen, amikor megvette élete első részvényeit: három darabot a Cities Service nevű olajcégtől, darabonként 38 dollárért. A részvény hamar leesett 27-re, de ő nem adta el, és végül 40 dolláron szállt ki, aztán végig nézte, ahogy tovább emelkedik az árfolyam. Ez a befektetés több dolgot is megtanított a fiatal Buffettnek:

érdemes türelmesnek lenni, és hosszú távon befektetni, és hogy nem könnyű a vétel és az eladás időzítése.

Buffett amúgy imádta számolni a pénzt, tiniként újságot hordott ki, amivel több pénzt keresett, mint a tanárai, és már akkoriban könyvelést vezetett a bevételeiről és befektetéseiről. A haverjai baseballmeccsre jártak, ő meg játékautomatákat telepített fodrászatokba, bélyeget vagy éppen golflabdákat adott el, gyerekkori barátjával, Lou Battistone-nal pedig közösen megalapították a Buffett's Showroom Shine-t, az autófényező vállalkozás Battistone apjának használtautó-parkolójában működött.

Amikor 14 éves volt, a korábbi bevételeit termőföldbe fektette, amelyet aztán haszonnal bérbe adott.

Mire leérettségizett, már 5000 dollárja volt, majdnem visszautasította apja kérését, hogy tovább tanuljon, mert nem látta értelmét.

A Harvardra nem vették fel, amit később úgy mesélt el, mintha egy focimeccsen kapott volna ki 10–0-ra. Aztán jött a fordulat, ami pályáját, végsősoron egész életét meghatározta: bejutott a Columbia Egyetemre, ahol személyesen tanulhatott Benjamin Grahamtől, a value investing, vagyis az értékalapú befektetések pápájától. Graham annyira nagy hatással volt rá, hogy miután Buffett lediplomázott, konkrétan könyörgött Grahamnek egy állásért, aki végül beadta a derekát, Buffett pedig végre bekerült a Wall Streetre, de nem maradt ott sokáig: 1956-ban visszatért Omahába, és barátoktól, rokonoktól gyűjtött pénzből elindította saját befektetési alapját. Az üzleti modell egyszerű volt: megkeresni azoknak a cégeket, amiket a piac alulértékel, aztán várni, amíg mások is észreveszik a remek lehetőséget és emelkedik a részvények árfolyama.  

Az egyik ilyen cég volt a Berkshire Hathaway, egy haldokló textilipari vállalat, Buffett viszont meglátta benne a lehetőséget, és 1965-re megszerezte az irányítást. A textilbizniszt ugyan elengedte, de a céget megtartotta, és abból építette fel befektetési birodalmát.

Buffett cégét továbbra is Berkshire Hathaway-nek hívják, a mostanra 1164 milliárd dollár piaci értékűre hízott befektetési vállalatban van biztosító, vasúttársaság, élelmiszeripari cég az Apple-től a Coca-Coláig.

Textilipartól az iPhone-okig

Warren Buffett 1965-ben vette át az irányítást a Berkshire Hathaway fölött, ami az még egy hanyatló textilipari vállalat volt. Eredetileg nem hosszú távú befektetésnek szánta, egyszerűen csak olcsón vette a részvényeket, és profitot remélt az értéknövekedésből. De amikor a cég vezetése szerinte tisztességtelenül tett egy visszavásárlási ajánlatot, dacból inkább az egész céget megvette. Ez volt az a pillanat, amit később ő maga is hibának nevezett, ahelyett, hogy a pénzt egy ígéretesebb cégbe fektette volna, egy haldokló iparágba ragadt bele.

A fordulópontot Buffett befektetéseiben a biztosítási szektor hozta. 1967-ben Buffett megvette a National Indemnity biztosítót, aminek köszönhetően hozzáfért az ügyfelektől előre befolyt biztosítási díjhoz, amit addig befektethetett, amíg a károk kifizetése nem vált esedékessé. Buffett abban az időszakban már nem spekulált, hanem hosszú távú befektetésként stabil, alulértékelt vállalatokat keresett, erős márkával és megbízható menedzsmenttel.

A Berkshire első ikonikus befektetései közé tartozott a Geico, a See’s Candies, a Washington Post és később a Coca-Cola, ezek mind olyan cégek voltak, amelyek stabil készpénztermelő képességgel és a szektorukon belül versenyelőnnyel rendelkeztek. Buffett az értékalapú befektetés elvét követve olyan vállalatok részvényeibe fektetett, amik kevesebbe kerültek, mint amennyit hosszú távon értek, gyakran akkor, amikor más befektetők még inkább menekültek tőlük.

Természetesen Buffettnek is voltak melléfogásai, ilyen volt a textilipar, amibe túl sokáig öntött pénzt, pedig már a kezdetekkor látta, hogy nincs jövője, de egy időben befektetett az USAir légitársaságba is, amit utólag szintén hibának tartott. De ezekből tanult, és kerülni kezdte a tőkeigényes, ciklikus iparágakat, és inkább olyan cégeket keresett, amelyek képesek voltak válság idején is profitot termelni.

Befektetési mammutcég jött létre

Nagyon más cég most a Berkshire, mint 60 évvel ezelőtt. Buffett a mai napig óriási hibának tartja, hogy átvették a cég irányítását, ami két évtizeden át nyomasztotta menedzsmentet. A befektetőlegenda elismerte, hogy bár az ár, amit a Berkshire-ért fizettek, alacsonynak tűnt, de a textilipar az USA-ban már akkor a kihalás felé tartott. Az elmúlt évtizedekben viszont egy hatalmas befektetési cég nőtt ki a haldokló textilcégből.

A Berkshire Hathaway befektetési stratégiája kettős:

• egyrészt a vállalat többségi tulajdonosként irányít 189 leányvállalatot, amelyek többségében 100%-os tulajdonban vannak, ezek értéke több száz milliárd dollár. Buffett maga is elismeri, hogy voltak vételi hibái ebben a kategóriában, a portfólióban vannak közepes teljesítményű cégek, és olyanok is, amik csalódást okoztak.
• másrészt a Berkshire kisebbségi részesedésekkel rendelkezik számos ikonikus, rendkívül nyereséges tőzsdei vállalatban. A legnagyobb portfólióelem jelenleg az Apple, a American Express, a Bank of America, a Coca-Cola és a Chevron. Ezek a részesedések ritkán kerülnek teljes egészükben eladásra. A Berkshire portfóliójában lévő részesedések értéke 264 milliárd dollár.

Buffett elismeri, hogy a kisebbségi, tőzsdei befektetéseknél könnyebb hibát korrigálni, de

a Berkshire jelenlegi mérete miatt már egy-egy pozíció felépítése vagy felszámolása akár éveket is igénybe vehet.

A befektetéseken felül a Berkshire hatalmas készpénzállományon ül, a legfrissebb adatok szerint 347,7 milliárd dollárról van szó.

Ezzel kapcsolatban számtalan találgatás indult el, kezdve onnan, hogy Buffett valamilyen nagy veszélyt lát, ami miatt óvatosabbá vált a befektetéseiben, egészen odáig, hogy Buffett már a távozására készül, és amiatt lett óvatosabb, hogy ne tegye tönkre az életművét az utolsó időszakban. Buffett szerint viszont nincs itt semmi látnivaló, a Berkshire sosem fogja előnyben részesíteni a készpénzt a jó minőségű cégek tulajdonlásával szemben, de vannak olyan időszakok, amikor kevés az ilyen vonzó befektetési lehetőség a piacon.

Egy érdekes adalék még a Berkshire méretéhez és teljesítményéhez: az adófizetés. A legutóbbi, befektetőknek szóló hírlevelében Buffett arról írt, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma már az 1960-as években értesült a Berkshire sorsáról, például onnan, hogy a cég a nehéz helyzete miatt egy évtizeden keresztül nem fizetett adót. 60 évvel később viszont a Berkshire annyi adót fizetett az Egyesült Államokban, mint korábban semelyik cég, beleértve a hatalmas profitot elérő amerikai tech cégeket is.

2024-ben a Berkshire Hathaway összesen 26,8 milliárd dollár adót fizetett, ez közel 5%-a annak, amit az USA összes vállalata fizetett.

A 26,8 milliárd dollár akkora összeg, mintha a Berkshire egy éven keresztül 20 percenként 1 millió dolláros csekket küldött volna az államkincstárnak.

Csúcson a Berkshire árfolyama

Hogy hogyan adja át az örökségét Warren Buffett? Természetesen történelmi csúcson. A Berkshire Hathaway árfolyama exponenciális emelkedésben van, ha nagyon távolról nézzük, akkor kisebb nagyobb korrekcióktól eltekintve gyakorlatilag csak emelkedett,

jelenleg 809 ezer dollár, vagyis 289 millió forint a Berkshire A-sorozatú részvényének az árfolyama.

Buffett soha nem engedélyezte a vállalat részvényeinek a felaprózását, a legenda úgy véli, hogy a split ellentétes lenne a stratégiájával, és szerinte a magas részvényárfolyam vonzza a hasonló gondolkodású befektetőket, akik hosszú távú értéknövekedést keresnek.

Fun fact: A Berkshire részvényesei 1965-2024 között csak egyetlen egy alkalommal kaptak osztalékot, 1967-ben, ezt a lépést Buffett azóta is csak egy rossz álomnak tartja. Vagyis a Berskhire részvényesei az árfolyam növekedéséből profitálhatnak, osztalékágon nem.

A befektetőknek szóló levélben minden alkalommal büszkén ír Buffett arról, hogy mekkora hozamot lehetett elérni a Berkshire részvényeivel, ha összehasonlítjuk a szélesebb amerikai részvénpiaccal:

1964 és 2024 között a Berkshire árfolyama 5 502 284 %-ot emelkedett, miközben az S&P 500 részvényindex értéke 39 054 %-ot.

A Berkshire éves átlagban 19,9 %-ot hozott, miközben az S&P 500 csak 10,4 %-ot.

A cég piaci értéke a 2000-es évek elején 60 milliárd dollár közelében állt, mostanra pedig 1164 milliárd dollárra emelkedett.

Ezzel a Berkshire a világ 8. legnagyobb piaci értékű cége.

Ki mer szembe menni Buffettel?

A Berkshire papírjait a könyv szerinti érték 1,7-szeresén, az árbevétel (P/S) 3-szorosán és a profit (P/E) 26-szorosán lehet megvenni. Nem különösen olcsó, de hogyan lenne árazva egy növekedési részvény? A teljes képhez viszont az is hozzá tartozik, hogy a hagyományos árazási szorzók nem feltétlenül működnek jól egy olyan befektetési konglomerátumnál, mint a Berkshire, főleg úgy, hogy az adózott eredményt átértékelési hatások is szépen mozgatják.

Buffették nagyon ritkán hibáznak, a Berkshire portfóliójában lévő cégek értéke szépen növekszik, a Berkshire árfolyama meredeken emelkedik, nem véletlen, hogy emberemlékezet óta nincs olyan elemző, aki eladásra javasolná a Berkshire részvényeit, igaz, a meredek árfolyamemelkedés után egyre többen már csak tartásra ajánlják.

Az elemzői célárak átlaga már alacsonyabb, mint a részvényárfolyam.

Utódlás

Bár általában Warren Buffetről beszélünk, amikor a Berkshire befektetéseiről van szó, de nyilván nem ő, hanem egy egész csapat hozza meg a döntéseket, a csapat élén pedig már évek óta Greg Abel áll, aki most hivatalosan is átveszi a stafétát a Berkshire élén.

Abel első pillantásra nem tűnik olyan figurának, aki egy több mint ezermilliárd dolláros konglomerátumot fog vezetni, csendes, visszafogott, szinte láthatatlan, de részben pont ez tette őt ideális jelöltté Buffett szemében. Abel 1962-ben született a kanadai Edmontonban. Villamosmérnökként végzett, majd pénzügyi területen helyezkedett el, és végül az energiaszektorban találta meg azt a világot, ahol igazán otthon érezte magát.

Abel karrierje szorosan összefonódott a MidAmerican Energy nevű céggel, amit a Berkshire Hathaway 1999-ben vásárolt fel. Greg gyorsan emelkedett a ranglétrán, és amikor a MidAmerican átalakult Berkshire Hathaway Energy-vé (BHE), már ő volt a vezérigazgató. Vezetése alatt a BHE hatalmas növekedést ért el, megújuló energiába fektetett, hosszú távú stratégiák mentén haladt, és stabil, kiszámítható profitot termelt, amit Buffett mindig is preferált.

2021-ben Buffett hivatalosan is bejelentette, hogy ha vele bármi történik, Greg Abel veszi át az operatív vezetést a Berkshire élén.

Nem Todd Combs vagy Ted Weschler, a befektetési oldalon dolgozó, szintén esélyes utódjelöltek, hanem Abel, aki ért a komplex működésű, sokszínű vállalatbirodalmak irányításához.

Abel nem klasszikus portfóliómenedzser, nem arról ismerik a szakmában, hogy jól válogatja ki a jó befektetéseket egy portfólióba, hanem arról, hogy jól működtet cégeket. Ő testesíti meg azt az üzemeltetői szemléletet, amit Buffett az utóbbi évtizedekben annyira fontosnak tartott: nemcsak venni kell egy céget, hanem hosszú távon jól is kell működtetni.

Abel a magánéletében is Buffett tanítványa: spórolós, fegyelmezett, kerül minden felesleges csillogást. Egyszer, még a MidAmerican vezéreként saját magának foglalta a repülőjegyét, nem azért, mert nem volt rá embere, hanem mert így gyorsabbnak és praktikusabbnak találta.

A várakozások szerint Greg Abel Buffett értékrendjének megfelelően, változatlan stratégia mellett, de vélhetően aktívabban (pl. a nem megfelelően működő vállalatokban történő részesedés-eladásoknál) fogja majd vezetni a Berkshire Hathaway-t.

Címlapkép forrása: Alex Wong/Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ