Leleplezte digitális mestertervét a kormány, nagy változásokra készülhetünk

A DÁP-azonosítás piaci bevezetésénél június 1. volt a határidő, amit kevesen tudtak tartani. Miért csúszott a bevezetés, mi következik és hol tartunk most?

Mostanra 10 banki, pénzügyi és távközlési szereplő élesben használja a DÁP-azonosítást, és további 129 partner van tesztelésben. Olyan nagy szereplők, mint az OTP Bank, az MBH Bank vagy a Magyar Telekom már csatlakoztak, és ez piaci ösztönzést is teremt a többiek számára. Érdemes kiemelni: már az MVM Next és az összes víziközmű-társaság is elérhetővé tette a DÁP-alapú azonosítást. Az állami oldali – Idomsoft Zrt. – fejlesztések jóval a határidő előtt lezárultak, és megnyílt a tesztelési lehetőség a piaci szereplők számára, de egy ennyire heterogén mezőnyben természetes, hogy eltérő a felkészültség, az üzleti folyamatok, a hozzáállás. Fontos, hogy a csatlakozás támogatása, és nem a szankcionálás volt itt az alapvető kormányzati hozzáállás: támogatást adunk, munkacsoportok működtek a teljes kötelezetti körrel, dedikált kapcsolattartó segítette őket.

Lesz végső határidő vagy szankció a lemaradóknak?

Ilyen jellegű előre bejelentett határidő nincs, ám az év vége felé készítünk egy átfogó státuszjelentést: megnézzük, hol és miért nem történt meg a csatlakozás.

Folyamatos műszaki segítséget adunk, így a technikai akadályok tipikusan elháríthatók. Ha más jellegű okból marad el a csatlakozás, a hatósági bírságolás eszköze is rendelkezésünkre áll. Bízom azonban abban, hogy a közös munka és az ügyféligényekből fakadó piaci kényszer hatékonyabb. Az ügyfelek elvárása és a verseny logikája miatt nem érdemes sokáig késlekedni. 

Tavasszal elindult a távoli, szelfis azonosítás is a DÁP appban, hányan regisztráltak azóta ezzel?

A szelfis azonosítással már közel hatvanezer regisztrációt végeztek el, ennek a nagy előnye, hogy nem igényel személyes megjelenést a kormányablakban. A folyamat a banki sztenderdek szigorát követi a visszaélések megelőzése miatt, így ha valami nem stimmel a folyamatban, a rendszer inkább a személyes ügyintézést írja elő. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a szobájában egyedül tartózkodva, jó fényviszonyok között végezze el a regisztrációt, így szinte biztos, hogy eredményesen le fog futni a folyamat. 

Mi ezt tartjuk a legkényelmesebb módszernek, ezt fogjuk népszerűsíteni, de a felhasználókra bízzuk a választást. A regisztráció távolról aktivált eSzemélyivel is elvégezhető, ezzel a lehetőséggel több mint 365 ezren éltek, ahogy személyes regisztrációra is van mód, tehát a folyamatban fontos a kormányablakokban dolgozók munkája.  

Milyen új funkciók érkeznek a közeljövőben a DÁP appba és mikor láthatjuk az életesemény-alapú ügyintézés első megoldásait?

A fejlesztés a piaci alkalmazásokhoz hasonlóan kutatásvezérelt: a felhasználók döntenek arról, mi kerüljön a mobilappba, és mi maradjon külön alkalmazásban vagy weben.  A DÁP ugyanis nem egyenlő egyetlen mobilalkalmazással: ez egy ökoszisztéma, amelynek része a mobilapp és a web is. Az Egészségablak és a NAV alkalmazás is már DÁP-dizájn alapján épül fel, az egységes nyelvezethez és használhatósági elvekhez igazítva. Nem cél „mindent” egy appba zsúfolni: amit az ügyfelek ritkán vagy általában nem telefonról használnak, nem biztos, hogy mobilon érdemes tartani. 

A DÁP weboldalán már 10 életesemény mentén strukturált tájékoztatás érhető el. Ez az első szint: eligazodás a jelenleg meglévő, széttöredezett ügyintézési térben, releváns linkekkel a meglévő rendszerekhez. Kevesen tudják, de már most is 4500-féle ügy intézhető el online. Igyekszünk megkönnyíteni az eligazodást a rengeteg lehetőség között. A következő szint a tényleges egyszerűsítés és az „egy kattintásos” ügyintézés bevezetése ott, ahol ez reálisan megvalósítható. Nem ígérünk naptári dátumokat: akkor élesítünk, amikor elég kiforrott és kényelmes az ügyfélút. 

2025-ben életeseményenként fokozatosan jelennek meg a leegyszerűsített megoldások, mint például a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételnél. Ezzel párhuzamosan folytatjuk a mögöttes eljárások egyszerűsítését is: nem digitalizálni akarunk bonyolult, elavult folyamatokat, hanem előbb letisztítjuk őket, majd a leegyszerűsített ügyeket digitalizálni. Cél, hogy az új közigazgatási eljárások már eleve ezzel a szemlélettel készüljenek.  

Nagy port kavart, hogy az egészségügyi adatokat, dokumentumokat és a recepteket nyilvántartó EESZT kiesése miatt megbénult az egészségügyi ellátás. Mi okozta a hibát és mik ennek a történetnek a tanulságai?

Egy többszörösen redundáns high-end hardvereszköz hibásodott meg, ráadásul két, egymástól függetlennek tűnő alkalommal, néhány órán belül. Mivel 0–24-es üzemeltetés zajlik, az észlelés azonnali, de az ilyen mélységű hardverhibáknál a legmagasabb szintű gyártói támogatás nélkülözhetetlen. A gyártó elismerte az eszközhibát, és megkezdte az elhárítást. A fő tanulság: az emberek mindennapjait érintő alkalmazásoknál még tovább kell erősíteni a redundáns működést. 

Hogyan lehet a jövőben elkerülniennek a kritikus infrastruktúrának a kiesését, lesznek-e emiatt biztonsági lépések?

A kormányzati alapinfrastruktúrában adott a kétsite-os (két helyszínes – a szerk.) redundancia lehetősége.

A legkritikusabb alkalmazásoknál – mint az EESZT – ezt a szintet most erősítjük, és az átállási forgatókönyveket, teszteket is felülvizsgáljuk.

Felmerült egy AI-szuperszámítógép telepítése Paks mellett. Ez mikorra készülhet el és mik a kormány tervei ezzel?

Jelenleg vizsgálati fázisban vannak a különféle adatközponti és AI-factory irányok, több befektetővel is egyeztetünk. Van, aki Paks melletti helyszínben lát lehetőséget, döntés erről még nem született. Ezeknél a beruházásoknál kulcskérdés az energiaellátás, hogy milyen forrásból mekkora energiamennyiség áll rendelkezésre, és hogy milyenek a hűtési és a hálózati üzemeltetési feltételek. A magyar hálózati infrastruktúra általában alkalmas a megfelelő sávszélesség biztosítására, de az energetikai szempontokat beruházónként, részleteiben kell tisztázni. Ha minden feltétel teljesül, az állam a szokásos keretek között együttműködik a beruházóval. 

A jelenlegi legnagyobb szuperszámítógép itthon a Komondor HPC. Ezt milyen célokra használják és mennyire leterhelt most?Ennek bővítése elképzelhető?

A nagyságrendileg 5 petaflops teljesítményű Komondor Debrecenben működik, és teljes kihasználtság mellett fut. Ám ezeknél a rendszereknél jellemzően nem bővítés, hanem generációváltás történik. Elnyertünk egy brüsszeli közvetlen támogatást az új, 20 petaflopsosra tervezett Levente nevű szuperszámítógéphez, amelyet a Wigner Fizikai Kutatóközpontban, Csillebércen telepítünk. A beszerzés most indul, az önrészt a DIMOP Plusz forrásaival tervezzük kiegészíteni. 

A Komondor Debrecenben marad, és addig működtetjük, amíg az műszakilag indokolt. Ezen a szuperszámítógépen jelenleg 336 akadémiai és 43 kkv-s projekt fut: az időjárás-előrejelzéstől és szennyezőanyag-terjedés modellezésétől a csillagászati szimulációkig. Egyre több piaci és kormányzati pilotba – például az adóhatóság projektjébe – segít be a Komondor, köztük AI-modellek tanításába is. 

Mire használja a NAV és az állam a mesterséges intelligenciát, melyek a legérdekesebb, leghasznosabb projektek?

A NAV az adóellenőrzési célú kockázatelemzésben használja az AI-t: a mesterséges intelligencia nagymennyiségű adatból mintázatokat azonosít, és javaslatot tesz arra, hol indokolt az ellenőrzés. Az AI tehát támogató szerepet kap itt, de a döntést mindig ember hozza meg. A másik jól működő állami példa az ügyfélszolgálat: az egységes kormányzati call center (1818) Mia nevű chatbotja jelenleg az esetek bő harmadában önálló választ ad az érdeklődőknek. A közigazgatásban az AI még főleg pilotfázisban van, de a közszféra tágabb értelemben vett területein, a diagnosztikában, a prediktív karbantartásban, az energetikai kiegyensúlyozásban már elterjedtebbnek számít. 

Hol tart Magyarország a gigabites vezetékes hálózati lefedettségben, és milyen programok futnak?

Magyarország hálózati infrastruktúrája nemzetközi összevetésben erős. A gigabites lefedettség 84,1%, ebben az EU-átlag: 78,8%, az optikai elérés 76,2%, itt az EU-átlag: 64%. A kihívás a kis települések elérése, mert a hálózatépítés költséges, és piaci alapon sokszor nem térül meg a befektetés. A járási szintű „fehér foltok” felszámolására indult DIMOP Plusz-támogatással a Gigabit Magyarország Program. A teljes keret az első szakaszban 84,9 milliárd forint, és lesz folytatás, akár több ütemben is. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatókat nyilatkoztatjuk az önerős fejlesztéseikről: közel 600 ezer háztartást érintő vállalás érkezett. A támogatott és az önerős fejlesztések együtt 900 ezernél is több háztartás optikai elérését hozhatják a következő években. Az a célunk, hogy közel 100%-os legyen az optikai hozzáférés. A program zárásának véghatárideje 2028. december 31-e. 

Júniusban jelentették be, hogy az autópálya kényelmi díjat szeptember 1-től eltörlik, a jövőben csak jutalékot kapnak az online szolgáltatók. Hogy néz ki ez az új rendszer és miért döntöttek a megváltoztatása mellett?

2013-ban indult el a mobilos értékesítés rendszere, ekkor még a kényelmi díj érthető módon volt része ennek. Ám azóta az elektronikus vásárlás vált a normává, nem indokolt külön díjjal terhelni az ügyfeleket. Az új modell lényege, hogy az értékesítés költségeit és észszerű nyereségét a jutalék fedezi, az ügyfél oldalán nem jelenik meg kényelmi díj. Ezzel éves szinten több mint 2 milliárd forint marad az autósok zsebében. A parkolás esetében is felülvizsgáljuk a kényelmi díj kérdéskörét, összhangban azzal, hogy egyre több alternatív fizetési megoldás jelenik meg, mint a qvik, a QR-kódos azonnali fizetés, vagy pay and go típusú kártyás fizetés. Körültekintően kell a vizsgálat során eljárnunk, olyan modellt alakítva ki, amely az értékesítési platformot fenntarthatóvá teszi, de jó a parkolási társaságoknak és a lakosságnak is. 

2027. január 1-jétől kötelezővé válik a távleolvasható költségosztó a távfűtést használó lakásokban, hogy áll most a költségosztókra kiírt pályázat?

Az első, 5 milliárd forintos keret rövid idő alatt betelt: több mint 7 milliárd forintnyi igény érkezett, ezért a pályázat ideiglenesen fel van függesztve.

Tervezzük a keret bővítését, ezt követően a szükséges finomhangolásokkal újra megnyitjuk a pályázati lehetőséget.

A beérkezett igények alapján már 63 ezer lakás távleolvashatóvá tétele támogatható. A kivitelezést minősített szolgáltatók végzik, a telepítés egyszerű, az adatok központi platformra kerülhetnek, ami később akár előrejelző és optimalizáló funkciókkal bővíthető. A szabályozhatóság révén csökkenhet a fogyasztás, és a távleolvasás adatgazdaggá teszi a rendszert, amit a felhasználók is követhetnek majd. 

Mikor terjedhetnek el tömegesen az okosmérők, a távoli leolvasás a háztartásokban?

Jelenleg mintegy 800 ezer okosmérőt használnak Magyarországon. Jogszabály szerint kötelező okosmérőt telepíteni például nagyfogyasztóknál (éves 5000 kWh fogyasztás felett), háztartási méretű kiserőművek (HMKE), azaz napelemes rendszerek esetén, illetve 3-szor 32 amper kiépítésénél/bővítésénél. Ha a szabályozás változatlan marad, a számuk 2035-ig megközelítheti az 1,6 milliót, miközben a teljes mérőállomány nagyjából 7,5 millióra tehető. A rendszeres, akár negyedóránkénti távleolvasással az elosztóhálózat jobban tudja optimalizálni a hálózat működtetését, a kereskedő pedig pontosabban képes egyensúlyozni a portfolióját. 

Milyen eredményei vannak eddig a Gondosóra programnak, hányan vesznek részt benne, és milyen fejlesztések várhatók itt?

A 65 év fölöttiek számára elérhető, díjmentes 0–24-es segélyhívó és segítségnyújtó szolgáltatás lényege nem az eszköz, hanem a mögötte álló ökoszisztéma. A szolgáltatás eddig mintegy 70 ezer esetben bizonyult életmentőnek, és kb. 600 ezer esetben nyújtott érdemi segítséget. Jelenleg körülbelül 900 ezer felhasználója van, a cél az egymillió fő elérése. Fejlesztjük többek között a geofencing-funkciót (amikor az eszköz egy előre meghatározott területről való kilépést érzékeli – a szerk.), és bővítjük a hozzátartozók értesítésének lehetőségét is – a diszpécser mellett a családtagokat is mélyebben bevonva a gondoskodásba. Időszakos állapotjelzésekkel a távol élő hozzátartozók is jobban nyomon követhetik az idős családtagok helyzetét.

Portfolio Banking Technology 2025

A legforróbb digitális banki innovációkról, fintech újításokról is szó lesz a Portfolio november 4-ei Banking Technology rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.