A kínaiak nyomulnak, az európaiak védekeznek - Itt az autóipar jövője

Erő

Lehet azon lamentálni, hogy a 2020-as években van-e még értelme olyan iparági kiállításoknak, mint amilyen a müncheni autószalon is volt. Egyrészt igaz az, hogy nehéz az újdonságokat egy időpontra időzíteni, ezért is van az, hogy a gyártók maguk is megcsinálják a saját nagyszabású bemutatóikat, és az is igaz, hogy iparági nagyágyúk, mint amilyen az Apple a tech szektorban vagy a Tesla az autógyártók között inkább kihagyja a nagy kiállításokat, a nézői érdeklődés jellemzően csökken, a kiállítóknak nagy költséget jelent a jelenlét. De pont az autóiparban, ahol éppen látványos átrendeződés történik, nem árt Európának erőt mutatni mondjuk a rendkívül sikeres pekingi-sanghaji autószalonnal szemben.

Az európai autógyártók nem adták fel

A BMW és a Mercedes is a müncheni autószalonra időzítette új elektromos modelljeinek bemutatását, ráadásul igencsak fontos autókról van szó, a BMW iX3 és a Mercedes GLC is közepes méretű SUV, hasonló benzines változataik jól fogynak, sokat keresnek rajtuk a cégek, nagyon nem mindegy, mennyire lesznek sikeresek az eletromos változatok. És az is nagy kérdés, hogy mennyire lesznek sikeresek a kínai konkurenciával szemben, ebből a szempontból Európában még nem annyira éles a verseny, érdemes lesz majd figyelni a kínai eladásokat. Első ránézésre ezek a német autók semmi olyat nem kínálnak, amit a kínaiak ne tudnának, de legalább fel lehet mutatni őket, hogy „nekünk is van modern elektromos autónk”, és a korábbi generációknál jóval hatékonyabban gyárthatók, ami egyrészt segít majd az öldöklő kínai árversenyben talpon maradni, másrészt javítja a marzsokat, ennek a cégek részvényesei is örülhetnek.   

Jönnek a kínaiak

Évek óta beszélünk arról, hogy mekkora kínai offenzíva várható Európában, és bár egyelőre a nagy áttörés eddig elmaradt, azért szabad szemmel is jól látható piaci jelenléte van már Európában a kínai gyártóknak, övék a piac több mint 5 százaléka, és vannak olyan országok, ahol már 8-10 százalék a részesedésük az újautó eladásokban. És ez még csak a kezdet, jól látszott ez Münchenben is: összesen 116 kínai cég volt jelen a kiállításon, 40 százalékkal több, mint tavaly, minden hetedik kiállító kínai, köztük olyan autógyártók, mint a BYD, az XPeng, a Leapmotor, a Nio, az Avatr, a Changan, a Dongfeng, a GAC az Aion és Hongqi márkákkal, valamint a Chery az Omoda és Jaecoo márkákkal. A kínai gyártóknak extrém fontos a jelenlét: látszik, hogy az európai vevőknek nem elég a versenytársakhoz képest alacsonyabb ár vagy a technológiai újdonság, jelen kell lenni, hogy elnyerjék a bizalmat, például autókereskedésekkel (gőzerővel építik ki az európai hálózatukat) de a müncheni autószalonon is megmutatták magukat. Németországban különösen fontos ez, ott a kínai márkák részesedése kevesebb mint 2 százalék, egy BCG tanulmány szerint a németek 16 százaléka tudja elképzelni, hogy kínai autót vegyen.     

Használhatóbb elektromos autót a népnek

Elég vegyes a kép abból a szempontból, hogy mennyire gyorsan terjednek el világszerte az elektromos autók, tudunk mondani jó példákat, a kisebb piacok között a norvég, a svéd, a dán, a nagyobbak közül a kínai, de azért általában Európában vagy az USA-ban nem túl gyors az átmenet. Ezért sem mindegy, miben gondolkodnak az autógyártók az Európába szánt autóknál. A müncheni szalonon bemutatott autók vagy koncepciók abba az irányba mutatnak, hogy a szélesebb tömegek számára is vonzó autók jöjjenek a piacra. Mondjuk olyanok, amik kicsik, és relatíve jó az áruk (Volkswagen ID.Polo, Volkswagen ID.CROSS Concept, Škoda Epiq, Leapmotor Lafa 5), vagy nagy az akksijuk, jó a hatótávjuk és gyors a töltésük (Polestar 5, Mercedes-Benz GLC, BMW iX3, Togg T10F, Xpeng P7+) vagy olyan hibridek, amik mondjuk kedvet csinálnak az elektromos autózáshoz és/vagy jobban illeszkednek az európai autósok szokásaihoz (Exeed Exlantix E05, BYD Seal 6 DM-i Touring, Mercedes-Benz CLA, Audi Q3 Sportback, Forthing 4 és 9 PHEV vagy a Cupra Tindaya koncepció). Az elektromos(ított) jövő felhasználóbarátabb lesz.

Magyarországnak is fontos

Bár nem közvetlenül a müncheni autószalonon mutatták be, de arra időzítve érkezett a BMW új modellje, az iX3, amit Debrecenben fognak gyártani, és onnan látják el a globális autópiacot, ezért a magyar gazdaság szempontjából sem mindegy, mennyire lesz sikeres az új modell. Ami az autó mellett szól, hogy a formája alapján most a legnépszerűbb szegmensbe érkezik, az SUV-k (persze, SAV) iránti kereslet ugyanis még mindig nagy, ráadásul az autó mérete is pont a piac közepébe talál bele. Az X3/X4 az egyik legnépszerűbb modellje a BMW-nek, minden hatodik hetedik eladott BMW ilyen, kereslet tehát van erre a formára, méretre. Az ígért hatótáv nagy (678-805 kilométer), a töltés gyors, az infotainment korszerű. Majd meglátjuk, hogy állja a sarat a konkurenciához és a BMW belsőégésű motoros modelljeihez képest.  

Vita a belsőégésű autók európai kivezetéséről

Az Európai Unióban 2035-től elvileg nem lehetne új utókat eladni dízel- vagy benzinmotorral, ennek a szabályozásnak a felpuhítására sok kísérlet volt már, és most a müncheni autószalonon is előkerült ez a téma. A legnagyobb visszhangja Friedrich Merz német kancellár beszédének volt, aki azt mondta, hogy alapvetően kitartanak az elektromobilitásra való átállás mellett, de nagyobb rugalmasságra van szükség a szabályozásban. Szerinte a politikai döntéshozatal egyoldalú technológiai irányokhoz kötése nemcsak ebben az iparágban, hanem általánosságban is rossz gazdaságpolitikai út. Érveléséhez természetesen a kiállítás szervezői és több nagy európai autógyártó is csatlakozott, de nem mindenki. Nagy meglepetésre az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner a belső égésű motorok betiltásáról szóló vitát kontraproduktívnak nevezte, szerinte nincs jobb technológia az elektromos autónál, amivel a következő években előre lehetne lépni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, és az elektromos autó egyszerűen a jobb technológia. Az autószalon első napjára időzítve több mint 150 vállalat (autógyártók mint a Volvo, Polestar, akkumulátorgyártók és töltőhálózat-üzemeltetők) fordult nyílt levélben az Európai Bizottsághoz, azt kérve, hogy ne hátráljon meg a 2035-re tervezett, belső égésű motoros autókra vonatkozó uniós tilalom ügyében. Ezekből is látszik, hogy még az iparágon belül is nagy a megosztottság a kérdésben.

Szakadék a szalon és a valóság között

Persze, egy iparági kiállításnak inkább a jövőről kell szólnia, ezért Münchenben is inkább a tisztán elektromos autók domináltak a bemutatókon, de azért a valóság nagyon más. Legalábbis Európában biztosan. Hogy mit vesznek az emberek? Leginkább hibrid vagy benzines autókat. Nagy a növekedés az elektromos autóknál, idén negyedével nőtt ez a kategória Európában, miközben a teljes piac stagnál, de ezzel együtt is csak minden hatodik eladott új autó tisztán elektromos, most még ott tartunk, hogy több mint másfélszer annyi tisztán benzines autót adnak el, mint elektromosat. És ezek az új autók, vagyis jó néhány évtized még, mire az utcákon lévő autóállományban is az olyan autók lesznek többségben, mint a müncheni autószalonon.

Címlapkép forrása: Johannes Simon/Getty Images