Hollandia titka: 30%-os körforgásos aránnyal körözik le az EU-s átlagot

A körforgásos csúcstalálkozón Willem van Ee, a Holland Királyság nagykövetségének nagykövete ismertette Hollandia körforgásos gazdasági stratégiáját. A nagykövet kiemelte, hogy "a termelési és fogyasztási rendszerek újratervezéséről, valamint az értékteremtés, -megosztás és fenntarthatóság újragondolásáról" van szó. A legfrissebb európai tanulmányok adatai szerint Hollandia körforgásos anyagfelhasználási aránya 2023-ban 30,6% volt, ami jelentősen meghaladja az EU 11% feletti átlagát. Az átmenet felgyorsítása érdekében öt prioritási szektort azonosítottak, ahol a körforgásos innováció a legnagyobb hatást érheti el:

biomassza és élelmiszer, műanyagok, feldolgozóipar, építőipar és fogyasztási cikkek.

Az előadásban elhangzott, hogy a holland városok úttörő szerepet játszanak a körforgásos gazdaság megvalósításában: Amszterdam a körforgásos elveket a várostervezésbe, építészetbe és élelmiszeri rendszerekbe integrálja, míg Rotterdam bio-alapú és körforgásos ipari klaszterré alakul át, ahol az egyik vállalat melléktermékei a másik erőforrásaivá válnak. Ezek a városok élő laboratóriumokként szolgálnak a körforgásos átmenet számára, bizonyítva, hogy ami elméletben víziószerű, az a gyakorlatban is megvalósítható. Mindezek mellett a nagykövet hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát is.

Willem van Ee zárszavaiban megjegyezte: "Nem irányíthatjuk a szelet, de állíthatjuk a vitorlákat." A nagykövet szerint előretekintő politikák, innovatív partnerségek és kollektív elkötelezettség révén a gazdaságot fenntartható, regeneratív jövő felé irányítják, amelyből más nemzetek is tanulhatnak.

A globális körforgás aránya 7,2%-ról 6,9%-ra csökkent

A körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása mindannyiunk közös érdeke, mivel ez jelentős javulást hozhat a klíma- és ökológiai krízisek kezelésében - mondta el nyitóelőadásában ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A 2025. évi Circularity Gap Report (CGR) a globális körforgásos gazdálkodás legfrissebb eredményei alapján a körforgás aránya 7,2%-ról 6,9%-ra csökkent.

Ez azt jelenti, hogy a globális gazdaságba kerülő anyagoknak csupán 6,9%-a származik másodlagos forrásból.

A növekvő anyaghasználat extrém környezeti teherrel jár, ilyen felhasználás mellett az újrahasznosítás önmagában nem elég.

Ha újrahasznosítunk minden hulladékot, akkor is maximum 25%-kal lehetne növelni a körforgásosság arányát

- mondta el ifj. Chikán Attila. Az elnök szerint ez a jelenlegi 6,9%-os arányhoz képest ugyan jelentős növekedés lenne, de nem elegendő a valódi változáshoz.

A szakértő hangsúlyozta, hogy bár nem mindenki élhet olyan ambiciózus célkitűzéssel, mint Hollandia, amely 2050-re 100%-os körforgásosságot tűzött ki célul, mégis törekedni kell arra, hogy a pozitív hatások bekövetkezhessenek. "Meg kell változtatni a lineáris gazdaságot alapjaiban, be kell zárni a kört, és ehhez együttműködésre, közös vállalásokra és mérőszámokra van szükség" - fogalmazott ifj. Chikán Attila. Az elnök szerint minden vállalatvezetőnek konkrétumok mentén, saját vállalatára vonatkozóan KPI-kat, célkitűzéseket kell kitűznie az előrehaladás érdekében. Hazánkban egyre több vállalat kötelezi el magát a körforgásos gazdaság mellett, azonban még több területre és rendszerszintű változásra van szükség.

ifj. Chikán Attila

BCSDH, Alteo, elnök, vezérigazgató

Ifj. Chikán Attila, az Alteo 2008-as megalapítása óta a vállalat vezérigazgatója. Vezetése alatt az Alteo Magyarország egyik vezető energetikai vállalatává nőtte ki magát. Ezt megelőzően különböz

Tovább

Ifj. Chikán Attila, az Alteo 2008-as megalapítása óta a vállalat vezérigazgatója. Vezetése alatt az Alteo Magyarország egyik vezető energetikai vállalatává nőtte ki magát. Ezt megelőzően különböz… Tovább

Nemzeti alkalmazások

A körforgásos gazdaság nemzeti alkalmazásának kérdései és jövőbeni lehetőségeiről tartott előadást Dr. Bera Péter, főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság.

Az Európai Unió számára 34 stratégiai jelentőségű kritikus nyersanyag létezik, amelyből 17 stratégiai jelentőségű az uniós gyártáshoz és termeléshez. A nyersanyagfüggőség mértéke aggasztó: az akkumulátorokban használatos kobalt 63 százaléka világszinten a Kongói Demokratikus Köztársaságban termelődik ki, míg a ritkaföldfémek 100 százaléka Kínából érkezik az Európai Unióba. Mindeközben az látható, hogy a lítium globális kereslete 2017 és 2022 között megháromszorozódott, a kobalt 70 százalékkal, a nikkel pedig 40 százalékkal nőtt. Ezek az anyagok kritikusak az akkumulátorgyártásban, a gallium a napelemekben, a bór pedig a szélturbinákhoz szükséges.

A hulladékhelyzet kapcsán a főosztályvezető elmondta, hogy

A VILÁGBANK BECSÜLT ADATAI SZERINT 2020-BAN A VILÁG 2,2 MILLIÁRD TONNA SZILÁRD HULLADÉKOT TERMELT. AZ ÉVES HULLADÉKTERMELÉS A 2020-AS SZINTHEZ KÉPEST, 2050-RE VÁRHATÓAN 73%-KAL (3,88 MILLIÁRD TONNÁRA) FOG EMELKEDNI.

"A jövőbeli egyik legnagyobb kihívás az lehet, hogy hogyan valósítható meg a szétválasztás, hogy a gazdasági növekedés mellett csökkentsük a hulladéktermelést" - fogalmazott Bera Péter.

Magyarországon átlagosan 20 millió tonna hulladék keletkezik a 2023-as adatok szerint. Ennek felét, 10 millió tonnát az építési és bontási hulladék adja, 4,6 millió tonna az ipari, 4,1 millió tonna pedig a települési hulladék. A hasznosítási arányok jelentősen eltérnek: az építési-bontási hulladékból 9 millió tonna kerül hasznosításra, míg a települési hulladékból csak 1,3 millió tonna. Az összes keletkezett hulladék 71,5 százaléka hasznosul anyagában, de ha nem számítjuk az építési-bontási hulladékot, akkor ez az arány 33-36 százalék között mozog.

Az Európai Unió határozott célértékeket fogalmazott meg: a települési hulladék feldolgozását 2035-ig 65 százalékra kell emelni a jelenlegi 32-33 százalékról, ami Magyarországon a duplájára növelést jelenti.

Az előadásban a szakértő kitért arra is, hogy a Bizottság munkatervet dolgozott ki, amely szerint a termékeknek javíthatóaknak, hosszú élettartamúaknak kell lenniük, illetve elvárás a könnyen szétszerelhetőség és a moduláris alkatrészeket alkalmazása - ezzel is csökkentve a hulladékok mennyiségét. Egy másik fontos újítás, hogy létrehoznak egy digitális termékútlevelet, amely vonalkódos vagy QR-kódos leolvasással teszi elérhetővé a termékek fenntarthatósági adatait, beleértve az alapanyag-beszerzés forrásait, a karbonlábnyomot, az újrahasznosított anyagok százalékos arányát, a termék élettartamát és javíthatóságát.

A körforgásos gazdaságra való átállás

A körforgásos gazdaságra való átállás túl összetett ahhoz, hogy csak a kormányokra bízzuk - jelentette ki Prof. Dr. Jacqueline Cramer, az Utrechti Egyetem emeritus professzora előadásában.

Az építőipar és építési szektor kiemelt prioritást élvez nemcsak Hollandiában. Ez a szektor a globális CO2-kibocsátás 37%-áért felelős, míg csak a beton és az acél a globális CO2-kibocsátás 8%-áért, illetve 4%-áért felel. A hulladék mennyisége pedig a globális szilárd hulladék 40%-át teszi ki. Az EU számos körforgásos gazdasági politikát vezetett be az építőipari szektorra vonatkozóan. A legfontosabb az építőipari termékek rendeletének (CPR) felülvizsgálata, amely a termékek tartósságára, újrahasznosíthatóságára és a körforgásos elvek beépítésére összpontosít. Emellett,

2030-ban várható a digitális termékútlevél kötelező intézkedésként való bevezetése is.

A professzor előadásában a holland beton megállapodás példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet hálózati kormányzással rendszerszintű változást elérni.

Körforgás finanszírozása

A körforgásos gazdaság finanszírozása még mindig korlátozott mértékű,

a fenntartható pénzügyi szektorban, mindössze 3-4 százalékát teszi ki az éves kibocsátásoknak,

de jelentős növekedési potenciállal rendelkezik - mondta el a csúcstalálkozón Joost van Dun, Director Sustainable Solutions Group & Circular Economy Lead, ING Sustainable Finance, ING Bank.

A Circular Gap Report legújabb, finanszírozásra vonatkozó jelentése szerint a körforgásos üzleti modellek felé irányuló tőkeáramlás összesen 64 milliárd dollár volt. Ez azonban még mindig korlátozott mértékű, ha összevetjük az éves 1300-1500 milliárd dolláros fenntartható pénzügyi kibocsátásokkal. A finanszírozás 46 százalékát bankok biztosították, ezt követték a magántőke-alapok és kockázati tőkebefektetők. A közkiadások körülbelül 20 százalékot tettek ki. "A legtöbb tőke, közel 28 százalék, a visszanyerési modellekhez áramlik, ami ugyan a hulladékhierarchia legalacsonyabb szintje, de jelentős tőkére van szükség a termelés, válogatás és újrahasznosítási létesítmények bővítéséhez." - mondta el a szakértő.

Az előadásban Joost van Dunegy konkrét tranzakción keresztül is bemutatta, hogy miként épül fel egy építőipari vállalat esetében a fenntarthatósághoz kötött hitelkonstrukciót. Az előadásban egy másik projekt finanszírozására is kitért, ami a műanyagok fejlett újrahasznosítási technológiáihoz kapcsolódott. A projektgazda olyan technológiát fejlesztett ki, amely a nehezen újrahasznosítható műanyagokat kémiai folyamat révén eredeti molekuláikra bontja vissza. Az ING finanszírozta az első nagyüzemű, évi 90 000 tonnás kapacitású üzemet egy projektfinanszírozás keretében. A bank a Holland Nemzeti Beruházási Ügynökséggel együtt támogatja ezeket a kezdeményezéseket, azzal a céllal, hogy további üzemek építésével skálázható legyen a technológia.

Üzleti megoldások fókuszban

A csúcstalálkozón az üzleti megoldások és a körforgásos gazdaság összekapcsolása külön figyelmet kapott egy panelbeszélgetésben, ahol Dr. Bartha-Horváth Bálint, szenior fenntarthatósági tanácsadó, CBRE, Bakos Noémi, alapító/tulajdonos, Equinox, Bogdán Krisztina, vezérigazgató, ING Bank és Simon Anita, vezérigazgató-helyettes, Alteo Group beszélgettek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images