Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.
Mi a bankunió? Az elmúlt hetekben többször is előkerült a hírekben a "bankunió" (banking union) fogalma. Magával a szóval ma még az európai döntéshozók is csak ismerkednek, a következő években azonban a válságkezelés és sokak szerint az eurózóna életben tartásának fontos eszköze lehet. A közvélemény joggal szkeptikus: az Európai Unió és a bankok iránti bizalom...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
