Rákaptak a külföldi tőzsdézésre a magyarok, azonban az adózással hadilábon állnak

Aki a Revoluton, az eToro-n vagy más újkeletű platformon fekteti be pénzét, és azt nem tünteti fel adóbevallásában, ne lepődjön meg, ha egy nap tájékoztató levelet kap a NAV-tól, amelyben az áll, hogy a hatósághoz adatszolgáltatás érkezett egy másik államból, és most lehetősége van önellenőrzést tartania. Azt persze nem küldik el, hogy honnan kapták az információt, ha valamiről esetleg még sincs tudomásuk, talán most majd az adózó bevallja.

2016-ban 51 ország megállapodást kötött az államok közötti banki adatcseréről, vagyis arról, hogy a náluk lévő, külföldi tulajdonú bankszámlákról, értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyéb adatokról tájékoztatják a külföldi személy országának adóhivatalát is. Mára több mint száz ország írta alá az egyezményt.

A külföldi tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy az ilyen jövedelmek után csak külföldön kell adózni, ha pedig ott nem vonnak le adót, akkor szerencsénk volt. Pedig a valóságban a legtöbb tőzsdei jövedelem esetében főszabály szerint ott biztosan kell majd adózni, ahol a befektető adózónak minősül

– mondta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Ha például valaki életvitelszerűen Magyarországon lakik, akkor biztosan magyar adózónak minősül. A tőkefektetések esetén (is) elsősorban azt kell nézni, hogy Magyarország kötött-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt a forrás országával. Ezt követően az adóegyezmény szabályai lesznek irányadóak arra, hogy melyik országnak áll fenn adóztatási joga. Ha nincs ilyen adóegyezmény, akkor a külföldi és magyar adószabályokat külön-külön kell figyelembe vennie a külföldi befektetéseiből származó jövedelemre.

„Ha természetes személyként külföldön bankolok, vagy külföldön vannak befektetéseim, akkor a világ országainak többségében megvizsgálják a helyi pénzügyi intézmények, hogy én hol minősülök adózónak, majd a tárgyévet követő év őszéig a bankszámlával kapcsolatos adatokat és információkat lejelentik abba az országba, ahol adózónak minősülök. Ezért jó eséllyel lehet számítani arra, hogy ez az információ a NAV előtt sem fog titokban maradni, úgyhogy fontos, hogy ezeket a külföldi jövedelmeket is megfelelő módon bevalljuk” – tette hozzá a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Itthon biztos, de lehet, hogy külföldön is kell adózni

A befektetési típusú külföldi jövedelmek esetén tehát jellemzően két kategóriába érdemes sorolni az országokat:

• amelyek kötöttek Magyarországgal a kettős adóztatás elkerülésére egyezményt,
• és amelyek nem rendelkeznek ilyennel.

Ennek azért van jelentősége, mert elképzelhető, hogy egyes befektetés jellegű jövedelmekre – osztalékra, kamatra – ha az más országból származik, a származási országban úgynevezett forrásadót állapítanak meg, amit csökkenthet, ha az adott ország kötött Magyarországgal egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről.

A forrásadó ellenére Magyarországon is kell adót fizetni, azonban itthon általában figyelembe lehet venni a külföldön megfizetett forrásadót a hazai adó számítása során. Viszont, ha nincs ilyen adóegyezmény, akkor teljes mértékben levonják ezt a forrásadót, ráadásul itthon is meg kell fizetni az adót, jóllehet figyelembe lehet venni a külföldön megfizetett forrásadót, de csak  90%-os mértékben.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A befektetések után jellemzően háromféle jövedelem után teljesítenek jóváírást:

• osztalék,
• árfolyamnyereség
• vagy kamat

2016-ban megjelent egy új jövedelemkategória a befektetések kapcsán, az úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, amely kedvező adózás alá vonja nem csak a magyar, hanem a külföldi tőzsdei jövedelmek jelentős részét, a kamat kivételével. Ennek számos feltétele van, de

a külföldi befektetés szempontjából a kedvező adózás akkor alkalmazható, ha EGT-tagállamból származik a jövedelem, vagy olyan országból, amelyek kötött Magyarországgal adóegyezményt és az adott államban biztosított az információcsere az MNB-vel.

Ennek az ügylettípusnak az az előnye, hogy a 15 százalék szja-n kívül nincs más adóteher, míg a „hagyományos” osztalék és árfolyamnyereség esetén van szocho-fizetési kötelezettség is. Ráadásul lehetőség van a költségek és a veszteség elszámolására is. Utóbbi azt jelenti, hogy két év távlatából a nyereséget szembe lehet állítani a veszteséggel és csak a különbözet után kell adózni.

Vagyis, ha volt 100 ezer euró osztalékom, meg 90 ezer árfolyamveszteségem, akkor csak 10 ezer euró volt az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem. Plusz az ide kapcsolódó banki költségeket is le lehet vonni

– mondta Dr. Magyar Csaba.

Nem csak NAV-ot, az adótanácsadókat sem lehet megkerülni

Bár a fintech cégek applikációi pofonegyszerűek és felhasználóbarát felületet biztosítanak a befektetésekhez, a magyar adójogszabályokkal és adóbevallással – érthető módon – nem sokat foglalkoznak, így ez a felhasználóra marad, aki csak abban lehet biztos, hogy az adóhatóság jó eséllyel értesülni fog a bevételéiről.    

Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy jellemzően ezeket a banki adatokat, befektetési információkat a következő év őszéig szokták elküldeni a NAV részére, míg az Szja bevallást május 20-ig kell teljesíteni. Magyarországon a befektetési szolgáltatók erről küldenek adatot az adóhatóságnak, sőt, le is vonják az adót. Ellenben a külföldi befektetések esetében nem ez a helyzet, azokkal kapcsolatban mindent az adózónak kell intéznie.

„Jellemzően a külföldi szolgáltatók által kiállított portfóliókimutatás nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a magyar Szja bevallásomat elkészíthessem. Egyrészt, ha külföldi devizában van a kimutatás, akkor át kell váltogatnom ezeket forintra, ráadásul az MNB akkori árfolyamán, amikor a pozíciót lezártam” – tette hozzá az adószakértő, ami 500 tranzakció esetén már adatrögzítési és könyvelési tétellé válik. Ilyenkor jellemzően könyvelőhöz és adótanácsadóhoz fordulnak, mert egy külföldi jövedelem ilyen típusú megállapításához és megfelelő sorba történő beírásához az általános adózói ismeretek nem elegendőek.

A szakember arra is figyelmeztet, az adott fintech cégek között vannak jó páran, amelyek a magyar jogszabályok szerinti kritériumokat nem teljesítik, nem minősülnek tőzsdének vagy befektetési szolgáltatónak. Emiatt a rajtuk keresztül bonyolított befektetés nem is minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami adózási szempontból hátrányos lehet.

A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ