Az élelmiszerpazarlás mára a világ egyik legégetőbb problémájává vált. Európában például évente nagyjából 60 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami egy főre vetítve nagyjából 132 kilogrammnyi pazarlást jelent. Mindez azért is különösen aggályos, mert jelenleg az Európai Unió területén 55 millió ember szenved az elégtelen táplálkozástól, sőt félő, hogy ez a szám az elmúlt időszakban tapasztalt társadalmi, gazdasági és éghajlati krízisek miatt csak még tovább nőhet. Hogy mi vezetett idáig és mire volna szükség a változáshoz, arról beszélt az Alapvetés podcast műsorában Lippai Laura, a Maradék nélkül program munkatársa és Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.

A COVID kitörése óta többször is érték megrázkódtatások az értékpapír piacokat, legutóbb pedig Donald Trump gazdaságpolitikai lépései hoztak újabb fordulatokat a tőzsdéken. Ilyen bizonytalan környezetben nem meglepő, hogy egyre többen keresnek biztosabbnak tűnő befektetési lehetőségeket, melyek között az élelmiszer iránti kereslet folyamatos növekedése miatt az agrárszektor kifejezetten ígéretes opció lehet. De vajon milyen lehetőségek rejlenek ebben a szegmensben, és mivel kell feltétlenül tisztában lennünk ahhoz, hogy valóban jó döntést hozzunk? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Nagy Viktorral, a Portfolio részvény divíziójának vezető elemzőjével.

Magyarország régóta büszkélkedhet világszínvonalú borvidékeivel és kiváló boraival, de jó ideje világelső az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően is. Miközben a villányi vagy a tokaji borokat a világ számos országában keresik, itthon a becslések szerint akár egymillióan is lehetnek olyanok, akik alkohol okozta egészségügyi és szociális problémákkal küzdenek. Hogy feloldható-e ez az ellentét, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossal és Zacher Gábor toxikológussal.

Magyarországon nemcsak az ingatlanok, hanem a termőföldek ára is rekordokat dönt, így a vásárláshoz évről évre mélyebbre kell a zsebbe nyúlni. 2023-ban például a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szántók hektáronkénti átlagára pedig 2,3 millió forintot tett ki. A drámai áremelkedés már csak azért is érdekes fejlemény, mert a szigorú földvásárlási szabályok alapján a potenciális vevői kör épp hogy lecsökkent, ami alapján a földárak csökkenésére lehetett számítani. Hogy mik a magyar mezőgazdasági ingatlanpiac aktuális trendjei, arról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

Több mint fél évszázadnyi hamis biztonságérzet után jelent meg újra Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, ami nemcsak az állattenyésztési ágazatot, de az állategészségügyi hatósági rendszert és az élelmiszeripar szereplőit is fokozott nyomás alá helyezte. Bár közvetlen károk eddig négy magyarországi szarvasmarhatelepen keletkeztek, az érintett körzetekben életbe lépett tilalmak miatt a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások, ami miatt napról napra nőnek a közvetett gazdasági veszteségek is. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy folyamatosan változnak az exportpiacok korlátozásai is, ami állandó újratervezésre kényszeríti a magyar élelmiszer-termékpálya szereplőit. Az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke segít feltérképezni, hogy mekkora kár keletkezett eddig és mi jöhet még.

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.

A keresztény hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt a bárányhús különösen kedvelt húsvéti ételnek számít, így nem véletlen, hogy a hazai bárányexport legjelentősebb felvevőpiaca jó ideje Olaszország. Az utóbbi években azonban az európai muszlim közösségek kereslete is megnőtt, így a magyar bárányhús iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nyugat-európai országokban is. Idén azonban korántsem volt felhőtlen a húsvét előtti várakozás, a száj- és körömfájás megjelenése ugyanis egy időre magával hozta a bárány exportjának teljes tilalmát is. Hogy ezek után lesz-e idén ízletes bárány a húsvéti asztalon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Holló Mátyással, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökével és Gianni Annoni séffel, étteremtulajdonossal. Az Alapvetés podcast aktuális adását azelőtt rögzítettük, hogy Szlovákiában és a Levélen található marhatelepen új ragadós száj- és körömfájás kitöréseket találtak volna.

12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében, amely 2024 decemberében kezdte meg működését Üllőn. Bár sokan még mindig fenntartásokkal tekintenek a rovarfehérjék hasznosítására, a takarmányiparban bizony óriási kereslet mutatkozik irántuk, sőt a szektor globális szinten is hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik. Erről a témáról beszélgettünk az Alapvetés podcast új műsorában, ahol vendégünk Percze Rajmond, az Agroloop Hungary Kft. ügyvezetője.

A magyar agrárium jó ideje már lasszóval sem talál munkaerőt, az állattenyésztésben pedig különösen sok az olyan munkakör, amire nem jelentkezik senki. Nem véletlen, hogy a magyarok helyett egyre több helyen dolgoznak a Fülöp-szigeteki vendégmunkások, a baktalórántházai baromfitelepen pedig már egy sci-fibe illő humanoid robot tesztelése is folyik. De vajon milyen juttatásokért végzik el a filippínók azt, ami a magyaroknak nincsen ínyére? És mikor jön el az a pont, amikor a robotok révén széles körben is megoldódhat a súlyos munkaerőhiány? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Bárány Lászlóval, a Master Good tulajdonos ügyvezetőjével és Ifj. Sántha Imrével, a Formula-GP Kft. ügyvezetőjével.