A magyar bor „sztoriját” kellene megtalálni ahhoz, hogy a hazai pincészetek sikerrel szerepeljenek az exportpiacokon, és magasabb árakat tudjanak elérni az értékesítés során – mondta el Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Alapvetés Podcastban.

Előtérbe kerül a hazai élelmiszer-kereskedelemben az importáru, miután a magas infláció és az árstopok miatt is elfordulnak a kereskedők a magyar beszállítóktól. Mindez azért is fájdalmas Győrffy Balázs NAK-elnök szerint, mert sok vita után az elmúlt években stabilizálódni látszott a magyar beszállítók és a kereskedelmi láncok viszonya. Az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerrel foglalkozó legújabb adásában szó esett az ukrán importnyomásról is, amelynek egyenlőtlen feltételei mellett nem tud győztesen kikerülni a magyar mezőgazdaság a mostani helyzetből.

Hihetetlen sebességgel fejlődik a globális mezőgazdaság, amely ma már sokkal inkább a szoftverek és a digitalizáció, valamint a tudomány kategóriáját jelenti, mint a hagyományos sztereotípiákat. A szerkezeti átalakulásra reagálva jött létre néhány éve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely egy versenyképesebb, modernebb oktató- és kutató központ kialakítását célozta. Gyuricza Csaba, az intézmény rektora a tudásintenzív agráriumról és a fiatalok megszólításáról beszélt az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjában.

Akármit is gondolunk a húsfogyasztásról, tény, hogy klímavédelmi, egészségügyi, állatjóléti szempontok miatt egyre inkább terjed a húsmentes, vagy legalábbis több növényi alapanyagot felhasználó étrend, különösen a fiatalabbak körében. A világ még sokáig, talán soha nem lesz vegetáriánus, de a változatos, a növényekre nagyobb hangsúlyt fektető étkezés az egészségünknek és a bolygónak is jót tenne a szakértők szerint.

A mezőgazdaság egyszerre részbeni okozója és megoldást jelentő felmentőserege a klímaváltozásnak, a helyzet jobbításában pedig a termelők vegzálása helyett inkább a velük való együttműködés segíthetne – ezek voltak annak a vitának a legfőbb megállapításai, amelyet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettünk. A látszólag távoli álláspontok ellenére kifejezetten kompromisszumkész beszélgetés alakult ki a CEU professzora és a NAK elnöke között.

Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.

Jobb időkben szívesen választották a vásárlók a magyar termékeket, a mostani élelmiszerdrágulás és a fenyegető recesszió idején azonban félő, hogy a fogyasztók még árérzékenyebbek lesznek. A magyar élelmiszer minőségi ugyan, de az árversenyben gyakran legyőzi a külföldi áru. A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének legújabb adásában.

A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.