A hód megoldaná ingyen, de mi inkább milliókat költünk a vízmegtartásra

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

Végleges a JÉGER sorsa? Bóna Szabolcs elárulta, miért a gazdák döntöttek és mit hoz 2027

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kárenyhítés és mikor várható az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, arról is beszélt az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter.

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a megoldás, mégis alig használják

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője.

Rovarok milliói lepik el a magyar folyókat – Ezt üzenik vizeink állapotáról

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.

Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?

A jégkármérséklő rendszer miatt szárad ki az ország, a repülőkből vegyszereket permeteznek ránk, a klímaváltozás pedig csak egy jól felépített üzlet. Ezekkel az állításokkal ma már szinte minden nap lehet találkozni a közösségi médiában, és sokan teljes mértékben meg is vannak győződve arról, hogy mindez igaz, és valakik titokban irányítják az időjárást. De vajon honnan erednek ezek az összeesküvés-elméletek? Miért hisszük el őket olyan könnyen? És miért vonzóbb egy látványos, hangzatos magyarázat, mint a tudomány által felvázolt, de sokkal összetettebb valóság? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Csonka Tamás, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Veszélyjelző Osztályának vezetője és Pintér András, a Szkeptikus Társaság elnöke.

Gyuricza Csaba: El kell felejteni az intenzív növénytermesztést itthon

Nemcsak a kukoricát kell elfelejteni, hanem az intenzív gazdálkodást is – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvetés podcast eheti epizódjában. Ezzel együtt komoly szemlélet- és területhasználat-váltásra is szükség van a magyar agráriumban, ráadásul erre már nincsenek évtizedeink. Hogy mennyire ütésálló valójában a hazai mezőgazdaság, milyen lépésekre lenne szükség a végső lemaradás elkerüléséhez, és mi lesz a MATE sorsa, ha megszűnnek a vagyonkezelő alapítványok, arról is kérdeztük eheti műsorunkban a magyar agráregyetem vezetőjét.

Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?

A hazai kertészeti ágazat kapcsán időről időre felmerül, hogy a siker érdekében a termelők között szoros együttműködésre volna szükség, ezen a téren azonban valamiért nem igazán sikerül előre lépni. Hogy miért marad ritka kivétel az ilyen típusú összefogás Magyarországon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti epizódjában, ahol vendégünk Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője.