Fűnyírás mindenáron? Kényszeres kertrendezés helyett megéri kicsit lustának lenni
Podcast

Fűnyírás mindenáron? Kényszeres kertrendezés helyett megéri kicsit lustának lenni

Portfolio
Miközben a rendszeres fűnyírás és a rövidre nyírt gyep a társadalmi elvárások egyik szimbólumává vált, a természetes élőhelyek eltűnésével jelentősen csökkent a beporzó rovarok száma és sokfélesége is. Bár a rovarcsípésektől és az allergiás reakcióktól tartva sokan vannak olyanok, akik nem szeretik maguk közelében tudni a különféle beporzókat, fontos tudni, hogy azok bizony kertünk, sőt tulajdonképpen a jövőnk alappilléreit is jelentik. Erről a témáról beszélt az Agrárszektor Alapvetés podcast műsorában Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója.

A tökéletes gyep kérdése valóságos darázsfészek: míg egyesek a szomszéd kritikájától tartva minden héten néhány centiméteresre nyírják a füvet, mások kullancsveszélytől és darázscsípésektől félve irtanának ki minden vadvirágot a kertekből és közterületekről.

Amint azt Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója az Alapvetés podcast műsorában elmondta, az intenzív gyep tulajdonképpen az egyik legdrágább és az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező burkolattípusként is értelmezhető, fenntartásához ugyanis sokkal több szén-dioxidot használunk el, mint amennyit az megköt.

KÖVESS MINKET

A kertek, parkok, más közterületek intenzíven használt részein lehet persze helye, a terület méretétől függően azonban érdemes egynyári vagy évelő virágokat, cserjéket, fákat is ültetni, hiszen az így kialakuló életközösségnek jóval magasabb a biológiai aktivitása, a szemnek is szép, az aszálynak is jobban ellenáll és a csapadékot is jobban megfogja. Az Alapvetés podcast műsorában az is szóba került, hogy

miközben a kerti gyepek vélt vagy valós ápolatlansága rendre forró viták tárgya, a háttérben ijesztő ökológiai trendek rajzolódnak ki.

Egy németországi felmérés szerint például a '90-es évek eleje óta 75 százalékkal lett kevesebb a repülő rovar nyár közepén, Európából pedig a nappali lepkék 40 százaléka tűnt el az elmúlt évtizedekben – mutatott rá a beszélgetésben Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A változás hátterében persze az intenzív mezőgazdaságtól a klímaváltozásig rendkívül összetett okok állnak, biztosra vehető azonban az is, hogy

a folyamatokban a települési zöldterületek kezelése sem mellékes tényező.

De vajon hogyan lehet egy kert egyszerre esztétikus és ökológiailag hasznos, ha közben mindenki számára mást jelent a harmonikus élettér? Kell-e félni attól, hogy különféle fullánkos rovarok jelennek meg a kertünkben? Milyen zónákat alakít ki Budapesten a FŐKERT és kinek lesz jó az ősszel érkező budapesti magkeverék? És tehet-e bármit az, aki erkélyes panellakásban él? Az Alapvetés podcast legújabb műsorában ezekről a kérdésekről is szó esik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

További epizódok
Holdblog

Az S&P-huszárok hanyatlása

Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók.  "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.