Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban - számolt be az MTI.
Ha jogszabály rendelkezik arról, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos ügyekben soron kívül kell eljárni, a Kúria elnöke szerint a bírói szervezet áll a feladat elébe.
A korábban kedvezményesen végtörlesztők kimaradnak a mostani devizahiteles csomagból, de ez nem jelenti azt, hogy a Kúria legutóbbi döntése alapján ne indíthatnának pert. Ráadásul a pernyertességre nagy eséllyel pályáznak - derül ki a Népszabadság cikkéből.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja év végéig készülhet el azzal az összegzéssel, amelyben a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos perek vizsgálatának eredményeit foglalják össze - írja a Magyar Nemzet.
Várhatóan ma nyújtja be az Országgyűlésnek a kormány az első devizahiteles csomagra vonatkozó törvényjavaslatát, a pontos elszámolásra pedig ősszel kerülhet sor. A devizahitelek tisztességtelen feltételeinek felszámolása révén oly mértékben csökkenhet az ügyfelek törlesztőrészlete, hogy további segítségnyújtásra az őszi forintosítás során már nem lesz igény - vélte Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az InfoRádiónak adott interjújában. Erre tegnap a Portfolio is felhívta a figyelmet: az árfolyamrés és a kamatemelések "visszacsinálásával" már teljesülhet a kormány korábbi, törlesztőrészlet-csökkentésre tett ígérete.
Karácsonyig forintosítaná a kormány a devizahiteleket, és továbbra is cél, hogy a törlesztőrészletek érezhetően csökkenjenek - mondta Varga Mihály a Népszabadságnak. A nemzetgazdasági miniszter szerint senki nem tudja megmondani, mennyibe kerülnek az idei intézkedések a bankoknak, hisz például még lehetőséget biztosítanának nekik, hogy a bíróságokon bizonyítsák, a szerződéseik tisztességesek. A pontos elszámolás csak ezután jöhet.
A Kúria közzétette honlapján a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek a tisztességtelensége tárgyában hozott jogegységi határozatának indoklását, e szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés akkor felel meg a világos, az érthető megfogalmazás és az átláthatóság elveinek, ha a szerződéskötéskor felmérhetővé, az egyoldalú szerződésmódosítás bekövetkeztekor pedig ellenőrizhetővé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerződésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét.
Hamarosan minden érdeklődő megtudhatja, hogy a Kúria milyen indokok alapján hozta meg hétfői jogegységi döntését a devizaügyekben, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet - mondta a Magyar Nemzetnek adott, a lap szombati számában megjelent interjújában Simonné Gombos Katalin, a legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője.
A Kúria várva várt döntése után a kormány helyzetbe került, és léphet: immár nincs közvetlen bizonytalansági tényező, amely akadályát képezné annak, hogy átfogó törvényhozási eszközökkel orvosolják a devizahitelesek problémáit. A lendület előre látható, a voluntarizmus azonban csak akkor elkerülhető, ha a kormányzó erők számításba veszik a politikai akarat érvényesítésének azon korlátait, amelyek a demokratikus és jogállami megfontolásokból fakadnak. Az alábbiakban nagy vonalakban számba vesszük, melyek ezek.
A Kúria minapi döntése közepesen rosszul érintheti a bankokat, ennél rosszabb is lehetne a helyzetük - mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke az ATV kamerái előtt. Szerinte nagyságrendileg 100-300 milliárd forintot kell visszafizetniük, amennyivel több kamatot számoltak fel az ügyfeleknek. Emiatt 10-15 százalékkal csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei.
Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.
Az árfolyamkockázatok viselése, az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében is jogegységi határozatot hozott ma a Kúria. Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés megfelel a Kásler-ítéletben született döntésnek: helyette az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is. A másik két kérdésben minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott benne a fogyasztó. A döntés teljes, nemzetgazdasági szintű pénzügyi hatása ennek következtében aligha kiszámítható, a több százezer devizahitel-szerződést egyedileg kellene megvizsgálni. Tiszta helyzetet most már csak a kormány és a parlament teremthet.
Fontosabb részletek
A devizahitelek árfolyamváltozásait lényegében helyben hagyta, a különnemű (vételi és eladási) árfolyamok használatát, vagyis az árfolyamrést viszont semmissé nyilvánította hétfőn a Kúria. A legbizonytalanabb az egyoldalú szerződésmódosítások sorsa, amelyekkel kapcsolatban egy korábbi, 2012-es véleményére utalt vissza a testület. Ez alapján dönthetik el a bíróságok, tisztességtelen volt-e egy-egy hitelszerződésben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés. Hogy mekkora lesz az emiatt kijavítandó hitelszerződések aránya, nem tudni, de talán mindegy is: a kormány egységes megoldással készül.
Mindent vissza kell fizetniük a bankoknak, amit jogtalanul elvettek az adósoktól - reagált a Fidesz frakcióvezetője a Kúria hétfői jogegységi határozatára a Reuters beszámolója szerint. Bár a Kúria döntése az összes lakossági devizahitelre vonatkozik, Rogán a jelzáloghitelekről (köztük a szabad felhasználásúakról) beszélt.
Nyitva maradt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye a Kúria mai döntésével, ezért egyelőre nem számszerűsíthetők a bankszektorra gyakorolt hatások - vélik elemzők.
Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:
1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.
Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.
Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.
Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.
Hamarosan több olyan döntést is hozhat a Kúria, amely alapján pénzvisszatérítés illetheti meg a devizahiteleseket. De vajon a már lezárt hitelszerződésekre és a nagyon régi pénzmozgásokra is vonatkozik ez? Például a végtörlesztők is kaphatnak pénzt? Megkérdeztünk ügyvédeket, mit mondanak a jogszabályok, és mi a véleményük erről. Válaszuk alapján valószínű, hogy csak az elmúlt 5 évben történt pénzmozgások után igényelhető vissza a jogosulatlanul használt (folyósítási és/vagy törlesztési) árfolyamrés, ugyanis a devizahitelesek árfolyamrés visszafizetése iránti követelése 5 év után elévülhet. Ez jó hír a bankoknak, hisz korlátozhatja veszteségeiket.
A Kúria döntése után a lehető leggyorsabban szeretné elkészíteni javaslatát a kormány a devizahitelek kivezetésére - mondta Varga Mihály csütörtökön a Kossuth Rádióban. A nemzetgazdasági miniszter szerint több forgatókönyvvel készülnek, és a kérdésről a bankokkal is egyeztetnek.
Itthon nem volt ma kereskedés.
Már öt évnél kevesebbre tippeli a váltást.
Friss tanulmány tárja fel az állapotot.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem ideálisak a körülmények.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
