A rendkívül alacsony infláció felveti azt a lehetőséget, hogy a jegybank esetleg mégis folytatja a kamatcsökkentési sorozatát. Éppen ezért érdekes, hogy miként alakult az MNB három inflációs alapmutatója. Nos, ezek az indexek szintén csökkentek, igaz, mivel kisebb volatilitású mutatók, kevésbé látványos a süllyedés. A három mutató közül az adószűrt maginfláció a legérdekesebb, hiszen ez próbálja a legintelligensebben megragadni az alapvető árfolyamatokat. Ez az árindex 1,5%-ról 1,2%-ra süllyedt, ami elég alacsony szint, de nem példa nélküli. Tavaly év végén és idén év elején járt már itt a mutató, igaz, előtte csak négy évvel korábban, a válság legmélyén láthattunk hasonlóan alacsony értékeket. Ugyanez a minta mondható el a keresletérzékeny termékek árváltozását vizsgáló inflációs mutatóról, ami 1,7%-ról süllyedt 1,4%-ra.
Érthető módon a megfogalmazás olyan, hogy ebből erős következtetések nem vonhatók le a kamatpolitikára vonatkozóan. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az alapmutatók nem cáfolják azt a tézist, miszerint az egyszeri tényezők mellett a tartós inflációs alapfolyamatokat is átírhatják a friss adatok. Hasonló következtetésekre jut mai elemzésében Gárgyán Eszter, a Citi elemzője. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy az MNB szeptember végén megjelent inflációs jelentése alapján a -0,5%-os infláció a jegybank számára is meglepetést jelenthet. Ha az inflációs pálya a következő hónapokban is a várakozások alatt húzódik, akkor növekedhet a kamatcsökkentés valószínűsége. Gárgyán ugyanakkor hozzáteszi: nem valószínű, hogy erre még az idén sor kerülne. Mindenesetre a közgazdász szerint tartósan 2% alatt marad az infláció, és csak a jövő év végére kanyarodik fel 2,4%-ra - ami még mindig alatta van a jegybank legutóbbi inflációs előrejelzésének. (Az MNB úgy kalkulál, hogy jövő év végére az infláció eléri a 3%-os jegybanki célt.)
A mai adatok láttán Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője azonnal levágta az inflációs előrejelzését. Az új előrejelzés szerint jövőre az éves átlagos infláció 1,8% lehet, ez lényeges korrekció az előző, 2,4%-os prognózishoz képest. Gárgyánhoz hasonlóan Szentiványi is úgy látja, hogy nőtt az újabb kamatcsökkentés esélye, de abban is megegyezik a véleményük, hogy egyelőre a tartósan a jelenlegi szinten (2,1%) maradó irányadó rátával számolnak. Szentiványi arra hivatkozik, hogy amennyiben a belső kereslet bővül, illetve a kibocsátási rés szűkül, úgy az inflációs nyomás erősödhet. Amennyiben a fellendülés elakad, úgy a kamatcsökkentés esélye is emelkedik.
Az OTP elemzési központja transzparensen a saját előrejelzéséhez viszonyítva értékelte a mai inflációs adatokat, feltárva a meglepetés faktorokat. (Igaz, az OTP a legjobb előrejelzők között volt, mert előzetesen0,4%-os árindexet várt.) Az egyik ilyen tényező az volt, hogy az élelmiszerek körében a tartósabbnak ígérkező árfolyamatok alapján az inflációs trend érdemben alacsonyabban húzódik a korábbi várakozásokhoz képest. A másik fontos meglepetést okozó jelenség az OTP számára is az volt, hogy a gyenge forint hatása egyáltalán nem akar jelentkezni az importtermékek árában. (Ez egyébként a jelenlegi inflációs alapfolyamatok egyik legkarakteresebb eleme.) Az OTP elemzői jövőre éves átlagban 2 százalékos inflációt várnak, de megjegyzik, hogy a friss adat alapján a lefelé mutató kockázatok erősebbek.
A fentiek alapján látható, hogy a piac elkezdte már emészteni a mai meglepő inflációs adatot, de egyelőre a kamatpolitikai következményekkel kapcsolatban óvatosak. Feltehető, hogy több inflációs adatra is szükség lesz, hogy az elemzők komolyabban elkezdjenek kalkulálni a kamatcsökkentés jelentőségével. Persze addig még várhatóan néhányszor megszólalnak a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói is, ami eligazító lehet a monetáris politika szándékait illetően.
Az elemzők részletesebb értékelései a Portfolio angol nyelvű oldalán olvashatók, itt.
