Kimondta az MNB, mit akar a bankokkal
Mi ez a tanulmány?
Több mint fél éves munka eredménye az a tanulmány, amelyet az MNB ma tesz közzé "Átalakulóban a magyar bankrendszer" címmel, vitaindítóként a magyar bankszektor jövőjéről - mondta a Magyar Nemzeti Bank szerdai elemzői beszélgetésén Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Hosszú távú jövőképet vázolt fel a tanulmányban az MNB, tehát nem olyan időtávra szól, mint a devizahitelek rendezésének ügye, amelynek egy éven belül meg kell történnie - tette hozzá.
Nem gondoljuk, hogy mi vagyunk a legokosabbak a földön. Ez csak egy vitaindító anyag, messze nem végleges állításokat tartalmaz - hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. A jól működő bankrendszer 10 ismérveként felvázolt szempontok közül néhányat szabályozó szervként maga az MNB is elérhet, másokat a többi jogalkotó vezethet be, megint mások csak kívánatos célként értelmezhetők. Nem ötletadóként szolgált az MNB számára, de hasonló jövőképpel állt elő nemrég a holland kormány is a holland bankrendszerre vonatkozóan.
Nem működik jól a bankrendszer
A jegybank azt szeretné, ha nem, vagy csak kis mértékben lenne prociklikus a bankszektor működése, vagyis nagyjából semleges lenne a szerepe a gazdasági ciklusokban - mondta Nagy Márton. Az elmúlt években ez nem volt így: a bankszektor a válság előtt túl sok, az utóbbi években pedig túl kevés kockázatot vállalt. Jelenleg gátolja a kilábalást a bankrendszer, vagyis nem működik jól. Ami a hitelállomány válság előtti felépülését illeti: a válság előtti lakossági hitelezés, a frankalapú kkv-hitelezés és a kereskedelmiingatlan-hitelezés is egészségtelen volt. Ennek következtében a devizahitelek aránya, a hitel-betét mutató, a külföldi források és a nem teljesítő hitelek aránya alapján egyaránt a legsérülékenyebbek lettünk a régióban.

Honnan jött a veszteség?
A bankszektor veszteségei 2009 és 2013 között összesen 2393 milliárd forintra rúgtak. Az MNB számításai szerint normál üzletmenetben ebből 510 milliárd forint (21%) származott volna (jórészt hitelezési veszteségek), a recesszió 350 milliárdot (15%) okozott, vagyis 36%-ot a gazdasági környezet (normál operáció + válság) idézett elő. A felelőtlen hitelezést (kereskedelmi ingatlanok, frankalapú vállalati hitelezés + bizonyos, LTV vagy PTI feletti, vagyis kockázatosnak tekinthető devizahitelek) is magában foglaló "bizonytalansági sáv" rovására 400 milliárd forintot írnak az MNB szakértői. A hibás banki döntések 450 milliárdot (19%), a bankadó 325 milliárd forintot (13%), a végtörlesztés (15%) pedig 350 milliárd forintot okozott. Utóbbiakat azonban nem lehet különválasztani a hibás banki döntésektől, azok szintén okozták őket.
Összességében a külföldi bankok veszteségesek voltak az elmúlt 15 évben, a hazai bankok és a takarékszövetkezetek viszont döntően nyereségesen működtek. Természetesen nem homogén a pénzügyi rendszerünk - hívta fel a figyelmet Nagy Márton. A gyenge jövedelmezőség szerinte bankrendszeri konszolidációhoz vezethet.
Túl magas kamatfelár
A Portfolio.hu oldalán megjelent cikkben mutatta be először tanulmányát az MNB (lásd a 10 ismérvet itt és az alábbi ábrán). A jól működő bankrendszer egyik fontos jellemzően Nagy Márton szerint az, hogy árban, pontosabban kamatlábban versenyezzen a bankszektor. A tanulmányban bemutatott országok közül Magyarországon a legkisebb az árverseny: itt a legmagasabb a mérlegfőösszeg arányában a bankrendszer nettó kamatbevétele. Az MNB szerint kívánatos lenne, ha a lakáscélú hiteleknél 3-4, a vállalatoknál 1-2 százalékpont lenne a kamatfelár. Ezzel szemben ma még az új lakáscélú hiteleknél is 5 százalékpont körüli. Nincs árverseny a jelzálog piacon, "egyszerűen nem értjük, miért ilyen magas a felár még az új hiteleknél is" - mondta Nagy Márton. Később hozzátette: ha a frankalapú hiteleknél nem nőtt volna a kamatfelár, ma 4-5% lenne a kamatszintjük, nem 8-9%.

Lesz egy nagy kihívás a piacon: a piac törvényszerűségei alapján a konszolidáció magasabb koncentrációhoz vezet, ugyanis a vásárló bankok között nagy előnyben vannak az ittlévő nagybankok, amelyek mérethatékonysági előnyük miatt ki tudják használni a vásárlással elérhető szinergiát. Nagy banknak ezért sokkal könnyebb kilépő bankot vásárolnia. Ha egy nagybank megvásárol egy másik nagybankot, az társadalmi, makrogazdasági szinten nem jó. A versenytorzító hatás mellett ugyanis a "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" (too big to fail) probléma is előáll.
A régióhoz képest magas a hazai bankok aránya Magyarországon, az EU-ban valahol a középmezőnyben foglalunk helyet. Miközben azonban a lakossági üzletágban viszonylag magas, a vállalatok területén alacsony a hazai bankok részaránya, pedig ebben kellene, hogy magas legyen - mondta Nagy Márton.
Tisztességes profit
A profit tisztességessége azt jelenti, hogy nem magas és nem túl alacsony - mondta az ügyvezető igazgató. Náluk ez 10 és 12 százalék közötti banki tőkearányos megtérülést (ROE) jelent, ami nemzetközi összevetésben jelenleg inkább magas, mint alacsony. Az elvárt hozam becsléséhez az anyabanki elvárt hozamfelárral (6-8%) + hosszú lejáratú állampapírhozammal (6%) számoltak, illetve figyelembe vették az Európai Bankhatóság (EBA) felmérését, ami az európai bankokra 10-12%-os elvárt hozamot határozott meg, amihez a mi 2%-os kockázati felárunk járul.
A profit MNB szerint kívánatos, 50%-os visszaforgatása és a hitelállomány 6-8%-os kívánatos növekedése mellett 12-16%-os ROE jön ki. Mivel azonban az MNB szerint az 50%-os visszaforgatási ráta inkább a minimum, ennél kisebb, 10-12%-os ROE-t tartanak jónak.
Egyéb célok
Az alacsony hitel-nemteljesítési arányt (NPL-ráta) mindenki kívánatosnak tartja, erről nincs vita. A portfóliótisztításban azonban jelenleg csak a fedezetlen hitelek értékesítése működik, sem a jelzáloghiteleket, sem a vállalati hiteleket nem nagyon tisztítják.
Az MNB által szintén célként kitűzött, bruttó hitel/betét arány 100% körüli szintje kisebb külföldi forrásokra való rászorultságok jelent, de nem jelenti azt, hogy a bankszektorban nincs külföldi forrás. A hitelezés kívánatos növekedése 6-8%, de ezen belül fontosnak tartják az MNB-nél azt is, hogy megnőjön a hosszú lejáratú hitelek aránya. A túl hosszú futamidőt ugyanakkor "nem szeretik": a 30-40 éves jelzáloghitelek már túl hosszúak lennének.
Teljesíti a Coca-Cola Trump kívánságát: jön az új recept
De nem a meglévőt cserélik le, hanem egy újat vezetnek be.
Globális jelentések: nagy fordulatot hozott a megújuló energia
Több mint dupla annyi beruházás történt tavaly zöld energiába, mint fosszilisba.
Külföldön terjeszkedik a Videoton, két országot is megjelöltek
Megérett az idő az akvizíciókra.
Bejelentette az UniCredit: visszavonja a verenytársára tett ajánlatát
Feladta a küzdelmet az olasz kormánnyal a bankcsoport.
Nem semmi: nívós állami intézményt neveznének el Melania Trumpról Washingtonban
Az elnök párttársai javaslatára.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.
Egy új innovációval zöldforradalom törhet ki a textiliparban
A Mashouf testvérek új szemlélete formálhatja át a textilgyártás jövőjét.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte
A vírusok nehezebbek, mint a teljes emberiség
Imádom az adatvizualizációkat - egy-egy jól eltalált infografikával több hasznos tudást lehet átadni, mint több tízezer karakternyi szöveggel. Ilyen az e heti grafikonunk is: egész... The post
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Zsiday Viktor a "butább" gazdaságok felelőtlenségéről
Egészen elképesztő tendenciák alakulnak költségvetési politika területén az egész világon, de különösen az Egyesült Államokban, aminek igen súlyos hosszú-, vagy akár már középtávú k

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
