Dr. Kandrács Csaba: Az állampapír-forgalmazási tevékenység kiemelt kormányzati célkitűzés, a lakossági állomány növelését kívánjuk elérni. Ennek megvannak az objektív okai, ugyanis alapvető biztonságot nyújt az adott országnak, ha a lakosság kezében van az államadósság finanszírozásának legnagyobb része. Ezt elsősorban versenyképes kamatokkal lehet elérni, amire sokan azt mondják, hogy ez extrakiadás az államnak, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a pénzeket zömmel az országban költik el, tehát gyakorlatilag a fizetett kamat visszaáramlik a gazdaságba. Így ez jó befektetés az államnak és az embereknek egyaránt - a klasszikus "mindenki nyer" állapot. Tavaly év elején indult meg a felfutás az állományban, az Államkincstárnak is új fokozatba kellett kapcsolnia emiatt. Az év elejéhez képest 35 százalékkal nőtt a lakosság kezében lévő forintállomány, 2012 végére elérte a 400 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy hatalmas ügyfélkörrel bővült az Államkincstár.
P.: Milyen új állampapír-forgalmazási csatornákon történnek fejlesztések a Magyar Államkincstárnál?
K. Cs.: Az értékesítési csatornák között egyrészt van egy fiókhálózatunk, minden megyében rendelkezünk igazgatósággal. Ezen kívül a WebKincstár felületén az ügyfelek online tudják intézni befektetéseiket, valamint a Call Centeren keresztül telefonos értékesítést végzünk. Az irodákba azonban legalább egyszer be kell mennie az ügyfeleknek, hogy megkössék a szerződést, de a WebKincstár és a Call Center már biztosítják a további ügyintézést. A Call Centerünk már hosszabb ideje működik, de itt is kezelni kell a megnövekedett ügyfélszámot. Körülbelül 60 ezer ügyfele van a Magyar Államkincstárnak, ebből 25 ezren veszik igénybe a WebKincstár szolgáltatást, itt több mint 300 százalékos növekedés zajlott le az elmúlt évben. A TeleKincstár szolgáltatást igénybe vevők köre is hasonlóan nőtt, az év elejéhez képest csaknem megháromszorozódott. Ami most rohamtempóban újul meg, az a WebKincstár felülete, ezzel kapcsolatban több negatív kritika érte az Államkincstárt, ezért felállítottunk egy munkacsoportot, és egy fejlesztési ütemezést a rendszer ügyfélbaráttá tételének céljából. Az állammal szemben mindig kettős a mérce. Mindenki elvárja, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtson, ugyanakkor mivel közpénzből gazdálkodunk, különösen oda kell figyelni a költségekre is.
K. Cs.: Az ügyviteli folyamatot egyszerűbbé tettük, most már devizakülföldiek is képesek befektetni a WebKincstáron keresztül, elkészült az angol nyelvű oldal. Március 8-án indul a következő ütem, amikor ügyvitelileg lezárjuk a nagyobb folyamatok átalakítását, de persze ezen mindig lehet finomítani. Amit még elvárok, mert ettől lenne teljes a folyamat, az egy új, szebb megjelenítés. Remélem, hogy a közeljövőben ez szintén meg tud valósulni. Egy új, jövőbe mutató forgalmazási csatornaként egy mobil alkalmazás fejlesztését is elkezdtük, ami először Androidon, később iOS rendszeren is megjelenik. Ami szintén a WebKincstárhoz kapcsolódik, de nem ügyviteli téma, hogy olyan szolgáltatásokat is nyújtunk, amelyekről talán kevesen tudnak. Például már SMS-t is kaphatnak az ügyfeleink teljesen ingyenesen az értékpapírjaik lejárata előtt egy nappal korábban. Az alapvető cél, hogy az ügyfél ne vegye észre, hogy egy bank internetes felületét használja, vagy éppen a Magyar Államkincstárét.
P.: Milyen funkciókat terveznek a mobil alkalmazásba építeni?
K. Cs.: A fejlesztés még zajlik, de az a cél, hogy az applikációnak teljes értékű funkcionalitása legyen, portfolió és tranzakció lekérdezést, állampapír adásvételt és jegyzést is támogatva. Ez egy egyszerűsített, gyors megoldás lesz, kifejezetten mobil eszközökre optimalizált felülettel. Ha valaki utazik a metrón, és úgy dönt, hogy akkor fektet be, vagy a befektetésének aktuális állapotát szeretné megnézni, akkor képes lesz ezt megtenni akár a mobiltelefonján keresztül is.
P.: Milyen területeken fejleszt még a Kincstár?
K. Cs.: A fejlesztések részben a Prémium Euró Államkötvényhez, részben az újonnan bevezetett tranzakciós illetékhez, illetve ezen túl egy új forgalmazási megoldáshoz köthetőek. Ugyanis tervbe vettük, hogy a Magyar Államkincstár járási szinteken is megjelenjen. Jelen pillanatban minimum egyszer be kell mennie az ügyfeleknek valamelyik megyei fiókba a szerződéskötés miatt, sokan ezért nem vásárolnak értékpapírokat. Erre megfelelőek lehetnek a járási hivatalok is, így amikor az emberek egyéb ügyeiket intézik, egy pultnál meg lehetne kötni a szerződést, ezután interneten vagy a Call Centeren keresztül tudják befektetéseiket intézni. Azt is tervezzük, hogy a megyeszékhelyeken túl is fiókokat nyitunk, a kivitelezés informatikai alapja is előkészítés alatt áll.
K. Cs.: Sokkal inkább szemléletváltásnak mondanám a változást. Emeltük a szolgáltatásaink színvonalát, különösen a Call Centernél, amelynek szükséges a továbbfejlesztése. A magánszektorban könnyen lehet döntéseket hozni arról, hogy leépítenek, vagy felvesznek embereket, a közszférában ez sokkal nehezebb.
P.: Gondolkoztak esetleg részfeladatok kiszervezéséről?
K. Cs.: A fejlesztést sem maga a Kincstár végzi, de ahol ez szóba jöhetne, az egyedül a Call Center, viszont itt sem gondolkodtunk azon, hogy a szolgáltatást piaci szereplőre bízzuk. A Call Center feladata ugyanis korántsem egyszerű, mert az értékpapírok értékesítése mellett cégeljárással, családtámogatással, lakáscélú állami támogatással illetve energiaár-támogatással kapcsolatban is érdeklődhetnek az ügyfeleink, ami speciális szakmai felkészültséget igényel. Utóbbi feladatokat ugyan előbb-utóbb egy külső szolgáltató is el tudná végezni, de mivel egyedi ügyeket kell kezelni, ez hosszú ideig is eltarthatna.
P.: A kormány tervei szerint idén 80 milliárd forintos költségvetési bevétel várható tranzakciós illetékből a Kincstártól. Mennyire reális ez a szám?
K. Cs.: Konkrétumot nem tudok mondani, mivel még nagyon az év elején tartunk. Ezt a számot úgy határozták meg, hogy felmérték, hogy honnan érkezhet ilyen típusú bevétel. Mi bizakodunk, hogy a 80 milliárd forint be is fog érkezni. Az elvárt bevétel teljesüléséről az év második felében, az akkor már rendelkezésre álló adatok alapján tudunk majd nyilatkozni. Ez egy olyan tétel, amit be kellett mutatni Brüsszelben, és ott ezt úgy ítélték meg, hogy beszedhető.
