Bank

Eltűnt 1000 milliárd! - Bottal üthetik a vállalkozók a jussukat

Portfolio
A körbetartozások már nemcsak az építőipart sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban "válságállónak" tartottunk. A cégek gyakran lehetetlen feltételek mellett vállalnak megbízásokat a túlélésért, pedig éppen így sodorják veszélybe a fennmaradásukat. Alacsony tőkeellátottság, alulfinanszírozott cégek, kiskapuk a jogszabályokban, kifizetetlen számlák, ködbe vesző vállalkozások - a lánctartozások az Euler Hermes hitelbiztosító szakértői szerint járványszerűen terjednek, a kór pedig nem gyógyítható, de megelőzhető, a kezelésével pedig ezermilliárdos veszteségtől kímélheti meg magát a gazdaság.
A nulladik beteg

Sokan gondolják, hogy a körbetartozások jelenségét a gazdasági válság szülte. A valós helyzet azonban korántsem támasztja alá ezt a vélekedést. Kétségtelen, hogy az elmúlt években nagyobb visszhangot kaptak a lánctartozások által okozott károk, de maga a tény, hogy áruk és szolgáltatások úgy maradnak kifizetetlenül, hogy a szállítók sem tudják teljesíteni emiatt fizetési kötelezettségeiket évtizedes jelenség, gyakorlatilag egyidős a piacgazdaságunkkal. A világgazdasági krízist megelőzően is előfordultak hasonló esetek, de látványos méretekben valóban csak az elmúlt 4-5 évben vált érzékelhetővé ez a rendkívül veszélyes folyamat. A körbetartozások olyanok, mint egy influenzavírus: folyamatosan jelen vannak a környezetben, de addig, amíg a fertőzöttség szintje nem éri el a kritikus tömeget, nem beszélünk járványról. A válság kirobbanása óta viszont már biztosan kijelenthetjük, járványos a helyzet.

A körbetartozásokat megemlítve első asszociációként általában az építőipar jut az emberek eszébe, ami nem véletlen, hiszen maga a probléma az építőiparban jelentkezett először és ma is ott a legsúlyosabb, ami annak is betudható, hogy az ágazat egyáltalán nem lépett még a gyógyulás útjára, hiszen a szektor teljesítménye folyamatosan romlik és 2007 óta évről-évre nagyságrendekkel csökken a kibocsátása - hangsúlyozza Harsányi Gábor, az Euler Hermes piacelemzője. Évekig szinte csak az építőipar körbetartozásairól esett szó, mára azonban gyakorlatilag egyetlen iparág, szolgáltatói szektor sem lehet nyugodt, a járvány ugyanis olyan széles körben terjedt el, hogy nincs ágazat, amelyikben ne szedne áldozatokat.

A lánctartozások okozta veszteségeket nagyon nehéz számszerűsíteni, de becsléseink alapján fél évtizeddel ezelőtt - csak az építőiparban - meghaladta az 1000 milliárd forintot is, mára azonban ez az összeg csökkent, hozzávetőlegesen 400 milliárdra, viszont mindenképpen figyelemreméltó, hogy ennek nagyjából ötöde-hatoda, vagyis 65-70 milliárd forint a közbeszerzésekkel hozható összefüggésbe. A veszteségek mérséklődésének oka jelentős részben azonban sajnos abban rejlik, hogy az építőipar kibocsátása sokkal alacsonyabb, körülbelül 40-45%-os a visszaesés a korábbi évekhez képest.

A lánctartozások hátterét vizsgálva a legkönnyebben a szélhámos, kalandor vállalkozókra, a rossz fizetési morálra, lehetne fogni azok okait, de a kép nem ennyire egyértelmű. Egy nagy visszásság azonban éppen ott érhető tetten, ahonnan a vállalkozások a mentőangyalra számítanak, ezek pedig az állami megrendelések. Az állam gyakran esik fizetési késedelembe, aminek természetesen ugyanúgy lehetnek gazdasági, mint egyéb okai is, és ezekkel az elmaradásokkal súlyosan veszélyezteti beszállítói életben maradását. Mindamellett, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos késedelmes fizetéseket neveznénk meg bűnbaknak, érdemes tudni azt is, hogy az állam által kifizetett pénzek gyakran elakadnak a vállalkozói lánc valamelyik tagjánál, leggyakrabban az első láncszemnél.

Mit nevezünk lánctartozásnak?
A lánctartozás vagy körbetartozás azt a folyamatot jelöli, amikor a megrendelő késedelmes fizetése vagy nemfizetése miatt a szállítója likviditási nehézségekbe ütközik, ezért ő sem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit saját beszállítói felé. Csak akkor beszélhetünk lánctartozásról, ha legalább három résztvevő szerepel egy adott folyamatban, amelynek az elején, illetve a végén álló vállalkozások egymással nem állnak közvetlenül üzleti kapcsolatban.


A lánctartozás azonban nem hazai jelenség, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy hasonló helyzettel szembesüljünk. A legjobb példa a közelmúltból talán Lengyelország, ahol - különösen a labdarúgó-Európa-bajnokság során - a késedelmesen, vagy egyáltalán nem fizetett építőipari megrendelések sorra taszították a gödörbe a vállalkozásokat.

Terjedő járvány

Az Euler Hermes tapasztalatai azt mutatják, hogy a lánctartozások eddigi legnagyobb vesztesei mellett rövid időn belül olyan ágazatoknál is nemzetgazdasági méretű problémák keletkezhetnek, amelyekre mindig "válságálló" szektorként tekintettünk. A lánctartozás-járvány következő gócpontja - amelynek egyébként már érzékelhetők a hatásai - a mezőgazdaságban jelentkezik. Itt egyrészről a húsipar ismert állapotának a gabonaágazatra tovagyűrűző hatásáról van szó, másrészről viszont arról is, hogy a különböző agrártámogatások, állatjóléti támogatások folyamatos csúszásban vannak, és ezeket a késedelmeket a szereplők nem tudják megfinanszírozni. A mezőgazdaságban mindemellett rendkívül hosszúak a fizetési határidők, amelyek sokszor a termelési ciklushoz igazodva akár a 180 napot is elérhetik.

A lánctartozások tovaterjedésében a morális kérdések mellett természetesen komoly gazdasági problémák is szerepet játszanak. Szinte lehetetlen felsorolni az összes olyan rizikófaktort, amelyek a körbetartozások kialakulásához vezetnek, de a legfontosabb tényezők könnyen összegezhetők. Magyarországon jelentős számú vállalkozás tevékenykedik, ezek piaca pedig egyre szűkül, tehát az élesedő versenyben gyakran olyan feltételekkel vállalják be a cégek a megrendelések teljesítését (alacsony ár, szűk határidők stb.), hogy már a szerződéskötéskor tudni lehet, hogy ha bármilyen kis homokszem kerül a gépezetbe, a vállalkozás pillanatok alatt bedől. Ilyen homokszem például a megrendelő késedelmes fizetése. A vállalkozások jelentős része alacsony tőke- és eszközellátottsággal működik, finanszírozási igényét nem tudja, de nem is meri kielégíteni, vagyis nem csak azért nem vesz fel bankhitelt, mert magas annak a kamata, hanem azért sem, mert kiszámíthatatlannak ítéli meg a működési környezetet, amire természetesen még rátesz egy lapáttal a pénzintézetek visszafogott hitelezési politikája.

Visszatérve az üzleti etikai kérdésekre, vagyis a fizetési fegyelemre - amit sajnálatosan inkább "fizetési fegyelmezetlenségnek" lehetne nevezni - a külföldi tulajdonú megrendelők egy részénél is megfigyelhető egyfajta alkalmazkodóképesség, amivel a hazai mentalitáshoz igazodnak, például az ügyeskedés, a korrupció és a késedelmes fizetések terén. A körbetartozások helyzetének gyors, látványos javulásra nem nagyon számíthatunk - összegzi a fentieket Harsányi Gábor.

Gyógyír: a megelőzés

Ahogy a vírusfertőzések kezelésére sincs gyógyszer, úgy a kialakult körbetartozásokat sem lehet már hatékonyan gyógyítani, csak azoknak további szereplőkre való terjedését lehet megelőzni. Ilyen "védőoltás" viszont számtalan formában létezik. A legfontosabb talán egy átfogó, transzparens állami szabályozás lenne a körbetartozás problematikájának kezelésére: szigorúbb és főleg gyorsabb bírósági hatósági eljárások, hatékony, a hitelezői érdekeket valóban szem előtt tartó csődtörvény és végrehajtási törvény, de véleményünk szerint a ma még igen elterjedt csalárd esetek kiküszöböléséhez elengedhetetlen lenne a releváns büntetőjogi szabályok jelentős szigorítása, akár vélelmek alkalmazásával.

Ezekben a kérdésekben jelentős előremozdulások történtek Harsányi Gábor szerint. Az egyik az építőipari lánctartozások megakadályozásáról elfogadott márciusi törvény, amely a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv (TSZSZ) tevékenysége révén hatékonyabbá és gyorsabbá teszi az építőipari teljesítéssel kapcsolatos döntéseket. Összességében azonban nemzetgazdasági szinten még mindig elmaradnak a szükségestől a jogalkotói és jogérvényesítői lépések. Ha néhány fejlett piacgazdaságot tekintünk kiindulási alapnak, jó példaként állhat a törvényhozók előtt például Németország, ahol egy olyan vállalkozás ellen indul fizetésképtelenségi eljárás, amelyik cég ki nem fizetett tartozásainak összege jelentősen meghaladja a cég saját tőkéjét, a menedzsment magánvagyona is fedezetet nyújthat a tartozások kiegyenlítésére. Hasonló, de még a német példánál is szigorúbb szabályozás van érvényben egyes skandináv államokban is, ahol a fizetésképtelenségi eljárással egyidőben automatikusan zár alá kerül a menedzsment magánvagyona, sőt, akár a tulajdonosok magánvagyonára is kiterjeszthető ez a zárolás, vagyis ha az alapos vizsgálat jogszabályellenes magatartást tárt fel, a vagyon nem terhelhető meg, nem idegeníthető el addig, amíg a hitelezői igények kielégítésre nem kerültek.

A vállalkozások azonban üzleti döntéseikkel maguk is megelőzhetik a bajt, nem feltétlenül kell a jogszabályok útvesztőibe belebonyolódniuk. Ilyen megelőzés lehet például egy hitelbiztosítási szerződés megkötése, amellyel a vállalkozás garanciát kap arra, hogy ha a vevője nem fizetné ki a leszállított árut vagy a teljesített szolgáltatást, a hitelbiztosító megtéríti a biztosítási kötvényben foglaltak szerinti kárt. A hitelbiztosítás elsősorban azonban nem a kártérítésre fókuszál - hívja fel a figyelmet Harsányi Gábor - hanem a megelőzésre fekteti a hangsúlyt. A vevőminősítési rendszeren keresztül a hitelbiztosító már előre jelzi, melyek lehetnek azok a kockázatos partnerek, amelyek esetében a vevő bizonytalan pénzügyi helyzete miatt nem javasolt a halasztott fizetésre történő szállítás, a nemfizetés veszélye ezzel pedig jelentősen csökken.
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
nyugdíj191203gettystock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
varga mihály MTI