Bank

Varga: senki sem akarja tönkretenni a bankrendszert! (Interjú)

A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.

1 2

Az interjú további lényeges üzenetei:

- nem rohan a kormány a csomag bejelentésével, de az is célja, hogy "a lehető legkorábbi időpontra tudjuk ezt az egész kérdést lezárni",
- Varga hangsúlyozta: "senki sem akarja a magyar bankrendszert tönkretenni" és "az senkinek sem érdeke, hogy ennek a rendszernek a stabilitása meginogjon, vagy megboruljon",
- a szabadfelhasználású forint- és devizahiteleseken nem tud segíteni a kormány,
- Varga hangsúlyozása szerint az állam nem akar jogi precedenst teremteni a maga számára egy majdani államadósság átütemezésre
- a családi adókedvezmény kiterjesztése 45 milliárd forintba kerülhet
- kizártnak nevezte, hogy a tranzakciós illeték még idén módosuljon, közben pedig meglepődne, ha idén nem csökkenne az államadósság tavaly év végéhez képest
- Varga bízik benne, hogy jövőre a konvergenciaprogramban jelzettnél gyorsabb lehet a GDP-növekedés
- az IMF-hitel előtörlesztéséről szóló döntés hamarosan megszületik,
- a kormánynak nincs konkrét forintárfolyam célja, az árfolyamszintet adottságként kezeli és rábízza a piacra annak alakítását.
Devizahitelek: csak kellő gondossággal!.
Portfolio.hu: A Portfolio.hu-nak márciusban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy nem oldható meg véglegesen a devizahiteles probléma. Most ehhez képest mégis ilyen kormányzati szándékról hallunk. Jól értjük-e ezt, illetve melyek azok a konkrét célcsoportok, amelyeken segíteni szeretne a kormány?

Varga Mihály: A kormány 2010-es megalakulásakor a deviza jelzáloghiteles szerződések száma 735 ezer darab volt, számításaink szerint körülbelül 490 ezer embernek tudtunk az elmúlt három évben elindított programokkal segíteni. Természetesen mindig vannak olyan csoportok, akik nem tudtak, vagy nem akartak élni ezekkel a lehetőségekkel, például azért, mert már képtelenek törleszteni. A kézzelfogható előnyök ellenére az árfolyamgátba sem lépett még be mintegy 290 ezer ember. Itt is van egy jelentős kör, amely nem érezte annak a szükségét, hogy plusz segítséget vegyen igénybe a törlesztéséhez.

Az elmúlt három év kollektív tapasztalata, hogy próbálkozhatunk mindenféle megoldásokkal, de alapvetően magával a termékkel van gond. Az már régóta nyilvános vita tárgya, hogy ez vajon egy hibás termék-e, annyit mindenképpen állíthatunk, hogy valószínű rossz termék. Nem volt rá felkészülve a magyar lakosság, a lehetséges következményeket nem mérlegelték felelősen a bankok, a felügyeleti hatóság pedig a termék elindítása idején nem érvényesítette fogyasztóvédelmi szerepét. Az árfolyamváltozás okozta probléma tömeges jelenséggé vált, és mindaddig fennáll, amíg ez a termék a piacon lesz. A kormány mindezeket mérlegelve tegnapi ülésen (az interjú csütörtökön készült - a szerk.) úgy döntött, hogy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelnek a kivezetését kell megvalósítani. Ez a termék, mint termék kerüljön ki a palettáról. Ez nem jelenti azt a jövőben, hogy devizahitelt nem lehet adni például autóvásárlásra, de a lakás, a saját otthon egy más kategória. Autó nélkül nehezen, de boldogulni lehet, lakás, saját otthon elvesztése után sokkal nehezebb talpon maradni.

A kormányzati felelősség persze nemcsak a devizahitel szerződéssel rendelkezőkre kell kiterjedjen, hanem azokra is, akik például számlát vezetnek egy bankban, betétjük, illetve forintalapú hitelük van és azt tisztességesen fizették eddig, sőt azokra is, akik hitelt sem vettek fel. Gazdasági és társadalmi szempontból a devizahiteleseknek kell most sürgősen segíteni, de azt is látnunk kell, hogy az ő segítésükön keresztül nem veszélyeztethetjük mások megtakarításait, vagy a hiteleit. Ezért döntött úgy a kormány - ami teljesen érthető egyébként nemzetgazdasági szempontból -, hogy a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak. Tehát azokat is támogatnunk és segítenünk kell, akik a csábítás ellenére, felelős döntést hozva a forintot választották hitelük alapjául.

P.: Jól értjük-e tehát azt, hogy a devizahitelesek megsegítése mellett össztársadalmi igazságossági és szociális szempontokat is figyelembe vesz a kormány, azaz arra is figyel, hogy nehogy úgy segítsen meg egy társadalmi csoportot, hogy közben a másik csoport törlesztési nehézségeit figyelmen kívül hagyja?

V. M.: Így van. A kormánynak ebben a helyzetben is mérlegelnie kell azokat a kockázatokat és gazdaságpolitikai következményeket, hogy ha egy társadalmi csoport érdekében segítően döntést hoz, akkor az a többi területen milyen következményekkel jár.

P.: Érdemesnek tartjuk tisztázni, hogy a devizahitelesek között pontosan mely körön kíván segíteni a kormány. Egy szűkebb csoportként a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitelesekről, vagy egy tágabb csoportként a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelesekről is szó van?

V. M.: Csak a lakáscélúakról van szó. A devizaalapú szabad-felhasználású jelzáloghitelek rendkívül széles formában lettek felhasználva, például az egészségügyi kezelésektől a szabadidő eltöltéséig, ezért is hívjuk szabad felhasználásúnak. Az előbb már utaltam arra, hogy a nagyságrendek miatt csak lehatárolva és célzottan lehet érdemi segítséget adni. Az extrém kivételeket érdemes a banki ügyfélsegítő programokban kezelni.

P.: Akkor tehát ugyanez a szűkítés a forintalapú hitelesekre is igaz, tehát ott is csak a lakáscélú hitelesekre összpontosít a kormány?

V. M.: Természetesen, így van. A lakás egy kiemelt szempont a kormány gondolkodásában. Egy család vagy egy állampolgár Magyarországon egy lakást, vagy házat többnyire egy élet munkájával vesz meg, fizet ki. A hitelből vásárolt lakás elvesztésének megakadályozása szerintünk lehet olyan társadalmi igazságossági szempont, amely a segítőprogram alapját képezi.



Varga: senki sem akarja tönkretenni a bankrendszert! (Interjú)
P.: A tervezett intézkedéscsomag főbb céljainak tisztázása után ha a konkrétumokra, a gyakorlatra térünk át, akkor melyek lennének a főbb keretek?

V. M.: Ezekről fogunk tárgyalni a Bankszövetséggel. Erről még nem tudok érdemit mondani. A kormány tegnap a jogi és a pénzügyi modelleket, megoldásokat vette számba. Azért kell a kettőt elválasztani egymástól, mert az egy dolog, hogy mire ad lehetőséget a magyar alkotmány és jogrendszer, további dolog, hogy ebből milyen pénzügyi modellt tudunk levezetni. Egyiknek sem szabad a másik kárára történnie. Ahogy a jogrendszer stabilitását nem szabad veszélyeztetni egy rossz pénzügyi termékkel, vagy modellel, úgy a pénzügyi rendszer biztonságos működését sem szabad veszélyeztetni rossz jogi lépésekkel. Tegnap a kormány abban jutott egységes álláspontra, hogy a jogi eszközök tekintetében viszonylag széles a tárház, tehát viszonylag sokféle irányba tudunk elindulni. Mivel azonban van pénzügyi szempont, és van sok mérlegelendő kockázati tényező is egy ilyen döntésnél, fontos a döntés előtt az érintettekkel tárgyalni. A következő héten a deviza jelzálog hiteleseket képviselő civil szervezettel és a Magyar Bankszövetséggel is egyeztetek.

P.: Van-e valamilyen időkorlát, ameddig ezek a tárgyalások zajlanak, illetve van-e valamilyen megszabott menetrend a miniszter úr irányába a kormány felől, hogy meddig kell dűlőre jutni?

V. M.: Nincsen, de egy ésszerű határidőn belül szeretnénk megállapodni és konszenzusra jutni, amennyiben ez lehetséges. Bízom benne, hogy lehetséges. A mostani helyzet egyik előnye, hogy a kormány nem hirtelen beavatkozással hoz meg egy döntést, hanem hagyunk időt arra, hogy mindenki elmondhassa az álláspontját és egyeztetni tudjunk a lehetséges kivezetési eszközökről.

P.: Vannak-e olyan keretek a háromszereplős modellben, amelyek a tehermegosztásnak a várható irányára, mértékére vonatkoznak, hogy így az imént említett társadalmi igazságossági szempontok is érvényesülni tudjanak?

V. M.: Nincsenek. Érdemesnek tartom egyébként megjegyezni, hogy bár mindenki szeret úgy emlékezni, hogy a végtörlesztésnél csak a bankokra hárult teher, de közben az állam 100,4 milliárd forintot visszaadott a banki különadóból annak érdekében, hogy ne csak a pénzintézeti szektorra terhelődjön az árfolyam különbözetből eredő veszteség. Nyitott a pálya, itt a lehetőség arra, hogy egyezkedjünk és józan, megfontolt kompromisszumot tudjunk elérni.

P.: Hogyan jönne létre az a fajta társadalmi igazságosság a forintalapú és a devizaalapú lakáscélú hitelesek csoportja között, amit említett? Elképzelhető-e, hogy a devizaalapú hiteleseknél ez az alkalmazott árfolyamon keresztül jönne létre, vagy valamilyen más típusú megoldásban gondolkodnak?

V. M.: Erről a kérdéskörről fogunk tárgyalni. Elhamarkodott lépés lenne, ha már most elvárásokat fogalmaznék meg a Bankszövetség irányába.

P.: Orbán Viktor miniszterelnök úr a Wall Street Journalnak adott interjúban azt jelezte, hogy ez a devizahitel probléma több mint egy éven túl oldódhat meg. Egy friss lapinformáció szerint a kormány 3-5 éves időkeretben gondolkodik a devizahitelek rendszerből való kivezetéséről. Meg tudja-e ezeket erősíteni, tehát egy több évre elhúzódó problémamegoldásra készüljünk, vagy valami egyszeri, rövid távon bekövetkező beavatkozásra?

V. M.: Arra kell törekedni, hogy a lehető legkorábbi időpontban tudjuk ezt az egész kérdést lezárni. Természetesen azért kezdünk el egy egyeztetést, mert vannak olyan kockázatok, amelyeket a kormánynak is mérlegelnie kell. Túlzásnak tartom, amit néhány újságíró írt az elmúlt hetekben, miszerint hirtelen majd több mint 3 milliárd eurós veszteség jelenik meg a banki mérlegekben. Senki sem akarja a magyar bankrendszert tönkretenni! Az senkinek sem érdeke, hogy ennek a rendszernek a stabilitása meginogjon, vagy megboruljon. Tehát ésszerű megállapodásra törekszünk, egy ésszerű határidőt szeretnénk arra, hogy ennek a terméknek a kivezetése megtörténjen.

P.: Ebben a folyamatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium között mi a munkamegosztás, illetve versengő csomagokról van-e itt szó? Továbbá azzal hogy a kormány eldöntötte: az említett termék minél előbbi kivezetését szeretné, eldőlt-e, hogy végülis a radikálisabb megoldás felé halad?

V. M.: Nem a radikális szót használnám, inkább a kockázatost. Itt nem kizárólag arról van szó, hogy fel akarunk gyorsítani egy folyamatot. A devizaalapú lakáscélú jelzáloghitelek átlagos hátralévő futamideje 11 év, és mivel nincs már új folyósítás, ezért ez a rendszer 10-15 év alatt önmagától kifut. A probléma az, hogy senki nem tudja ma megmondani, a következő években milyen árfolyamváltozások képzelhetők el. Ez sarkallja arra a kormányt, hogy a tétlenség helyett aktív tevőleges szerepet vállaljon ennek a tömeges méretű problémának a minél hamarabbi megoldásában, és csökkentse a kockázatokat, a lakosság devizakitettségét.

P.: Ennél a nagy horderejű döntésnél milyen kockázatokat mérlegel a kormány?

V. M.: Egyrészt azt, hogy a kiváltott árfolyamhatások hogyan hathatnak a devizahitelesekre, az államadósságra, illetve annak finanszírozására, a magyar gazdaság egészére. Az árfolyam nagyon sok csatornán keresztül érinti a gazdasági szereplőket és egyáltalán nem mindegy, hogy a forint/euró árfolyam most éppen 290, vagy éppen 320. A két árfolyamszint jelentős kockázati különbséggel és finanszírozási teherrel jár együtt. Az egyik mérlegelési szempont tehát az, hogy mi történik az árfolyammal akkor, ha egy döntést hozunk.

A másik ilyen kockázat, hogy kilenc év után végre kikerültünk az európai uniós túlzott deficit eljárás alól, és abban az esetben, hogy ha az államnak is szerepet kell vállalnia a devizahitelesek megsegítésében, akkor ezt csak megszabott keretek között tudjuk megtenni, mert nem mehet a hiány mértéke 3% fölé. Magyarország nem akar visszakerülni a túlzott deficit eljárás alá, ez megint egy olyan kockázat, amelyet mérsékelni kell.

A harmadik ilyen kockázat az, hogy hogyan reagálnak bizonyos javaslatokra, vagy intézkedésekre a hitelminősítő intézetek.

A következő kockázat a devizahiteleseket érinti. Például mi történik azzal az adóssal, aki - tételezzünk fel egy extrém esetet - a szerződés megkötésekor érvényes árfolyam mellett törleszthetne, de emellett sem tudja ezt megtenni. Bennmarad a rendszerben, vagy mi történik vele? Azokra is gondolni kell továbbá, akiket már kilakoltattak, tehát lezárult a devizahitel szerződésük, de el kell dönteni, hogy ők milyen jogi státuszba kerülnek ennek a kérdéskörnek a rendezése során. Sok olyan jogi és pénzügyi szál van ebben a történetben, amit csak kellő gondossággal lehet elvarrni.

P.: Számítanak-e ennek a kérdésnek rendezése során a Magyar Nemzeti Bank aktív segítségnyújtására? Konkrétan arra, hogy a jegybank a devizatartalékok felajánlásával igyekezzen elkerülni az azonnali forintgyengítő hatást, azaz azt, hogy a bankoknak a bankközi piacon kelljen beszerezniük a hatalmas mennyiségű devizát a hitelszerződések lezárásához.

V. M.: Természetesen, ha összhang van a kormány és a jegybank között egyes gazdaságpolitikai intézkedések megtételében, akkor az mindig hasznos. Ugyanakkor a jegybank független intézmény. Mivel a jegybank célul tűzte ki a júniusban elindított hitelprogramjában, hogy csökkenjen a vállalati szektor devizakitettsége, ezért a gondolkozásunk iránya hasonló és könnyebb lehet az MNB-vel megállapodásra jutni ilyen kérdésben. Ez még távolabbi ügy, előbb a kormányzati javaslatot kell kialakítani.

P.: Említette, hogy Magyarország nem akar visszakerülni a túlzott deficit eljárás alá, azaz a költségvetésben szűk a mozgástér arra, hogy a formálódó devizahiteles mentőcsomag során milyen mértékű terheket tud vállalni az állam. Ez azt jelenti, hogy a háromszereplős modellben az adósoknak és a bankoknak kell azzal számolniuk, hogy a nagyobb terhek rájuk hárulnak?

V. M.: Erről is fogunk majd beszélni. A bankoknak nyilván eltérő a tőkehelyzete, de a magyar bankrendszer stabil, vagyis Magyarországon nincs olyan bank, amely ne felelne meg a szükséges tőkekövetelményeknek. Ebből a szempontból persze az is kérdés, hogy a külföldi tulajdonos, ha vesztesége keletkezik, hogyan viselkedik majd, a szükséges tőkét pótolja-e, vagy sem. Ebből a szempontból tehát az a kockázat is felmerül, hogy esetleg a magyar államnak kell belépnie egy bank megsegítésébe. Ezt sem érdemes kockáztatni. Ezért kell a Bankszövetséggel tárgyalni, mi fér bele abba a mozgástérbe, amivel ők rendelkeznek.

P.: Az, hogy a magyar állam visszamenőleges hatállyal beavatkozik a deviza- és forintalapú lakáscélú jelzáloghitelekbe, felvet a piacon olyan kételyeket, hogy esetleg a magyar állam a saját tartozásával kapcsolatban is elkövethet a későbbiekben változtatásokat. Azaz konkrétan az adósság visszafizetésével kapcsolatban is terjedhetnek kételyek. Ezzel kapcsolatban mit üzen a piacoknak?

V. M.: Kizárt dolognak tartom. A magyar kormány pontosan törleszt, sőt azt kell mondanom, hogy egy korábbi esetben már előtörlesztettünk az IMF-nek, és most újra mérlegeljük ennek lehetőségét. Szó sincs arról, hogy a magyar kormány a maga számára precedenst akar teremteni arra vonatkozóan, hogy bármiféle adósság könnyítést, vagy átütemezést kérjen. Gazdasági és társadalmi fundamentumnak tartom, hogy a felvett hiteleket törleszteni kell. A probléma az, hogy az árfolyamváltozás miatt nem egy-két elszórt fizetési késedelem, hanem tömeges méretű törlesztési gond alakult ki a jelzálog hitelek piacán, ezért ezzel rendszerszinten kell foglalkozni a kormánynak.

P.: A formálódó mentőcsomag során külön csoportként kezelik-e majd azokat, akik már 90 napon túli késedelmes hitellel rendelkeznek és azokat, akik eddig rendesen törlesztették a hitelt?

V. M.: Elképzelhetőnek tartom, de a kormány a cél felől közelíti meg az összes javaslatot, ami majd fel fog merülni. Számunkra az a lényeg, hogy ez a termék fusson ki a rendszerből. A lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel szűnjön meg, minél korábban, annál jobb mindenkinek. Az a politikai kockázat, ami a lakását elvesztő, kilakoltatott, az utcán tiltakozó emberek formájában jelenik meg, az mindenki számára kockázat. Nemcsak a devizahitelesről van itt már régen szó, hanem arról, hogy egy gazdaság, egy társadalom egy ilyen termékkel együtt tud-e élni, vagy nem. A kormány most azt mondta ki, hogy ezzel a kockázattal nem akar együtt élni, ezért a gondok forrását meg kell szüntetni.
Ez a cikk folytatódik
1 2
wall street_shutterstock
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
BET
Denso
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Commerzbank