Bank

"Nem fogjuk elszúrni" (Interjú Balog Ádámmal)

A Magyar Nemzeti Bankot is meglepte a múlt héten megjelent alacsony inflációs adat, amely a jegybank középtávú inflációs képére és a kamatpályára is hatással lehet - mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint aktívan figyelnek a pénzügyi stabilitási kockázatokra is, de jelenleg csak annyit ígérhet, hogy nem fogják elszúrni a kamatcsökkentéssel. A Növekedési Hitelprogram jövőre 0,7 százazalékponttal emelheti meg a GDP-t, az újabb keret 70-80 százalékát pedig beruházási hitelre fordíthatják a bankok. A devizatartalékhoz csak nagyon óvatosan és csak meghatározott feltételek mellett nyúlnának.

1 2

Monetáris politika: lesz hatása az alacsonyabb inflációnak.
Portfolio.hu: Alaposan meglepett mindenkit a múlt héten megjelent inflációs adat, senki nem számított arra, hogy 1 százalék alá süllyed a pénzromlás üteme. Mit szólt ehhez a jegybank?

Balog Ádám: Némileg mi is meglepődtünk. Azt nem gondoltuk, hogy októberben felmegy az infláció, de ekkora esést sem vártunk. Ami jó hír, hogy az okok között nemcsak átmeneti hatásokat látunk, hanem olyan tényezőket is, amik az alacsony inflációs környezet tartós fennmaradására utalnak. Az új információk elemzését nyilván el kell még végezni, de úgy gondoljuk, hogy az adatok hatással lehetnek a középtávú inflációs pályára is, nyilvánvalóan lefelé.

P.: A második rezsicsökkentési körrel arra is mutatkozik esély, hogy januárban negatív inflációs adattal rukkol elő a KSH. Lehet, hogy hamarosan deflációt jelez majd az árindex?

B. Á.: Nem számolunk ilyen forgatókönyvvel, és általánosságban a defláció szót sem használnám olyan jelenségek leírására, amikor a negatív árindex átmeneti árszintcsökkentő lépések hatására alakul ki.

P.: Mi a makrogazdasági kép, ami a rendkívül alacsony infláció mögött van? A kereslet szűkössége például növekedési szempontból nem olyan jó hír.

B. Á.: Valóban hat a szűk belső kereslet is, de legerőteljesebben az importált infláció hatását látjuk.

P.: Ez hatással lehet a kamatpolitikára is?

B. Á.: A friss adatokban rejlő új információ befolyásolhatja a középtávú inflációs képünket, ami pedig hatással van arra, hogy milyen kamatpályával biztosítható az inflációs cél elérése. Erről pontosabb iránymutatást a decemberi inflációs jelentés és a Monetáris Tanács kapcsolódó állásfoglalása adhat majd.

P.: A kamatpolitika szűk keresztmetszete viszont eddig sem az infláció volt. A monetáris tanács által is elismerten a pénzügyi stabilitási megfontolások jelenik elsősorban a kamatcsökkentés korlátját.

B. Á.: Inflációs célkövetést folytatunk, de kicsi, nyitott gazdaságként nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pénzügyi környezetet, amiben működünk. Ez továbbra sem lesz másként. Az, hogy a pénzügyi stabilitási szempontok mennyire jelentenek szűk keresztmetszetet, nem független a makrogazdasági folyamatok alakulásától. Ha a befektetők, piaci szereplők is meglepően alacsonynak találják a legutóbbi inflációs adatot, akkor ezzel összhangban az alapkamat alakulására vonatkozó várakozásaikat is változtathatják.

P.: A válság előtt a kamatpolitika nagyjából adottságként tekinthetett a viszonylag stabil külső környezetre. A válság óta viszont ez rendkívül változékonnyá vált, a mai globális hangulat általános értelmezés szerint extrém kedvező. Meddig kell egy ilyen helyzetben a kamatpolitikának a hangulat után mennie?

B. Á.: Az volt a kiinduló álláspont, hogy van egy alacsony kamatkörnyezet, a kockázati felárak is stabilizálódtak, mindez lehetővé teszi az alacsonyabb kamatot. Ugyanakkor az elmúlt néhány hónapban kezd felépülni egy külön történet Magyarországot tekintve. Egyre több az olyan jellegű jelzés külföldi elemzők, jegybankok részéről, hogy nemcsak a hullámra ülünk rá, hanem tényleg történik valami a magyar gazdaságban, ami javítja a megítélésünket. Tehát azon túl, hogy kedvező a nemzetközi környezet, van valami hazai extra többlet is.

P.: Ezek szerint nem is tart attól a jegybank, hogy ha elromlik a nemzetközi környezet, kamatot kell emelni? Okozhat-e egy ilyen esemény hitelességi veszteséget a jegybank számára?

B. Á.: Természetesen a jegybank is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen a felvetéssel lépten-nyomon találkozunk. "Eddig szerencséjük volt, de úgyis el fogják szúrni" - mondják egyesek. Ezt meglehetősen nehéz kommunikációs szempontból kezelni. Nehéz annál többet mondani, mint hogy megígérjük: nem fogjuk elszúrni. Ezen túl mindig elmondjuk, hogy igen, természetesen vizsgáljuk azt, hogy mi volt például Indiában - mint emlékezetes, ott nemrég volt egy kamatemelés -, nézzük, hogy például a török jegybank hogyan kezeli a teljesen más, de mégis csak ugyanolyan indikációkkal elindított tőkekivonási folyamatot. Vizsgáljuk Brazíliát és más olyan országokat is, amelyeket ilyen típusú hatások értek. Úgy látjuk, hogy most kevésbé van fókusz a mi régiónkon és Magyarországon, főleg a külkereskedelmi mérleg többlete és a gazdaság stabilizálódása miatt. De azért szemmel tartjuk a többieket is, hiszen a helyzet változhat, és hozzánk is begyűrűzhetnek olyan fertőzések, amelyeket nem tudunk megelőzni. De úgy látjuk, hogy az ilyen kockázat rövid távon nagyon alacsony. Ha ebben esetleg tévednénk, készek leszünk megtenni a megfelelő lépéseket.

P.: Van-e alsó korlátja a kamatcsökkentésnek? Amennyiben a nemzetközi környezet kedvező marad, az infláció meg alacsony, akkor ad absurdum a nulláig meg sem kell állni?

B. Á.: A kamatcsökkentés alsó korlátja mozgó célpont. Az hogy ez hol van, mindig attól függ, hogy a folyamatosan beérkező információk alapján hogyan értékeljük az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, és ezek alapján az ország kockázati megítélésének figyelembe vételével milyen kamatpálya mellett látjuk középtávon elérhetőnek az inflációs célunkat. A nulla kamatszint lehetősége illetve indokoltsága nem merült fel eddigi gondolkodásunkban A kérdést statikusan tudom megválaszolni, ugyanakkor a kérdés dinamikus. Hogy 1-2 év múlva lehet-e nulla a kamat, azt ebben a pillanatban nehéz volna előre megjósolni, sok minden történhet. De a rövid távú döntéseinknél nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen kamatmértékről gondolkodjunk.

P.: A kérdés nyilván arra utalt, hogy a jelenlegi keretek között készül-e a jegybank arra, hogy a közeljövőben megállítja a kamatcsökkentési ciklust?

B. Á.: Ezzel talán várjuk meg a kamatdöntést.

P.: Ellentmondásos jegybanki nyilatkozatok születtek az utóbbi időben arról, hogy szükség esetén a jegybank tud-e a kormány rendelkezésére bocsátani devizatartalékot. A devizahiteles mentőcsomag kapcsán elképzelhető, hogy erre lenne szükség.

B. Á.: A devizahitelesek ügyében eddig elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban nem merül fel igény arra, hogy az MNB devizatartalékával rendelkezésre álljon. Bár a devizahitelesek problémájának teljes körű megoldásában, a javaslatok kidolgozásában nem vett részt az MNB igyekeztünk elmondani, hogy milyen elvek mentén lehet egy hatékony programot kialakítani. Olyan forgatókönyvet nem tudunk támogatni, ami hirtelen bekövetkező jelentős devizatartalék-csökkenéssel jár. Jelenleg a tartalékszint megfelelően magas, vannak pufferek, de ezek a devizahitel-állomány teljes, azonnali átváltáshoz nem elegendőek

P.: Mi az a szint, amihez a jegybank ragaszkodna?

B. Á.: Október végén a tartalékszint meghaladta a 32,75 milliárd eurót. Szükség esetén pár milliárdos felhasználást el tudok képzelni olyan célra, ami az ország sérülékenységét csökkenti. A devizatartalékot a jövőben tovább duzzasztja az országba áramló európai uniós forrás, illetve a kormány is tervez egy devizakibocsátást, aminek szintén lehet rövidtávú tartaléknövelő hatása.

P.: Korábban a jegybank jelenlegi vezetése több olyan nem konvencionális eszközről beszélt, amelyekkel az MNB segíthetne a gazdaságon. Ehhez képest csak egy eszköz, a Növekedési Hitelprogram (NHP) valósult meg. Vannak-e még tervben további nem konvencionális eszközök bevezetésére?

B. Á.: Az NHP egy több pillérből álló program. Az első két pillér egy konkrét problémára, a kkv hitelpiac nem megfelelő működésére adott válasz. A program hatására a GDP 2014-ben 0,7 százalékkal magasabb lesz, és szerintem már ezzel is többet tettünk, mint más jegybankok. A 3. pillér pedig akár tekinthető egy más típusú, önálló eszköznek is.
Ez a cikk folytatódik
1 2
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Commerzbank