Portfolio ERSTE-13
Bank

Erste-vezér: sokkos állapotban voltunk, sztárország lettünk

Amikor Jelasity Radován 2011-ben az Erste Bankhoz érkezett, a devizaalapú finanszírozás gyakorlatilag sokkos állapotban tartotta az országot. Mára viszont fekete bárányból sztárország lettünk, a rekord ütemben bővülő Erste pedig „városibb” és digitálisabb bank lett olyannyira, hogy mobilbankot használó ügyfelei száma az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatójával a befektetői elvárások és a Növekedési Kötvényprogram mellett a MÁP+ és a babaváró hitel hatásairól is beszélgettünk.

Februárban lesz öt éve, hogy az EBRD-vel és az állammal kötött megállapodásuk fordulatot hozott a bankszektor és a kormány viszonyában. A Budapest Bank eladása kivételével rá lehet nyomni a pecsétet a megállapodásra, hogy teljesült?

A szándéknyilatkozat óta többet értünk el, mint amit eredetileg terveztünk. Azóta, mint az Erste legutóbbi befektetői találkozóján is kiderült, fekete bárányból sztárország lettünk, és ezt a hazai részvényárfolyamok is tükrözik. Ami az elmúlt öt évben a magyar gazdaságban és a bankszektorban történt, az ékes példája annak, hogy mi mindent lehet véghez vinni igen rövid idő alatt. A banknál különösképpen büszkék vagyunk arra, hogy az első három negyedévben a bevételeink már magasabbak voltak, mint 2016 egészében, aminek három oka van. Egyrészt közel dupla olyan gyorsan nőttünk, mint az egyébként is erős banki mezőny átlaga. Másrészt jelentős akvizíciókat hajtottunk végre sikeresen, a Citibank lakossági- és kártya üzletágának megvásárlása, az Aegon Lakástakarékpénztár ügyfeleinek átvétele után további lehetőségeket vizsgálunk. Végül pedig megváltozott a bankunk mérleg- és eredményszerkezete is: több a fedezetlen és a vállalati hitelünk, és jelentősen nőttek a vagyonkezelésből származó bevételeink is. Ennek a három stratégiai változásnak köszönhetően ebben az évben valószínűleg elérjük a 150 milliárd forintos árbevételt.

Azt mondja, Magyarország jobban teljesít, pedig soha nem volt olyan mélyponton a forint, mint az elmúlt hetekben. Nem érez ellentmondást?

Nem rémlik, hogy bizonyos forint-euró árfolyam elérése vagy megtartása az MNB céljai között lenne. Az árfolyamra manapság valóban nem kell akkora hangsúlyt helyezni a gazdaságpolitikában, hiszen a magyar gazdaságra gyakorolt hatása jóval kisebb, mint amikor a bankhoz érkeztem. Nyolc évvel ezelőtt a forint árfolyamával keltünk és feküdtünk a devizahitelek miatt, fontosabb kérdés volt reggelente, mint bármi más, az időjárást is megelőzte. A gazdasági növekedés, a bérek emelkedése, az alacsony kamatkörnyezet inkább dominálja a gazdaságról szóló diskurzust.

Ténylegesen bejelentkeztek már a Budapest Bankért, vagy ahogy Andreas Treichl válaszolta kérdésünkre a nyári bécsi sajtótájékoztatón, a kormány megkeresésére várnak? Esetleg más bankot vagy portfóliót vennének, netán folyamatban is van ilyen?

Nem a miénk a következő lépés. Jeleztem a Budapest Bank iránti érdeklődésünket, tudván, hogy a 70 százalékos többségi tulajdonos Erste Group, illetve a 15 százalékos tulajdonos EBRD egy ilyen vásárlást mindenképpen támogatna.

Az Erste az eddigi magyarországi akvizíciós tapasztalatával jó választás lehet munkavállalók és ügyfelek számára egyaránt. Például a Citibank esetében egy előzetes felmérés szerint mindkét csoport az Erstét preferálta leginkább. Szerintem hasonló lenne a válasz most is. Olyan lokális akvizíciós tudásunk, tapasztalatunk van, ami csak ránk jellemző hazánkban. Bankot és portfóliót egyaránt szívesen vásárolunk, az akvizíciós lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk.

Mit válaszolt a kormány a Budapest Bankkal kapcsolatos megkeresésére?

Annyit mondhatok, hogy amit mi megtehettünk, azt megtettük. Bejelentkeztünk, kifejeztük érdeklődésünket, így tisztában vannak a szándékunkkal. Jelenleg a kormány oldalán pattog a labda.

Jelasity R

Tavaly és idén is több mint 10 százalékát hozták a teljes Erste Group nyereségének. Mekkora befektetői és tulajdonosi nyomást érez a magyar operáción, hogy ezt a szintet tartósan hozzák?

Ilyen számszerű elvárás nincs. Részvényesi, tulajdonosi nyomás természetesen mindig van, főleg azok oldaláról, akik emlékeznek a 2011-es és 2014-es évre: ebben a két évben a banknak összesen egymilliárd eurós vesztesége volt. Az biztos, hogy nehéz olyan számokat hozni, mint amilyeneket a csehek vagy a szlovákok mutathatnak fel. Reméljük, hogy sikerül tovább javítani a bank eredményességét. Bízom abban, hogy ebben az évben is a csoport nyereségnek a több mint 10 százalékát hozzuk majd, ami ahhoz képest szép teljesítmény, hogy az összesített mérlegfőösszegnek csak a 4 százalékát adjuk. Minket a cseh, szlovák, horvát és román bankkal hasonlítanak össze leginkább, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek közül több országban is az Erste a legnagyobb bank.

A második hely megszerzése a magyar Ersténél is régóta cél.

Visszatérve még a csoportban elfoglalt helyünkre:

van néhány terület, amelyben jobban muzsikálunk a cseheknél vagy szlovákoknál, ilyen például a lakossági hitelállomány vagy a befektetési alapok, és az is igaz, hogy a csoportban egyfajta vagyonkezelési és hitelkártya kompetencia központ lettünk.

Azon ügyfelek arányában is jók vagyunk, akik rendelkeznek befektetési számlával, sőt, a digitálisan aktív ügyfelek arányában is élen járunk. Magyarországon az abszolút második hely megszerzéséhez kell még akvizíció és erős organikus növekedés is.

Ez minek köszönhető? Érdekes jelenség annak fényében, hogy a banki digitalizációban Magyarország lemaradt más országoktól.

Városibb bank lett mára a magyar Erste. Sokkal nagyobb nálunk a városi ügyfelek aránya, mint például a cseh vagy a szlovák Erste leánybanknál. Ahogy korábban is mondtam, nagyobb a digitális affinitás, amihez a Cititől hozzánk került ügyfélkör is hozzájárult. Miközben a felére csökkent a fiókhálózatunk, megdupláztuk az aktív ügyfelek számát, így 2011 óta megnégyszereződött az egy fiókra jutó aktív ügyfeleink aránya. Arról nem is beszélve, hogy akkor az ügynökök hozták az ingatlanhitelek 80 százalékát, míg most kevesebb, mint 50 százalék a részarányuk. Mobilbankkal rendelkező ügyfeleink több mint 70 százaléka aktív, a csak netbankosok esetében ez az arány 55-60 százalék. Nálunk a mobilbank-felhasználók száma majdnem megduplázódott az utóbbi jó egy évben.

El lehet képzelni 10-20 év múlva Magyarország második legnagyobb bankját fiókhálózat nélkül? Hiszen ma már a személyességet biztosító videóbank is mindennapos megoldás.

Szerintem az ügyfeleink nagy részének 10-20 év múlva is szüksége lesz a fiókhálózatra. A fiókban végzett munka azonban jelentősen megváltozik: a tanácsadás lesz a fő fókusz: például egy vagyonkezelésnél vagy jövőtervezésnél. És a digitálisan aktív ügyfeleknek is ez mindig egy támogató csatorna marad.

A bankszektorban a lakáshitel-felvétel területén találkozik talán a legtöbb ilyen nehézséggel egy ügyfél. Ha támogató lesz a jogi környezet, 10 éven belül mire lesz képes a bankrendszer a lakáshitelezésben? Megvalósulhat a napon belüli, tisztán digitális lakáshitelfelvétel?

Két jelentős munkát végzünk jelenleg e téren a Magyar Bankszövetségben. Egyrészt a jövő év első felétől reményeink szerint a NAV-on keresztül is, perceken belül megkaphatjuk a keresetigazolásokat. Emellett az ingatlan-értékbecslés folyamatát is rövidíteni kellene majd egy olyan központi adatbázis és algoritmus segítségével, amely minden banknak a rendelkezésére áll, különösen az átlagos, nem speciális lakások esetében. Ez még kicsit messzebb van, de e kettő segítségével, ha nem is egy 100 százalékos, de egy 90 százalékban biztos döntést szerintem össze lehetne állítani 24 óra alatt.

A magyar bankszektor nyereségét még mindig céltartalék-visszaírások tornázzák felfelé, emiatt a kockázati költség gyakorlatilag 0 százalék. Mikor áll be a normális, fenntartható állapot?

A visszaírások mértéke csökken, ma már töredéke a 2017-2018-as összegeknek Vastagon fogott a ceruza a céltartalékok esetében 2013-2015-ben, ami most eredményjavulásként jelentkezik. Magyarország volt a gazdasági válság első áldozata 2008 októberében, és itt tényleg volt egy jelentős ingatlanár-csökkenés. Egyetlen országban sem volt akkora, mint amilyen Magyarországon volt. A válság után, újonnan folyósított hitelek mögé viszont sokkal kevesebb céltartalékot kell képezni, így azok a modellek, amelyek korábban magas céltartalék-képzést jeleztek, manapság a magasabb nyereségnek kedveznek. Hogy ennek hamarosan vége, arról mi is iránymutatást adtunk a befektetőnknek: 2020-ra az Erste Group már egy maximum 20 bázispontos kockázati költségre számít, középtávon pedig mi is 30-50 bázisponttal kalkulálunk.

Az Erste a bankszektor élére ugrott a költséghatékonyság szempontjából. Rendben van a mostani költség/bevétel arány?

Nagyot fordult a világ ahhoz képest, ahol 7-8 évvel ezelőtt voltunk: amikor a bevételek stagnáltak vagy csökkentek, csak a költségoldalon tudtunk szembenézni a rossz hatékonyság kihívásával. Ma, amikor a bevételek nőnek, nagyobb a mozgásterünk, de ilyenkor is meg kell próbálni a bevétel dinamikus növekedését minimális költségnövekedéssel elérni. Nehéz ezt megtenni akkor, amikor számos üzleti befektetést kell megvalósítani, legyen az a mobilapplikációk fejlesztése, a netbank, vagy más szolgáltatásfejlesztés. A PSD2, a Mifid és az azonnali fizetés, hogy csak néhány példát említsek, pedig a felügyelet által elvárt fejlesztéseket kíván. Ma már ezért elsősorban nem a személyi kiadások, hanem ezek a beruházások, fejlesztések hajtják felfelé a banki költségeket. Szerintem ez csak fokozódni fog.

Jelasity R 2

A háztartások és a vállalatok hitelállománya is évi 13-14 százalékkal nő, ezen belül az Erste 20 százalék körüli növekedést produkál. Bár ma még minden jónak tűnik, nem tart attól, hogy meglesz ennek a böjtje?

A GDP-arányos lakossági hitelállomány Magyarországon 2007-2008-ban elérte a GDP 30 százalékát, mára viszont majdnem a román szintre estünk vissza, ez közel 15 százalék. Lehet, hogy hajmeresztően hangzik, de ha öt év alatt visszatérnénk arra a szintre, ahol a magyar lakossági hitelállomány volt 2007-2008-ban a GDP arányában, akkor az egész bankszektor több mint megduplázná a lakossági hitelállományát a következő 5 évben. Szerintem a jelenlegi növekedés továbbra is egészséges, figyelembe véve az MNB adósságfékszabályait is, melyek érdemben korlátozzák a túladósodást.

Eközben a vállalati hitelezéssel szemben a Növekedési Kötvényprogram teremtett idén konkurenciát, igaz, befektetőként ebben is részt vesznek a bankok. Ez mennyire írja felül a hagyományos banki logikát?

A bankoknak ez a tízéves bullet típusú, fedezet nélküli finanszírozás az eddigihez képest egészen más világot jelent. Eddig jellemzően 3-5 évre finanszíroztuk a hasonló vállalatokat, és bár a kötvénykamatok sokkal attraktívabbak, a kockázati szint is más. Ilyen gyorsan biztosan senki nem lépett volna ki erre a területre, ahogy az MNB most erre ösztönzést adott.

Mi azt a stratégiát választottuk, hogy elsősorban kizárólagosan azoknál az ügyfeleknél veszünk részt a programban, akiket már nagyon régóta ismerünk, akiket egyébként is hiteleztünk. Tehát elsősorban meglévő ügyfélkapcsolatainkat ápoljuk. Volt több olyan bank is, amely ezt ugródeszkának használta. Nem csodálkoznék azon, ha az MNB a programot megismételné, az viszont nagy kérdés, hogy lesz-e, és ha igen, milyen lesz a másodlagos piac. Szükség lenne az MNB és a bankok mellett egy nagyobb vásárlói körre, amely érdeklődik az ilyen papírok iránt.

Akár a lakosságot, akár a vállalatokat nézzük, hatalmas összegeket parkoltatnak a folyószámlájukon. Van-e bármi esély arra, hogy ezt a MÁP+ teremtette konkurencia ellenére banki szempontból is jövedelmezőbb megtakarításokba, befektetésekbe tudják forgatni?

Az eurózónában nincs egyetlen ország sem, ahol a bankok pozitív reálhozammal tudnának állampapírt vásárolni, Magyarországon viszont a lakosság számára elérhető, szintén kockázatmentes MÁP+ pozitív reálhozammal bír. Bankként képtelenség felvenni a versenyt a MÁP+-szal. Ha felvennénk, akkor egy tízéves kamatperiódusú lakáshitel kamata nem 3-4 százalék lenne. A befektetési jegyeknél kicsit nagyobb a mozgástér: ezek attraktivitása kisebb mértékben csökkent, mint ahogy azt gondoltuk. Jók voltak a hozamok az elmúlt negyedévekben, ráadásul találhatók devizaalapú befektetési alapok is a palettán. Ugyanakkor úgy látjuk, a MÁP+ jelentősebb elszívó hatása megszűnőben van, aki akart, élt a lehetőséggel, a szofisztikáltabb befektetők pedig portfólióban gondolkodnak: valutákban, részvényekben is. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy örültünk volna, ha a lakossági állampapírpiacra áramló pénz legalább indirektben a bankszektorban maradhat. A bankszektor likviditása a MÁP+ bevezetés óta a korábbinál lassúbb mértékben növekszik, vagyis van érzékelhető hatás.

Ezzel szinte egyidejűleg hiteloldalon is ismét belépett az állam a piacra, kamattámogatást nyújt a babaváró hitellel. Melyik okozott nagyobb felfordulást vagy meglepetést a bank számára, a MÁP+ vagy a babaváró hitel?

A babaváró hitel teljesen átalakította a piacot, de nem beszélnék kiszorító hatásról. Ha megnézzük az újonnan folyósított hitelek struktúráját, ma egy olyan termék dominálja a piacot, amelynek a neve hat hónappal ezelőtt még talán nem is létezett. Olyan változások történnek pár hónap alatt, amit nem mindig könnyű egy külföldi többségi tulajdonosnak elfogadnia. Viszont ettől függetlenül az összhitelezés nő, csak a struktúrája változott meg jelentősen. Az első 10 millióját megpróbálja mindenki a babaváró hitelből finanszírozni.

Mit szól ahhoz, hogy a készpénzállománynak és készpénzhasználatnak szinte meg sem kottyant a MÁP+ bevezetése?

Nagyon nehéz megmondani, hol van ez a rengeteg készpénz, hogy oszlik meg pontosan a fekete-, a szürke- és a fehér gazdaság között. Szerintem minimális azok aránya, akik a MÁP Plusz hatására legalizálják a készpénzüket. Csökken, de még mindig jelentős a szürke gazdaság, emellett Magyarországon még mindig nem kötelező elfogadni a kereskedelemben elektronikus pénzt is. A kormánnyal és a Magyar Bankszövetséggel közösen dolgozunk azon, hogy a készpénzhasználatot visszaszorítsuk. Sokan említik példaként Svédországot, nálunk a GDP-hez mérten 12-szer több a készpénz, mint náluk. Amikor nagy készpénz vagyont látunk, akkor mindenkinek jogosan jut eszébe a szürke zóna.

Eközben a lakossági, különösen a fizetési tranzakciós bevételekre egyre nagyobb nyomást helyeznek a fintech cégek, leginkább a már több százezres magyar ügyfélkörrel bíró Revolut. Nagybankként mennyire érzékelik a felőlük érkező kihívást?

Természetesen számunkra is kihívás a működésük. Miközben a tulajdonosaink elvárnak egy bizonyos szintű profitabilitást, a fintech cégeknél ma még az a fő cél, hogy minél több ügyfelet szerezzenek. Ami tényleg fáj, hogy ugyanazon szolgáltatás végzéséért úgy néz ki, hogy nem mindenkinek kell ugyanazt a pénzt fizetnie.

Európában, ha az egyik országban alacsonyabb az adó, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy valaki ezt learbitrálja, olyan országban van a központja, ahol nincs tranzakciós adó, ahol a betétbiztosítás vagy a felügyeleti díj sokkal alacsonyabb. Mindez az országhatárokon belül működő bankokat hozza igen nehéz helyzetbe.

Nehezen tudom az ügyfélnek elmagyarázni, hogy miért drágább nálam az átutalás, mint a Revolutnál, amelynek tranzakciós adót sem kell fizetnie. Európai szinten az azonosítás is másképp működik az egyes országokban, a pénzmosás elleni törvények értelmezése pedig még országhatárokon belül sem egységes.

Portfolio ERSTE-3

Ön 2011-ben érkezett a magyar Erste élére a szerb jegybankelnöki székből. Hogy tapasztalja, javult azóta a pénzügyi tudatosság Magyarországon?

Akkoriban a svájcifrank- és euróalapú finanszírozás gyakorlatilag sokkos állapotban tartotta az országot. Ez is biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi tudatosság ma sokkal magasabb, mint 7-8 évvel ezelőtt. A bankszövetség és a bankok is sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre, eközben az MNB-nek, mint felügyeletnek az elvárásai irgalmatlanul megváltoztak. A bankok többsége ma már úgy építi fel kapcsolatrendszerét az ügyféllel, hogy elmagyaráz mindent, időt hagy a megértésre. Az internethasználat elterjedésével a pénzügyi információszerzés lehetőségei is rendkívüli módon kitágultak.

Közvetett tulajdonosuk, az Erste Alapítvány a „pénzügyi jólét” jelszavát tűzte zászlajára, ebben folytat edukációt. Hogy látja, hozzájárul a pénzügyi jólét fejlődése az emberek mindennapi elégedettségéhez?

Az Erstét 1819-ben alapították, amikor Bécsnek 300-400 ezer lakosa volt, ennek a 80 százaléka volt szegény, és senki nem akart foglalkozni ezzel a társadalmi réteggel. Ezek az emberek nem tudtak bemenni a bankba, számlát nyitni, megtakarítani. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe és gyarapodást biztosító tevékenysége volt az, amely megteremtette a középosztályt az utóbbi 200 évben.

Nemrég éppen Ausztriában voltam egy konferencián, és ott azt hallottam, hogy a mai fiatal generáció frusztráltabb, mint a 20-30 évvel ezelőtti. Én egy kis faluban, Hercegszántón nőttem fel, és a boldogságomnak egy kizárólagos oka volt: lövésem nem volt, hogy mi van a kinti világban. Nem volt internet, hétfőnként tévé sem, és én voltam a világ legboldogabb embere, mert azt hittem, hogy ennél jobb nem is lehet. Lehet, hogy a mai fiatal generáció azért ennyire frusztrált, mert már tudja, hogy mi van kint a nagyvilágban. Amerikában felnőtt az első generáció, amelyik rosszabbul él, mint a szülei. Az idő kerekét azonban nem lehet visszafordítani: a gazdasági fellendülés és a pénzügyi jólét a legjobb eszköz arra, hogy minél többen jól érezzék magukat a bőrükben, és akár a külföldre költözött fiatalok is visszatérjenek Magyarországra.

Fotók: Mónus Márton / Portfolio

london uk
üvegház - Getty-169030923
bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
bankkartya pos terminal nfc mobilfizetes