Az MNB még nyáron kiadott értékelése szerint „a PSD2 nyomán bár megjelentek hazánkban is a számlainformációs és fizetéskezdeményezésiszolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézményként működő pénzforgalmi szolgáltatók, a számuk elenyészőnek tekinthető, és a tényleges tevékenységük sem indult még be széles körben”. Mint írták, a hitelintézetek a korábbi engedélyük alapján jogosultak az új pénzforgalmiszolgáltatások nyújtására is, de nem minden hitelintézet élt a nyílt bankolás lehetőségével.
Mi is az a PSD2 és miért fontos?
A PSD2-es szabályozás kinyitja a bankokat, szabályozott keretek között az engedéllyel rendelkező szolgáltatók (akik lehetnek bankok is) hozzáférhetnek a banki adatainkhoz, és fizetési tranzakciókat is indíthatnak, persze csak akkor, ha az ügyfél erre engedélyt ad nekik. Kétféle új típusú engedélyt adnak ki a felügyeletek:
Az AISP (Account Information Service Provider)szolgáltatók a számlainformációkat tudják bekérni az ügyfélről, ezzel olyan szolgáltatást indíthatnak, hogy az ügyfél akár több bankszámláját egy helyen tekintheti át, és nyomon követheti, hol és mennyit költött, milyen megtakarításai vannak, mennyi likvid vagy kevésbé likvid pénzeszköze van. AISP engedélyből adott ki négyet az MNB itthon.
A PISP (Payment Initiation Service Provider), azaz a fizetéskezdeményezési szolgáltatók mobilos vagy éppen online - a kártyatársaságokat vagy más közvetítőket az értékláncból kihagyó - pénzküldési megoldásokat fejleszthetnek. Utóbbira a kézenfekvő példa a személyek közötti (mobil)fizetés, ami a pénzforgalom egyik leggyorsabban fejlődő területe, de online fizetéseknél is alkalmazható alternatíva lehet a bankkártyákra, egyéb fizetésekre, például számlák automatikus kifizetésére.
PISP és AISP típusú szolgáltatások már eddig is léteztek, csakhogy nem szabályozottan működtek, hanem valahol a szürkezónában foglaltak helyet (pl. Sofort, Mint, Magyarországon a Wyze.me stb.). A bankok eleve nem nézték jó szemmel, hogy az ügyfelek és a bankok közé egy harmadik szolgáltató lép, pláne, ha még csak nem is vonatkozik rájuk egy sor biztonsági és prudenciális szabály. A PSD2 ezt a szürkezónát hivatott felszámolni, a korábban szabályozatlan fintecheknek világos korlátokat és lehetőségeket adva.
Arra voltunk ezúttal kíváncsiak, a bankok milyen szolgáltatásokat indítottak el, és megjelentek-e már náluk a harmadik feles szolgáltatók. Öt bank válaszolt megkeresésünkre, amelyek több érdekes új fejlesztésről is beszámoltak:
Nyílt bankolás Magyarországon
- Mi az a PSD2 és mire jó?
- Több hazai bank aktív a piacon
- Jönnek a TPP-k
- Veszélyek és lehetőségek a PSD2-ben
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
