FONTOS Gulyás Gergely: a kormány bepereli a Spar-t, azt is megtudtuk, miért
 
Előfizetői tartalom

Meghosszabbította a kormány a törlesztési moratóriumot – maradjak vagy kilépjek?

Több nagy változást is hoz január 1-je a hitelügyekben: véget ér a fogyasztási hitelek 5,75 százalékos THM-plafonja, elindulhatnak az MNB által minősített fogyasztóbarát személyi hitelek, és 2021 közepéig általános jelleggel meghosszabbodik a törlesztési moratórium. De vajon megéri-e benne maradni a moratóriumban? E döntés megkönnyítésére mutatunk most néhány számítást.

Hitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

A kormány döntése értelmében a moratórium

  • minden lakossági és vállalati hiteladós kölcsönére és lízingszerződésére (folyószámlahitelek és hitelkártyák esetében lehívott hitelkeretrészére) vonatkozik, amelyet 2020. március 19-e 0 óráig folyósítottak,
  • ez azt jelenti, hogy sem ezek tőketartozását, sem a kamatát, sem egyéb költségét nem kell fizetni a moratórium időszakában,
  • a részvétel nem kötelező, az ügyfél döntésétől függ,
  • a moratórium eredetileg 2020. december 31-én ért volna véget, a kormány ezt 2021. június 30-áig hosszabbította meg ugyanazokra a hitel- és lízingszerződésekre, vagyis több mint 15 hónapig fog akkor már tartani a moratórium,
  • a december 22-én megjelent kormányrendelet értelmében annak kell jelentkeznie a bankjánál, aki decemberben még törlesztett, 2021 első felében azonban már nem szeretne, vagyis belépne a moratóriumba. 

Joggal vetődik fel a kérdés, érdemes-e benne maradni a moratóriumban. Ehhez tudni kell, hogy működik pénzügyileg a történet:

  • a moratórium időszakában be nem fizetett tőketartozás miatt természetesen ezen időszakban nem csökken a tőketartozás, hanem szinten marad,
  • a be nem fizetett kamatokokat elkülönítve tartják nyilván a bankok, ezekre azonban nem számolhatnak el plusz kamatot (ez esetben tehát tilos a kamatos kamat felszámítása),
  • a halasztott kamatfizetés összegét a moratórium lejárta után, a fennmaradó futamidőre egyenletesen (lineárisan) elosztva kell törleszteniük az ügyfeleknek,
  • a moratórium miatt nem növekedhet a törlesztőrészlet (erre csak akkor kerül sor, ha a hitelszerződés szerint egyébként is változna, például a referenciakamatok, lásd BUBOR, BIRS, ÁKK-hozam stb. változása miatt), ehelyett
  • a hitel futamideje hosszabbodik meg úgy, hogy a szerződés szerinti törlesztőrészletbe a halasztott kamatfizetés is beleférjen,
  • ez tehát azt jelenti, hogy a hitelek teljes futamideje jobban megnyúlik, mint amennyi ideig a törlesztési moratórium tart.

Mivel a törlesztőrészlet nem nőhet a moratórium miatt, az egyetlen lényeges kérdés az lehet a moratóriumban lévő, de potenciálisan fizetőképes adósok számára, hogy a hitelük futamideje mennyivel növekszik meg, és érdemes-e ezt vállalni.

Miről szól még ez a cikk?

  • A törlesztési moratórium matematikája
  • Mennyivel nőhet meg a futamidőm?
  • Mi alapján döntsek, hogy megyek vagy maradok?

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés