Kevesen gondolták, hogy ennyire hatékony lesz a készpénzgyilkos program Magyarországon

Magyarország jól áll az elektronikus fizetésforgalmi infrastruktúra fejlettségét tekintve, ugyanakkor a felhasználók még sokat fejlődhetnek az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos tájékozottságot és a használatot tekintve - derül ki a Mastercard Digitális Fizetési Index tanulmányából. Az index célja, hogy iránytűként szolgáljon az elektronikus fizetési piacon és holisztikus képet adjon a digitalizáció mértékéről, illetve fejlődéséről Magyarországon.

A Digitális Fizetési Index tanulmány részletesen elemzi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúrát, a fogyasztói tudást és attitűdöket a különböző fizetési megoldások kapcsán. Az index az alábbi három fő kategória mentén számszerűsíti az aktuális állapotot:

• A meglévő infrastruktúra fejlettsége, alkalmassága, a készpénz nélküli fizetési módok rendelkezésre állása;
• A fogyasztók digitális fizetésekkel kapcsolatos tudásszintje és a digitális megoldások használatához szükséges ismeretei;
• A digitális fizetési szokások elterjedtsége, az ezzel kapcsolatos viselkedési mintázatok és a digitális fizetések készpénzzel szembeni aktuális pozíciója

2020-ban a Digitális Fizetési Index a 100-as skálán 51 pontot ért el. Ezt az eredményt az egyes pillérek egyedi pontszámaiból számították ki: 64 az infrastruktúra, 51 a tudás és 38 a használat esetében. A pillérek illetve az index maga összesen 45 mutató alapján állnak össze.

Az infrastruktúra alindex eredménye azt jelzi, hogy a digitális fizetéseknek erős alapja van, amely a lakosság és a kereskedők digitalizációjával, valamint a piacra lépő új fizetési technológiáknak köszönhetően tovább bővülhet:

• A rendkívül fejlett számlaközi és kártyalapú fizetési hálózatokon alapuló központi készpénzmentes infrastruktúra (76 pont) gyakorlatilag a felnőtt lakosság egészéhez eljut.
• A mobiltárcákhoz adott kártyák aránya a felnőtt lakosság körében elérte a 14%-ot, és ez csak nőni fog, ha még több szolgáltató lép majd a piacra. 
• Az érintésmentes infrastruktúra, (fizikai kártyák, terminálok) szinte teljes lefedettséget ért el az országban. A globális járvány során, amikor egyre népszerűbbek lettek az érintésmentes technológiák, ez az infrastrukturális felkészültség nagyon kedvező volt. A későbbiekben arra számíthatunk, hogy az innovatívabb megoldások is egyre nagyobb teret kapnak majd. 

A fogyasztók tudásszintje, amelyet a tudás alindex foglal össze, arra utal, hogy a digitális fizetésekkel kapcsolatos hozzáállás és a digitális fizetések használatához szükséges készségek még növekedésre várnak, a lakosság tudatosságának növelésére és a készpénzmentes fizetés előnyeivel kapcsolatos oktatására van szükség ahhoz, ami a digitális fizetések használatának növeléséhez szükséges. Az alábbi eredményekre jutottak:

• A részletfizetés kivételével, minden fizetési mód esetében a válaszadók 80%-a állította, hogy már hallott a szolgáltatásról, míg 52%-a azt, hogy jól ismeri. 
• Az innovatív megoldások, mint a másodlagos számlaazonosítón alapuló azonnali utalás, a QR kódos fizetés és a mobiltárcás online fizetések sokkal kevésbé ismertek, mint a hagyományos elektronikus fizetési módok (számlaközi utalás, fizikai és online kártyás fizetések) 
• A márkák és a fizetési szolgáltatók egyedi megoldásai kevésbé ismertek. A legjobban a mobiltárca szolgáltatókat ismerték, míg más fintech szolgáltatásokkal, csak a válaszadók 50% volt tisztában.
• A felhasználókat jobban meg kell ismertetni az újabb biztonsági eljárásokkal, hogy fel lehessen számolni azt a tévhitet, miszerint a digitális fizetéseknél magas a pénzlopás kockázata. 

A használat alindex kapta a legalacsonyabb pontszámot (38 pont), ami összhangban van a másik két pillér eredményeivel. A fontosabb megállapítások:A készpénzhasználat beágyazottsága még mindig erős, de az elmúlt években és főleg a világjárvány óta jelentős növekedés figyelhető meg a kártyás fizetésekben.

• A készpénzmentes fizetés használatáról elmondható, hogy a digitális csatornák választásának egyik legfontosabb hajtóereje, hogy a felhasználók 71%-ának rendszeresen érkezik jövedelem a számlájára és a teljes felnőtt lakosság 90%-a rendelkezik bankkártyával. 
• Egyre jobban terjednek az érintésmentes technológiák, a POS-tranzakcióknak már a 94 %-át, az ATM-tranzakcióknak 6 %-át tették ki. A trendet erősíthette a világjárvány okozta digitalizációs átállás illetve az, hogy Magyarországon 15 ezer forintra emelték az érintésmentes fizetés korlátját.
• Egyre többen használnak mobiltárcákat is a fizetésekhez, a mobilos tranzakciók aránya elérte a kártyás tranzakciók 6%-át, miközben az érintésmentes tranzakciók között ez az érték 8% volt.
• A felhasználók 20%-a fizetett már QR kódos megoldással, elsősorban közüzemi számlák egyenlítésekor. 
• A digitális csatornák széleskörű elfogadását bizonyítja, hogy a forintban történő átutalások 86%-a már digitálisan ment végbe. A számlaközi csatornákat használó innovatívabb megoldásokat viszont még nem sikerült elfogadtatni a felhasználókkal, a másodlagos számlaazonosítókkal kezdeményezett utalások részesedése csak 0,03% volt a tavalyi év végén.

Hatalmasat emelkedett idén a kihelyezett POS-terminálok és a kereskedői elfogadóhelyek száma, és bár minden online pénztárgép mellett kötelező a digitális fizetési lehetőség biztosítása, a hazai piacban még mindig van fejlődési lehetőség.

A digitális fizetés versenytényező lett, aki nem hajlandó biztosítani a lehetőséget, könnyen a „körön kívül” találhatja magát.

Nagyot fejlődött idén a POS-terminál infrastruktúra

2021 egyik legfontosabb változását a hazai pénzforgalomban a kereskedelmi törvény tavalyi módosítása hozta, mely az online pénztárgépek mellett előírja az elektronikus fizetés biztosítását. Az infrastruktúra folyamatos piaci alapú fejlődése mellett ez a változás is jelentősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy a boltokban üzemelő POS-terminálok száma az idei második negyedév végére elérte a 225 ezret (egy év alatt közel 23 százalékot emelkedett számuk), miközben a kereskedői elfogadóhelyek száma is 149 ezer közelébe bővült (egy év alatt 38 ezer felett, 34 százalékkal emelkedett). 

Folytatódott az internetes elfogadóhelyek bővülése is a webshopok gyorsuló ütemű terjedésének is köszönhetően, számuk közel 9 százalékos emelkedést követően meghaladta a 28 ezret.

A Mastercard 2019 őszén indította útjára a Doppio Infrastruktúra Fejlesztési Programot, kifejezetten kis- és középvállalkozások számára, mert ebben a szektroban még bőven lenne tere a bővülésnek.

Szász Ferenc, a Mastercard magyarországi és szlovéniai piacokért felelős üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, a Doppio nevű termináltelepítési program indulása óta eddig 115 000 új terminál került ki a piacra a 2019-2021-ig tartó időszakban, ebből az elmúlt negyedév 12 000 új terminált hozott.

A magyar piacon 23 elfogadó 260000 terminálja dübörög.

Az is sokat elmond a hazai POS-piacról, hogy már több mint 10 új, innovatív fizetési megoldás – POS-terminál illetve Telefonterminál (azaz softPOS) segít abban, hogy mindenki a leginkább megfelelő megoldást használja. Már most is elérhető a teljeskörű megoldást kínáló, PIN bevitelre képes Telefonterminál: Magyarországon négy elfogadó élesben van, további 6 indul el 2021 végéig illetve 2022 első negyedévében. Többek között nyáron egy magyar startup, az Agora Pay is bankfüggetlen, olcsó kártyaelfogadást indított el.

Versenytényező lett a digitális fizetés

Azzal, hogy a terminálok már széles körben elterjedtek, és minden online pénztárgép mellett ott vannak a digitális fizetési megoldások, az elektronikus fizetés versenyképességi kérdéssé is vált:

az a vállalkozó, aki nem hajlandó biztosítani a lehetőséget, könnyen a körön kívül találhatja magát.

Sokan már csak kevés készpénzt tartanak maguknál, mert gyakorlatilag mindenhol kártyával fizetnek ahol lehetséges. Igy könnyen lehet, hogy azért nem vásárolnak egy helyen, mert ott nem fogadnak el kártyát.

Összességében ma már többet fizetünk a kártyánkkal, mint amennyi pénzt veszünk fel a plasztikokkal, ez az arány éppen idén fordult először át a kártyás fizetés javára.

Sok tényezőn múlik, hogy egy vállalkozás mikor vezeti be a digitális fizetést. Sok esetben az időhiány és a bonyolultnak vélt telepítés jelent az érintettek számára akadályt, de sokan a költségektől is tartanak.

Pedig sokkal nagyobb lehet a kieső bevétel, ha valaki azért nem vásárol az adott üzletben, mert nem lehet elektronikusan fizetni – ilyen vásárlóból pedig egyre több van.

A digitális fizetés ma már nem egy plusz, hanem alapelvárás a fogyasztók részéről, a vállalkozások méretétől és profiljától függetlenül” – mondta el a Portfolio-nak Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója. Kutatások igazolják, hogy a kártyás vásárlásoknál az emberek általában többet költenek, nő a kosárérték, így az üzlet bevétele és profitja is.

Két éve indította el Doppio névre keresztelt infrastruktúrafejlesztési programját a Mastercard. Az eredeti cél az volt, hogy három év alatt megduplázzák az elfogadóhelyek számát, és a lehető legtöbb magyarországi boltban, kereskedőnél, szolgáltatónál elérhető legyen a készpénzmentes fizetés. A program eddigi eredményeiről és a következő időszak terveiről is kérdeztük Szász Ferencet, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatóját.

Bár hatékonyak voltak a piaci ösztönzők és a jogszabályi követelmények, sok helyen még mindig csak készpénzes fizetés működik, nincs bankkártya-elfogadás, vagy nem alkalmaznak más, digitális fizetési technológiát. Tipikusan mik ezek a vállalkozások, és mivel indokolják távolságtartásukat a digitalizációtól?

A kártyaelfogadással szemben még mindig vannak előítéletek. Ennek elsősorban pénzügyi oka van, azaz drágának tartják a technológiát a vállalkozók, de az is szempont, hogy nem feltétlenül szeretnék megmutatni a szürkén vagy feketén szerzett jövedelmet. Azonban azt gondolom, hogy ez változóban van, nem lehet azt mondani most már, hogy valamennyi szektor elutasítja a kártyaelfogadást.

Vannak ágazatok, ahová szinte lehetetlen betörni, de egyre csökken a számuk és az arányuk,

elsősorban azért, mert maguk a vevők, a fogyasztók várják el a digitális fizetés lehetőségét.

A legtöbb ember számára a kártyaelfogadás banki szolgáltatással egyenlő. Ez az, ami az elmúlt időszakban rengeteget változott: 20-nál több elfogadó, szakosodott pénzügyi szolgáltató kínál megoldást, legyen az klasszikus terminál, mobiltelefon vagy hordozható eszköz – sokféle új technológia érkezett a piacra az elmúlt két évben. Ráadásul viszonylag gyorsan hozzá lehet jutni ezekhez az eszközökhöz, akár egy karosszékből otthonról online lebonyolítható a szerződéskötés, majd néhány napon belül a futár meghozza a terminált. Akiknek ez az idő is hosszú lenne, azonnal szeretnének kártyaelfogadó terminált, nekik a bolti átvétel jelenthet megoldást. Nyilván ez merőben új folyamat, mi azon dolgozunk, hogy ezt elfogadja és megtanulja a piac.  

Az egyéni vállalkozók száma 600 ezer körül van jelenleg Magyarországon, ehhez a számhoz hozzá kell még tenni a mintegy 540 ezer társas vállalkozást. Ha van egy 150 ezres boltszám, egy 220 ezres online pénztárgépszám, akkor a magyar piac a 260 ezres terminálmennyiséggel abszolút nincs még teljes mértékben lefedve.

Ugyanakkor elindult egy pozitív folyamat: ha a lakossághoz mérjük a terminálok darabszámát, 2019-ben 17 terminál jutott 1,000 emberre, most pedig már 27-nél járunk.

Angliában például ez a szám 54, tehát hatalmas még a fejlődési lehetőség.

A legtöbben azt gondolhatják, hogy a vendéglátásban már mindenhol lehet kártyával fizetni. 52 ezer olyan hely van Magyarországon, ahol ételt, italt lehet vásárolni, a lángossütőtől a Michelin-csillagos étteremig. A szektorban azonban csak 40-42 ezer terminál van, ráadásul ezt a számot érdemes úgy nézni, hogy egy étteremben sokszor két terminál is működik. Ebben a szektorban tehát még bőven van növekedési potenciál.Hasonló a helyzet a szálláshelyeknél: a klasszikus társas vállalkozásként működő szálláshelyeken, szállodákban biztosak lehetünk abban, hogy a kártyás fizetés kérése esetén nem kapunk elutasító választ, éppen ellenkezőleg, fedezetként kártyát kérnek már a foglalások során. Ugyanez nem mondható el aa több mint 100 ezer magánszállás esetében; vagy nincs terminál, vagy éppen nem működik

Nemzetközi összehasonlításban egyértelműen fejlettnek nevezhető a magyar digitális fizetési infrastruktúra: mennyire köszönhető ez a szabályozónak, és mennyiben a fizetéstechnológiai cégek aktivitásának?

Négy dolog eredményezte ezt a rendkívül nagy növekedést. A piacon jelenleg elérhető 260 ezer terminált az eredeti becslésekkel szemben nem 2025-re értük el, hanem az állami szabályozással és a piaci szereplők programjaival - köztük a Mastercard Doppioval - gyorsítottuk a folyamatot és megemeltük a növekedési görbét. A szabályozói oldal egyértelműen nagyot lendített: a kormányzati bejelentést követően volt egy türelmi idő, ezt követően 2021. január 1-jétől írták elő a digitális fizetést azokban a boltokban, ahol online pénztárgép üzemel.

Persze van olyan üzlet, amelyik ezt annyival intézte el, hogy kiírta a számlaszámot a kassza fölé, de volt olyan kereskedő is, aki azt mondta, hogy nem veszi meg hamarabb a terminált, csak januárban. Ez azt eredményezte, hogy az év első három hónapjában közel 40 ezer terminált került ki a piacra.Ez egyben azt is jelentette, hogy a piaci szereplőkre óriási nyomás nehezedett; extra rövid idő alatt kellett, extrém mennyiségű igény kiszolgálni. Köszönhetően a programnak az elfogadók felkészültek a rohamra, átalakítva a folymatokat, digitalizálva a szerződéskötést képesek voltak napok alatt kiszolgálni a kereskedőket.

Fontos, hogy van alternatívája a piacon a klasszikusan nagy és nehéz termináloknak, a folyamatok pedig átláthatóak, a beüzemelés, a használat egyszerű. Jövőre is folytatjuk a programot, az említett példákból is kiderült hatalmas a növekedési potenciál. Nem beszélve arról a körről akikre a pénztárgépes kötelezettség nem terjed ki: ilyen például a szépségipar, a fodrászat, a kozmetika, a házhoz kijáró szolgáltatók, például a masszőrök. Nekik kezdjük el magyarázni, hogy miért fontos a kártyaelfogadás, és közben jön egy új generáció, amelynek már teljesen mások az igényei.

Azt gondolom, hogy ez a célcsoport alapvetően az okostelefonos kártyaelfogadást választja majd. Tipikusan azok számára jó megoldás ez, akiknek egy hónapban 3-10 tranzakciójuk van, és nem feltétlenül szeretnének egy külön eszközt hordani a farzsebben. Azonban, ha van egy működő applikáció, ami letölthető a saját okostelefonra, jóval költséghatékonyabbá tehető a kártyaelfogadás. Ez a megoldás a Telefonterminál.  

Mi a legfontosabb tapasztalata a Mastercard Doppio programjának? Milyen mérföldkövekről beszélhetünk az elmúlt két évben?

Minden szempontból azt mondhatom, hogy a Doppiónak jelentős szerepe volt a gyors növekedésben.  De ha ezen túlmegyünk, a nemzetközi szereplők - ez alatt értve a nem banki kártyaelfogadókat is - elkezdtek innoválni, elkezdtek komoly piacot látni Magyarországban.

Behoztunk olyan technológiai szolgáltatókat is, akik tudtak segíteni a gyorsabb onboarding folyamat létrehozásában, például a digitális szerződéskötéssel. Ez a szakmai szövetségnek is nevezhető közösség azóta is működik, és a folyamatos konzultációk eredményeként olyan új célokat tudunk hozni a programban évről-évre, amik reagálnak a piac elvárásaira oly módon, hogy ha megtörténik az innováció, annak ki tudják alakítani az értékesítési lábát is.

Mindez hatással vannak a vásárlókra, a kártyabirtokosokra is.

Egyre több helyen fizethetünk egyben egyre kisebb összegek esetében is a kártyás fizetést mellett voksolnak a vásárlók.

Gondoljuk csak az automatákra, vagy akár a benzinkúton a mosdókra. Egy-egy 100 Ft-os érme még van a pénztárcánkban, igaz azt is inkább a bevásárló kocsira tartogatjuk, de 3-4 db már szinte biztos nincs, tehát vagy fizethetünk kártyával, vagy csalódottan távozunk, szomjasan és az automata is hűtheti tovább az üdítőt.

Hogyan folytatódik a program, és mi a végső célkitűzése? Eszközök szintjén milyen újdonságokra lehet még számítani? Mennyire lesz a Telefonterminál a jövő fizetési eszköze?

A program három évesnek idult, a célkitűzés a duplázás. Ezt tartjuk is; 150 ezer terminálról indultunk, 300 ezret akarunk elérni, a mostani növekedési számok alapján ez jövő év első félévében megvalósulhat.

Természetesen nem szeretnénk megállni itt. Hiszünk abban, hogy minden ember egy kereskedő és minden digitális eszköz bekapcsolódhat a digitális fizetési folyamatba valamilyen módon.

Partnereinkkel folytatjuk a fenttarthatóság érdekében tett lépéseket. A kártyás fizetési bizonylatokat szeretnénk digitalizálni, megszabadítani mindenkit a papír bizonylatoktól, mindezek mellett a kereskedők márkajelét-logóját megjeleníteni a fizetési tételek mellett a walletekben.

Szeretnénk online irányba is elindulni Doppio-gondolattal: a cél, hogy elérjük azt, hogy minden olyan helyen, ahol szolgáltatást vagy terméket kínálnak webáruházban, lehetőség legyen kártyás check outra, tehát ne csak a készpénzes házhozszállítás legyen az egyetlen kártyás fizetési lehetőség.

Jelenleg a webshopos vásárlások 20 százaléka zárul digitális fizetéssel, 80 százalékuk készpénzes tranzakcióval.

Ha már online fizetések, nem is olyan távoli jövő az, hogy a klasszikus értelembe vett fizetési folyamat, checkout nélkül távozzunk a sarki fűszerestől, a kedvenc éttermünkből vagy a fodrászunktól. Regisztráljuk a Mastercard kártyánkat egy applikációban, majd a fizetés folyamata a háttérben, online történik, miután távoztunk. Gondoljunk csak a közösségi autó megosztás, a taxi, vagy a közösségi roller fizetési élményére. Az élmény az, hogy nincs fizetési élmény.

A tartalom megjelenését a Mastercard támogatta.

Fotók: Getty Images; Stiller Ákos/Portfolio