gettyimages-157419147-20200510_bank
Bank

Megadóztatja a kormány az "extraprofitokat": megint a bankokon csattan az ostor, de együtt fizetjük meg az árát

Palkó István
61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.

Bankadó

A kilenc hazai nagybank közül (ennyien voltak az MKB és a Budapest Bank március 31-ei összeolvadása előtt) hét intézmény tette közzé eddig tavalyi bankadójának összegét: az OTP magyarországi tevékenysége 20,7 milliárd forinttal a legtöbbet fizette be a költségvetésbe, az ábránkon szereplő hét bank pedig összesen a teljes költségvetési bankadóbevétel mintegy háromnegyedét fizette be. Idén mintegy 60,9 milliárd forint van erre betervezve a költségvetésben, május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánk szakmai közönsége már számított az adóteher jelentős megemelésére:

A bankadó valójában két különadót takar:

  • egyrészt a 2010-ben bevezetett pénzügyi szervezetek különadóját 2017 óta a hitelintézetek az adóévet megelőző második adóév módosított mérlegfőösszege után fizetik. A különadó mértéke 50 milliárd forintot meg nem haladó adóalapra 0,15%, az azt meghaladó részre 0,20%. A módosított mérlegfőösszeg számításánál bizonyos bankközi hitelek és pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok levonhatók,
  • másrészt a hitelintézeti különadót a bankok az adózás előtti eredménye után fizetik. Az adó mértéke 30%, de a hitelintézeti különadó összege csökkenti a pénzügyi szervezetek különadóját és maximum annak összegéig kell megfizetni, így valójában egyetlen, a módosított mérlegfőösszeg alapján fizetett 0,15%/0,20%-os bankateherről beszélhetünk.

A fentiek mellé a kormány 2020-ban a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló egyszeri különadó megfizetését is előírta, alapja a különadó 50 milliárd forintot meghaladó része, mértéke 0,19%. A hitelintézetek járványügyi különadójának 2020. évben megfizetett összege a következő 5 adóévben adóvisszatartás formájában csökkenti a pénzügyi szervezetek különadójának összegét, évente legfeljebb járványügyi különadó 20 százalékának megfelelő összegben, enélkül nagyjából évi 10 milliárd forinttal nagyobb lenne 2021-től 2025-ig a bankok által befizetett különadó.

Nem hitelintézetek esetében a különadó számítása másképp néz ki:

  • pénzügyi vállalkozások esetében alapja a két évvel korábbi kamateredmény, és a díj- és jutalékeredmény összevont összege, mértéke pedig 6,5%,
  • alapkezelőknél a kezelt vagyon nettó eszközértékéből kell kiindulni, az adókulcs pedig 0,05 százalék.

A bankadót a kormány 2010-ben 0,45 százalékos, majd 0,53 százalékos felső kulccsal alkalmazta, ami akkor Európa legmagasabb bankadója volt (később a lengyelek megelőztek minket).  Az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött 2015. februári szándéknyilatkozatban azt vállalta a kormány, hogy 2016 elejétől 0,31%-ra, 2017-től pedig 0,21%-ra csökkenti a kulcsot, 2019-től pedig tovább igazítják „az EU normáihoz”. A kormány ezt a pályát nagyjából lekövette, utóbbi módosítás azonban mintha elsikkadt volna.

Tranzakciós illeték

Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka után Magyarország volt a világ kilencedik országa, amely hasonló adóterhet bevezetett, mégpedig 2013-ban. Öt nagybank 2021-es beszámolójában találtunk erre vonatkozó adatot, ez az öt szereplő a tavalyi tranzakciós illeték bevételek csaknem 60%-át fizette be tavaly.

A pénzügyi tranzakciós illetéket szinte minden pénzügyi tranzakció után fizetnie kell a pénzügyi szolgáltatónak, legyen az átutalás, beszedés, készpénzkifizetés, okmányos meghitelezés, csekk beváltása, kölcsöntörlesztés, pénzváltási vagy jutalékok és díjak megfizetése. Alapja az az összeg, amennyivel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg. Az illeték mértéke az összeg 0,3 százaléka, készpénzfelvétel esetén 0,6 százalék, tranzakciónként legfeljebb 6000 forint. Magánszemélyek átutalása esetén néhány éve már csak a 20 ezer forintot meghaladó rész után kell csak illetéket fizetni, havi kétszeri készpénzfelvétel pedig összesen 150 ezer forint erejéig az ügyfél kérésére díjmentes, így a bank a tranzakciós illetéket olyan tranzakció után fizeti meg (150 ezer forint után pl. 900 forintot), amely után az ügyfelektől nem szed díjat – ezt a bankok régóta fájlalják. Elmondható, hogy

ez utóbbi részösszeget nem tudják közvetlenül továbbhárítani ügyfeleikre a bankok, más esetekben ez a tranzakciós illetéknél jórészt megtörtént.

A pénzügyi tranzakciós illeték jellemzően az általános adminisztratív költségek között kerül elszámolásra a bankok IFRS szerinti eredménykimutatásában. Idén 232,5 milliárd forint van betervezve erre a költségvetésben.

Mi a baj a bankok különadójával?

Mielőtt a biztosítási adóra is kitérnénk, érdemes megjegyezni, hogy a bankszektor létének és küldetésének alapja a nyereséges működés, hiszen a profit egy részének vagy egészének visszaforgatásával tudja növelni a bankszektor fenntartható módon a szavatolótőkéjét (nem fenntartható alternatívája a gyakori tulajdonosi tőkepótlás), a szavatolótőke növelése a hitelállomány fenntartható növelésének a feltétele, a hitelállomány növelése pedig elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez (nem fenntartható alternatívája a hitel nélküli növekedés).

A banki különadók számos csatornán ronthatják a bankrendszer tevékenységének hatékonyságát:

  • a tőke akkumulációjának visszafogásán keresztül csökkenthetik a potenciális hitelkínálatot, ezáltal növekedési áldozattal járhatnak a gazdaság egészére nézve, és/vagy
  • megdrágíthatják a banki szolgáltatások igénybevételét az ügyfelek számára, a hitelkamatoktól a tranzakciós szolgáltatások díjáig, emellett
  • az adó hatálya alá eső pénzügyi intézmények szempontjából ronthatják az árazási és szolgáltatási versenyképességet a hatályuk alá nem esőkkel szemben (szokványos példa utóbbiakra a Revolut),
  • ronthatják a bankok innovációs és digitalizációs képességét,
  • a bankadó közvetetten, a tranzakciókra kivetett illeték pedig közvetlenül drágítja a tranzakciós szolgáltatásokat, ezáltal negatívan hathatnak a gazdasági és pénzügyi aktivitásra.

Egy új különadó kivetése vagy az adóemelés szembemegy a 2015-ös EBRD-megállapodás szellemiségével is, amelyben arra vállalt elköteleződést az Orbán-kormány, hogy nem helyez további jelentős állami terhet a bankrendszerre.

Biztosítási adó

A 2012-ben bevezetett biztosítási adó alapja a biztosítási díj, kulcsa pedig casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a (de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.) Az adó részben lépcsős, részben sávos: az előző naptári év alapján számolt 8 milliárd forint alatti adóalap esetén a 100 millió forintot meg nem haladó rész után csak az adómérték 25%-át, 100-700 millió forint közötti részre az 50%-át kell csak megfizetni. A kgfb 23%-os biztosítási adóját 2019-ben vezette be a kormány, addig a biztosítási díjba nem beépítve, 30%-os baleseti adóként fizették meg az ügyfelek.

A biztosítási adó tipikusan olyan adófajta, amelyet Viszonylag közvetlenül továbbháríthatak ügyfeleikre a biztosítók a konkrét szolgáltatásnyújtáshoz kötődő adóalap miatt.

Az adó teljes mértéke csaknem egytizede a biztosítók tavalyi bruttó díjbevételének: idén már 115,4 milliárd forint lehet a befizetés a költségvetési terv szerint.  A Magyar Biztosítók Szövetségének új elnöke, Erdős Mihály nemrég a Portfolio-nak még úgy nyilatkozatott:

A tavalyi költségvetési törvény rekordszintű, 115,4 milliárd forintnyi bevételt irányzott elő a szektor számára biztosítási adóból. Nagyon bízom abban, hogy a döntéshozók látják azt, hogy a szektor hozzájárulása már most is elég jelentős a közteherviseléshez.

Mit fognak megadóztatni?

Mivel az extraprofitnak nincs definíciója, ezért nem tudni egyelőre, pontosan milyen új különadót tervez kivetni a kormány a pénzügyi szektorra, egyáltalán valóban az általa extraprofitként definiált nyereségrészt tervezi-e új vagy nagyobb adóteherrel sújtani.

Tavaly mindenesetre az alábbi ábra szerint alakult a bankok esetében a tőkearányos megtérülés, amely a profitabilitásnak náluk egy fontos mérőszáma, a biztosítók esetében viszont kevésbé szokás eszerint mérni a jövedelmezőséget.

Címlapkép: Getty Images

Liszicsanszk
Orosz útlevél
Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
új lakások