Pillanatok alatt történelmi válságba taszította Ukrajnát legerősebb szövetségese - Mi lesz a megtámadott ország jövője?

Nehéz választás előtt Ukrajna

Tízperces beszédet tartott ma este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyben részletesen reflektált az Egyesült Államok által készített béketervre, Ukrajna katonai helyzetére és annak potenciális következményeire, ha Kijev nem fogadja el az újabb – és talán utolsó – amerikai ajánlatot.

Az elnök elmondta: úgy látja, Ukrajna történelmének egyik legnehezebb pillanatát éli.

Lehet, hogy Ukrajnának hamarosan extrém nehéz döntést kell hoznia. Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk azt, hogy elveszítjük egy kulcsfontosságú partnerünket. Vagy 28 komplikált pont, vagy az eddigi legnehezebb tél – és a kockázatok, melyek ezt követik”

– mondta Zelenszkij.

Hozzátette: ő, mint elnök, mindig Ukrajna nemzeti érdekét fogja követni, emellett „nyugodt párbeszédet” fog folytatni az Egyesült Államokkal, megoldásokat fog keresni Ukrajna partnereivel.

Az elnök megkérte Ukrajna lakosságát és politikai ellenfeleit is, hogy tegyék félre ellentéteiket és mutassanak egységet a mostani krízishelyzetben.

Zelenszkij elnök alapvetően az Egyesült Államok által átadott 28 pontos béketervre reflektált esti beszédében, melyet tegnap vett kézhez Dan Driscoll hadseregminisztertől. A nap folyamán Zelenszkij beszélt Ukrajna európai partnereivel, este pedig JD Vance amerikai alelnökkel is. Előbbi arra kérte Zelenszkijt, hogy utasítsa el, utóbbi pedig arra, hogy fogadja el Donald Trump béketervezetét.

A béketervezet részleteiről és arról, hogy az egész miért problémás Ukrajna számára, itt írtunk részletesen:

Min dilemmázik az ukrán elnök?

The time for hesitation is over. The world must stand with Ukraine now, ensuring their dignity and freedom are preserved for all of our sakes.This address from President Zelenskyy is a masterclass in leadership during an existential crisis. As supporters of freedom worldwide,… pic.twitter.com/Xyp1a2uSHP https://t.co/Xyp1a2uSHP

— Yasmina (@yasminalombaert) November 21, 2025

Való igaz, hogy Ukrajna jelenleg nehéz helyzetben van: a frontvonalon egyértelműen Oroszország kezében a kezdeményezés, közben

az Egyesült Államok – Ukrajna eddigi legfontosabb stratégiai, katonai és gazdasági partnere, nyomást gyakorol Kijevre, hogy fogadjon el egy olyan béketervet, amely egyértelműen Moszkvának kedvez.

A helyzet komoly csalódás lehet Ukrajna elnökének, hiszen néhány hónapja Trump elnök még Tomahawk cirkálórakéták átadását mérlegelte a megtámadott országnak és gazdasági szankciókkal fenyegette Oroszországot, a héten viszont a semmiből előállt egy olyan béketervvel, melynek fejében Ukrajna területeket adna át Oroszországnak és az ukrán haderő mérete korlátozva lenne.

Az Egyesült Államok elnöke (és Oroszország vezetése) egyértelműen úgy látja, hogy ha tovább húzzák a háborút, Ukrajna még rosszabb helyzetben lesz, ezért nincs értelme tovább harcolni – jobb most teljesíteni az oroszok követeléseit, átadni három teljes megyét és még két felet az oroszoknak, mint megkockáztatni azt, hogy az egész ország elveszik.

Zelenszkij viszont még mindig hisz a győzelemben, vagy legalább abban, hogy jobb feltételekkel fog tudni békét kötni, ha tovább harcol.

Ha viszont explicit visszadobja Donald Trump béketervét, nemcsak Oroszországgal kell tovább harcolnia: az Egyesült Államok elnöke megfenyegette Ukrajnát azzal, hogy megvonják a katonai, gazdasági és hírszerzési támogatást, ha Kijev nem hajlandó békét kötni.

Az ukrán vezető pár napon belül megpróbál majd tárgyalni Donald Trumppal, de ha nem tud valamilyen kompromisszumot kicsikarni, kénytelen lesz dönteni:

1. vagy elfogadja a vereséget, a területek átadását és a hadsereg meggyengítését az orosz-amerikai feltételek szerint (ez volt a méltóság elvesztése, amire utalt),
2. vagy harcol tovább, immáron amerikai segítség nélkül úgy, hogy Ukrajna hadereje elvesztette legjobb katonáit és fegyvereit, az ukrán áramellátó infrastruktúra romokban hever, sőt, már a nagyvárosok ivóvíz-utánpótlásával is gondok vannak. Európa pedig bármit is ígér, világos, hogy nem is tudja és nem is akarja egy az egyben kiváltani az Egyesült Államok segítségét.

Zelenszkij elnök most biztosan megpróbálkozik először a feltételek újratárgyalásával, aztán jöhet az „extrém nehéz döntés.”

Tudni nem lehet, tippelni nem érdemes arról, Zelenszkij végül melyik opciót választja majd – most éppen nagyon úgy fest, hogy jövő hét szombatig meg fogjuk tudni, mi lesz Ukrajna sorsa.

Addig is: az ukrán elnök maximum reménykedhet abban, hogy Trump elnök meggondolja magát és inkább Oroszországgal szemben próbál meg nyomást gyakorolni – erre viszont akárhogy is nézzük, jelenleg rendkívül kevés esély van.

Mint kiderült: miközben Trump elnök szankcionálta a Rosznyeftet és Lukoilt, valamint arról írt blogján, hogy Ukrajna visszahódíthatja a területeit, valószínűleg már tárgyalt a háttérben az oroszokkal az ukrajnai háború rendezéséről - ennek ismeretében erősen kérdéses, mennyire volt valaha őszinte az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlási kísérlet.

Meddig tarthat ki Ukrajna Amerika nélkül?

Egészen biztos, hogy ha Ukrajna elveszti az Egyesült Államok katonai, hírszerzési, anyagi és diplomáciai segítségét, sokkal rosszabb helyzetbe kerül a háborúban.

Donald Trump elnök közel sem nyújtott olyan intenzív, sokrétű, kiszámítható és folyamatos segítséget Ukrajnának, mint elődje, Joe Biden, de az biztosan tudható, hogy

1. Ukrajna a mai napig rengeteg amerikai tüzérségi lőszert, kézifegyver-lőszert, légvédelmi rakétát használ.
2. Az ukrán nagy hatótávolságú rakétafegyverek többsége amerikai eredetű, üzemeltetésük a legtöbb esetben lehetetlen amerikai jóváhagyás nélkül.
3. Az Oroszország belső területeit és a megszállt ukrán területeket célzó nagy hatótávolságú drón- és rakétacsapások végrehajtásához az ukrán haderő még mindig az USA-tól kapott koordinátákat és hírszerzési információkat használja.
4. Amerikai szakemberek képzik az ukrán katonákat, javítják az ukrán járműveket, szállítják a technológiát az ukrán hadiiparhoz.
5. Az ukrán műveleti tervezés és harctéri végrehajtás még mindig nagyban támaszkodik az amerikai Starlink-rendszer kommunikációs eszközeire.
6. Ukrajna még mindig kap valamekkora segítséget (legalább szakértelmi szinten) az Egyesült Államoktól polgári áramellátó-infrastruktúrájának üzemeltetéséhez.

Ideig-óráig lehet, hogy képesek lennének az európai államok kiváltani az amerikai segítséget ezekben a tényezőkben, de, ahogy fentebb is írtuk, az öreg kontinensen is folyamatosan csökken a politikai akarat és anyagi és katonai erőforrás-készlet Ukrajna támogatására.

Így tehát, ha Ukrajna valóban elveszti Amerikát – és nem arról van szó, hogy Trump megint „blöfföl” valamilyen intenzív és radikális nyomásgyakorlási módszerrel–, az ország sorsa tényleg megpecsételődhet a 2025-2026-os tél során.

Nem valószínű, hogy ez azt jelenti, hogy 2026-ban az orosz fehér-kék-piros sávos trikolor lobog majd a kijevi Mariinszkij palota fölött. Viszont az, hogy ha nincs most békemegállapodás, Ukrajna egyre gyorsabb ütemben fogja veszíteni a területeket és az oroszok erőszakkal ragadhatják el a Donbaszt, az Oszkil nyugati részén fekvő településeket és akár a Dnyeperen is átkelhetnek, amerikai támogatás nélkül most kifejezetten reális forgatókönyvnek tűnik.

Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images