Szólnak a vészcsengők: Összeomlás szélén Oroszország

Ahogy Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja a negyedik télbe fordul, az oroszok egyre több élethelyzetben érzik a konfliktus súlyosbodó következményeit.

Közép- és Dél-Oroszország tucatnyi régiójában már a front közelsége is kézzelfogható. Drónok, olykor rakéták csapnak le az energiainfrastruktúrára és lakóházakra. A légiriadók szinte minden éjjel felhangzanak – állandó emlékeztetőül, hogy a harcok folyamatosak.

A fronton túl az háború gazdasági ára válik egyre inkább láthatóvá.

A háztartások visszafogják az élelmiszer-költést, az acél-, bányászati és energiaszektor szereplői nehézségekről számolnak be – a gazdasági motor több ponton akadozik. A korábbi ellenállóképességet, amelyet a bőkezű fiskális ösztönzés és a rekordmértékű energiabevételek tápláltak, most komoly próba elé állítja a helyzet. A szenvedés mértéke össze sem hasonlítható Ukrajnáéval, és önmagában aligha készteti Putyint a háború lezárására, mégis rávilágít a 2022-ben kezdődő ukrajnai invázió egyre magasabb árára.

A nyomás az elmúlt hetekben erősödött, mivel az Egyesült Államok igyekezett visszafogni Moszkva olaj- és gázbevételeit a Trump-kormányzat felgyorsult, tűzszünetet célzó diplomáciájának részeként. Ennek köszönhetően nőnek is egy megállapodás esélyei: a tárgyalások Moszkvába tolódnak, és ismert, hogy amerikai–orosz egyeztetések dolgoznak a háttérben egy olyan csomagon, amely a Kreml számára kívánatos szankcióenyhítést hozhatna.

A teljes makrogazdasági kép alapján Oroszországnak most lenne az érdeke befejezni a háborút. Ahhoz azonban, hogy valaki valóban véget akarjon vetni a háborúnak, látnia kell a szakadék szélét. Oroszország még nincs ott

– mondta Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Oroszország–Eurázsia Központ igazgatója. 

Mivel ez a felismerés elmarad, a lakosság helyzete tovább romolhat.

Az árak már gyorsabban nőnek, mint a bérek

– mondta Jelena, egy 27 éves rendezvényszervező a moszkvai régióból. Vásárlási szokásait megváltoztatta: kevesebb ruhát vesz, és a drága import helyett többet választ hazai márkákból - írta a Bloomberg.

Ez éles ellentétben áll a háború korábbi szakaszával: a GDP a katonai célú beruházások nyomán bővült, a bérek pedig 2024-ben csaknem 20 százalékkal nőttek. Ez élénkítette a fogyasztást, de fűtötte az inflációt is.

Az orosz jegybank tavaly októberben 21 százalékos, rekord magas szintre emelte az alapkamatot az infláció lehűtésére és a túlhevült gazdaság fékezésére. Azóta enyhültek a hitelköltségek, de mostanra látszik a monetáris szigorítás késleltetett hatása.

Eközben felszínre kerültek azok a mélyebb egyensúlytalanságok is, amelyeket a háborús igényekre átállított gazdaság és a párhuzamosan fenntartott civil szektor feszít.

Az infláció november elejére mintegy 6,8 százalékra lassult, ám főként a gyengülő fogyasztói kereslet miatt – áll a Makrogazdasági Elemzés és Rövid Távú Előrejelzések Központjának legutóbbi jelentésében. A Sberbank nyílt adatokon alapuló SberIndexe szerint különösen az élelmiszer-fogyasztást fogják vissza az oroszok.

A heti bevásárlások átlagos végösszege az utóbbi években több mint a duplájára nőtt. A családunk most kevesebb gyümölcsöt és zöldséget vesz

– mondta Gyenyisz, egy 40 éves menedzser a közép-oroszországi Tambovból. 

A Kommerszant elemzése szerint szeptemberben és októberben 8–10 százalékkal estek a tej-, sertéshús-, hajdina- és rizseladások. Oroszország legnagyobb élelmiszer-kiskereskedője, az X5 Group ugyan növelte a bevételét a harmadik negyedévben – jórészt az infláció miatt –, de a nettó eredménye közel 20 százalékkal zsugorodott a gyengébb kereslet és a magasabb költségek miatt.

A kiskereskedelem jelentős szerkezeti átalakuláson megy át.

A helyi sajtó szerint a harmadik negyedévben a bezárások 45 százalékát a divatkereskedők adták; közel minden második üzlet lehúzta a rolót. A kormányzati tulajdonú Roszijszkaja Gazeta szerint az elektronikai piac 30 éve nem látott keresletzuhanást él át, mert a vevők elhalasztják a nagyobb vásárlásokat. Az autóeladások az év első kilenc hónapjában csaknem egynegyedével estek vissza. Ennek oka a magas hitelköltség és a megemelt adó, amely főleg az import és az elektromos autók árát emeli. A kormány ezzel a költségvetési bevételeket növelné, miközben a hazai gyártókat támogatná.

Ehhez társulnak az ukrán katonai akciók közvetlen hatásai. Ukrajnai drónok szinte akadálytalanul érik az olajfinomítókat és kikötőket a Fekete-tengertől a Baltikumig, időnként akár 2000 mérföldre hatolva Oroszország belsejébe, szibériai célpontokig. A csapások tovább súlyosbították a hazai üzemanyagpiaci válságot, amely augusztus végétől árkiugrást okozott. A benzinárak novemberben ugyan kismértékben csökkentek, de magasak maradtak, és egyes régiókban továbbra is hiány tapasztalható.

Bár sok elemző idénre és jövőre is visszafogott növekedést várt, a moszkvai Stratégiai Kutatóközpont november 18-i értékelése szerint

szinte semmi esély nem maradt a recesszió elkerülésére.

Az orosz iparágak több mint felében csökkent a kibocsátás. Az acélipar válságban van, a legnagyobb piaci szereplő, a Szeversztal szerint a teljes felhasználás idén 14 százalékkal esik. Az acél iránti kereslet az építőiparban 10 százalékkal, a gépgyártásban 32 százalékkal zuhant. A szénbányászat a legrosszabb helyzetben van az elmúlt évtizedben, a nagyvállalatok termeléscsökkentésre kényszerülnek.

A bankszektor sem teljesít jól. A nemteljesítő vállalati hitelek aránya a második negyedévben 10,4 százalékra emelkedett; értékük 9 100 milliárd rubelre (112 milliárd dollár) nőtt. A lakossági hiteleknél a nemteljesítő arány 12 százalékra kúszott fel – közölte a Bank Rosszii szeptemberi jelentése.

A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben 0,6 százalékra lassult, elmaradva a várakozásoktól.

A költségvetési hiány októberben a GDP 1,9 százalékát érte el, a Pénzügyminisztérium pedig év végére 2,6 százalékos deficittel számol.

A költségvetés számára kiemelten fontos olaj- és gázbevételek január és október között több mint ötödével, 7 500 milliárd rubelre estek vissza az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a Pénzügyminisztérium adatai alapján a Bloomberg.

Az alacsonyabb olajár, a szankciók és az erősebb rubel egyaránt rontották a hordónként realizált rubelbevételeket.

Mindez még azelőtt történt, hogy az Egyesült Államok októberben – Putyin béketárgyalásoktól való elzárkózása miatti frusztrációjában – váratlan szankciókkal sújtotta Oroszország két legnagyobb olajtermelőjét, a Rosznyeftet és a Lukoilt.

Ez aligha téríti el Putyint háborús céljaitól, mégis aktívan igyekszik megelőzni, hogy Washington tovább fokozza a gazdasági nyomást. Októberben, amikor Donald Trump elnök a hosszabb hatótávolságú Tomahawk-rakéták Kijevnek történő átadását fontolgatta, és nyilvánosan csalódottságának adott hangot az orosz vezetővel szemben, Putyin újabb béketárgyalások kilátásba helyezésével próbált nyitni.

Megállapodás híján az orosz üzemanyag-export november első felében az invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett. Közben még a Kínába irányuló orosz export fellendülése is megtorpant.

Az orosz gazdaság immunitása súlyosan meggyengült. Lehet, hogy 2026-ban nem lesz rendszerszintű válság, de a gazdasági feltételek folyamatos romlása fennmarad

– mondta Oleg Buklemisev, az Orosz Állami (Lomonoszov) Egyetem Gazdaságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője.

A hiány növekedése miatt a kormány drága hazai kötvénykibocsátásokkal emeli az államadósságot. Jövőre nő és szélesebb bázisra terjed majd ki a hozzáadottérték-adó, ami a kisebb vállalkozásokat és végső soron a fogyasztókat is érinti. A lépés mintegy 1 200 milliárd rubellel gyarapíthatja az államkasszát. Érkezik a technológiai illeték az elektronikai alkatrészekre és eszközökre, és nő az autóvásárlásokhoz kapcsolódó adó is.

Miután Putyin 2023-ban megígérte, hogy nem lesznek további adóemelések, a Kreml – a betiltott Meduza ellenzéki portál szerint – utasította a médiát, hogy az új terhekről szóló beszámolókban ne említsék az elnök nevét.

Ha az orosz hatóságok azt akarják, hogy a gazdaság normálisan működjön, be kell fejezni a "különleges hadműveleteket". A helyzet még nem katasztrofális, de a vészcsengők már szólnak

– fogalmazott Buklemisev, Putyin háborús szóhasználatát idézve.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images