Csányi Péter: akár 35-40 ezer forint is lehet az OTP árfolyama

A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy dinasztiaépítés folyik-e az OTP-nél, önre utalva annyit válaszolt: Mondjanak jobbat, akinek átadhattam volna. Ez azért elég nagy dicséret. Milyen érzés volt ezt hallani? Mennyire sűrűn kap dicséretet az édesapjától?

Ritkán ad dicséretet, inkább jellemző rá a kritika a kollégákkal szemben. De nyilván hatalmas megtiszteltetés, egyben nagy felelősség is, hogy az igazgatóság és az elnök így bízik bennem. Egyhangúlag fogadta el az igazgatóság a javaslatot, ami számomra nem volt váratlan, hiszen egy viszonylag hosszú előkészítő szakasz után voltunk. 2023-ban hoztuk létre az operatív vezetői bizottságot, amit annak megalakulása óta vezetek, a bizottság elnökeként pedig a gyakorlatban úgy működött a bank operatív irányítása, hogy kikérték a véleményemet, egyeztettek velem a nem szorosan a digitális divízióhoz kapcsolódó témákban is.

Mikor és hogyan tudta meg, hogy ön tölti be májustól a vezérigazgatói pozíciót? Édesapjától vasárnap az ebédlőasztalnál, vagy az elnök úrtól az irodájában, vagy az igazgatósági ülésen? És kivel osztotta meg először a hírt?

Nem oszthattam meg senkivel, mert bennfentes információ volt, úgyhogy még az ismerőseim is csak péntek reggel tudták meg, amikor a bejelentés megtörtént. Az elnökkel már 2023, az operatív vezetői bizottság létrehozása óta egyeztettünk arról, hogy hogyan működjön a bank operatív irányítása, és nyilván az sem volt véletlen, hogy engem jelölt ennek a bizottságnak az élére. Akkor a vezérigazgatói szerepről még nem beszéltünk, de arról már igen, hogy az operatív irányítást hogyan lehetne hatékonyabbá, rugalmasabbá tenni. Az elmúlt másfél-két évben viszont nem nagyon beszéltünk erről, míg az elnök 2-3 hónapja fel nem vetette, hogy az elnöki és a vezérigazgatói pozíciót különválasszuk. Akkor kezdtünk el arról beszélgetni, hogy milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy ez a változás minél zökkenőmentesebb legyen, ne legyen hiányérzet a kollégákban, a vezetőkben se a változás okairól és céljairól, se arról, hogy hogyan fogunk működni a jövőben.

Volt olyan opció, hogy nemet mond a kinevezésre?

Nyilván volt, de nem szerettem volna.

Kérdezz-felelek Csányi Péterrel

Mi a hobbija?

A természet a hobbim. Péntek délután beülök a kocsiba, lemegyek vidékre, Somogyba, Tolna megyébe, és csak vasárnap este jövök vissza. Nem titkolom, hogy vadászni is szeretek.

Van olyan sport, amit űz vagy szívesen néz?

Szívesen biciklizek, a Covid alatt szerettem meg, amikor nem nagyon lehetett sok mindent csinálni. Nézni a focit szeretem.

Kedvenc könyv?

Mostanában skandináv krimiket szoktam leginkább olvasni, amikor az időm engedi, például nyaraláson. De általában olyat olvasok, ami teljesen kikapcsol.

Kedvenc film vagy sorozat?

Szívesen nézek sorozatokat, legutóbb a White Lotust és a Severance-t néztem.

Milyen zenét hallgat legszívesebben?

Hangulatfüggő, sokszor hallgatok rádiót, aktuális slágereket. Inkább külföldi zenéket, de vannak magyar kedvencek is, például a Bagossy Brothers. Ha olyan hangulatom van, klasszikus zenét is szívesen hallgatok, Bocellit például.

Kedvenc étel?

A magyar konyhát szeretem, kedvencem a csirkepaprikás.

Kedvenc ital?

Bármi, amiben gyömbér van. Gyömbér shot, gyömbér tea. Ha alkoholos, akkor viszont vörösbor.

Ugorjunk vissza egy jó nagyot az időben. Gyermekkorában mi szeretett volna lenni? Nagyjából mikortól érett meg önben, hogy banki vonalon mozog majd? Mekkora volt ebben a családi nyomás?

Nagyon régen, még kisiskolás koromban tűzoltó akartam lenni, de hát minden gyereknek vannak hasonló álmai. Középiskolában viszont a közgazdaságtan kezdett el érdekelni, főleg a gimnázium utolsó két évében. És megmondom őszintén, az elején még inkább a makroközgazdaságtan érdekelt, egyetemen is többet foglalkoztam a makróval. Aztán a londoni City University-n végzett alapképzésem utolsó évében elkezdtem részmunkaidőben dolgozni a Merrill Lynch befektetési banknál. Ott jött be a banki vonal az életembe. Az után volt rajtam némi nyomás, hogy végezzem el a mesterszakot, ezért a tanulmányaimat Madridban folytattam. Amikor ott végeztem, visszamentem Londonba, és a Deutsche Banknál kezdtem el dolgozni, azt mondanám az első igazi munkahelyemnek. 2011-től dolgoztam a McKinsey-nél, ahol szintén jellemzően banki projektekben vettem részt.

Pályája során hányszor, mikor érezte azt, vagy éreztették önnel, hogy előny vagy hátrány, de mindenképpen befolyásoló tényező, hogy Csányi Sándor fia?

Külföldön nem olyan helyeken dolgoztam, ahol ez igazán mérvadó lett volna. Az egyetemre is magam jelentkeztem, a külföldi munkahelyeket is én kerestem magamnak. De amikor a londoni Cityben a Deutsche Bank hatodik emeletén dolgozol háromezer emberrel fontos projekteken, akkor nincs olyan, hogy te Csányi, vagy nem Csányi vagy.

Az OTP-nél az elején lehet, hogy voltak a kollégákban ilyen érzések, de mára ezek már szerintem megszűntek, sok kollega ismer, tudják, hogy közvetlenül fordulhatnak hozzám, azt gondolom, hogy szívesen dolgoznak velem, de erről persze inkább őket kellene megkérdezni.

2016 óta dolgozik az OTP-nél, 2021 óta igazgatósági tag, 2023 óta az operatív vezetői bizottság elnöke. Sokat látott a banknál, de mi az, amit még meg kell tanulnia az új pozícióban?

Az elmúlt hónapokban legalább az időm felében olyan témákkal foglalkoztam, amivel korábban operatív szinten kevesebb dolgom volt. Nagyon élvezem, hogy a digitális témák mellett mélyebb betekintést és döntési lehetőséget kapok például tőkemenedzsment, compliance vagy HR témákban.

Miben fog megváltozni a munkája ahhoz képest, mint amikor az IT terület és az operatív vezetői bizottság elnöke volt?

Nagy változás lesz például az, hogy 2-3 hónap múlva átadom a digitális divízió vezetői feladatait. A terület új vezetője Sebők András lesz, aki 8 éves McKinsey informatikai tanácsadói múlttal rendelkezik, előtte pedig 14 évig volt banki operatív vezető. Szeretném azt biztosítani, hogy zökkenőmentes legyen az átállás a Digitális Divízió kollégái számára.

Ezen felül az is biztos, hogy többet fogok foglalkozni azokkal a területekkel, amiket frissen kapok meg közvetlen irányítás alá.

Szeretném bevonni a leánybanki vezetőket is az operatív vezetői bizottság működésébe, sok nagyon tehetséges vezető dolgozik a leánybankoknál, segítségükkel olyan jó példákat tudunk behozni a bankcsoport működésébe, amik egyébként külföldön már beváltak. Biztos, hogy lesz legalább negyedévente, de szükség szerint akár sűrűbben is minden leánybanki vezetővel egy beszélgetésem, ahol átnézzük a teljesítményt, a projektek státuszát, aktuális szabályozói kérdéseket.

Mi a terv, hogy fog kinézni az elnök és a vezérigazgató közötti együttműködés, kommunikáció?

A Management Committee továbbra is működni fog, ennek a bizottságnak az elnöke Csányi Sándor. Egyértelműen meg van határozva a szervezeti működési szabályzatunkban az, hogy melyek azok a témák, amik továbbra is a Management Committee, illetve az igazgatóság, és melyek azok, amik hozzám, vagy az Executive Committe hatáskörébe tartoznak.

A stratégiai kérdésekben először a Management Committee dönt, és ha egyetért vele, akkor az igazgatóság döntése következik, ilyen ügyek például az akvizíciók, vagy a tőkéhez kapcsolódó kérdések. Természetesen továbbra is az igazgatóság vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, amit a jogszabályok a legfőbb döntéshozó szerveihez rendelnek. Ezen felül viszont minden operatív területet átadott nekem az elnök. Néhány dolgot azért saját hatáskörben tartott, ebbe beletartozik például a szponzoráció, szóval, ha bárki ilyet szeretne kérni, az elnök úrhoz menjen és ne hozzám. (nevet)

Szokott vitatkozni édesapjával a bankról? Ha igen, miben vannak véleménykülönbségek?

Nem nagyon vitatkozunk. Azt gondolom, hogy azért is komfortos számára, hogy én fogom betölteni a vezérigazgatói pozíciót, mert az fel sem merül, hogy a stratégiában nem állapodunk meg, nem látjuk azonosan a nagy egészet. Viszont abba, hogy a stratégiát operatívan hogyan valósítsuk meg, beletartozik, hogy a vezetők között van egy egészséges vita. Ez időnként nyilván az elnökkel is megvan, vannak esetek, amikor máshogy döntenénk. Ezt mi magunk között rendezni tudjuk. De egy kezemen meg tudom számolni azt, hogy amióta itt dolgozok, hány olyan alkalom volt, hogy ne ugyanúgy láttuk volna az operatív működés igényét. Egyébként szívesen kérem ki a véleményét.

Domináns pozíció 5 országban, kiemelkedő jövedelmezőség, stabil tőkepozíció, stabil likviditási helyzet, történelmi csúcs közelében a részvényárfolyam. Mennyire nehéz örökség így átvenni a bank operatív irányítását?

Még nehezebb lenne, ha nem így állna a bank, hanem problémák lennének bármelyik előbb említett területen. Egy stabil alapokon nyugvó, jó teljesítménnyel rendelkező vállalatot, aminek egyébként én is évek óta az egyik vezetője vagyok, könnyebb átvenni.

Ugyanakkor hatalmas potenciált látok még az OTP-ben, több okból kifolyólag is.

Az elmúlt időszak teljesítményét jelentős külső tényezők befolyásolták. Ha Magyarországról indulunk ki, akkor nagyon sok kormányzati terhet kaptunk a nyakunkba, jelentős az ehhez kapcsolódó bizonytalanság, ez operatív szinten sok feladatot, fejlesztést és költséget indukál. Én bízom abban, hogy ezek rövid távú intézkedések, ami után egy stabilabb időszak jön, amikor még nagyobb erővel a szolgáltatások fejlesztésére irányíthatjuk az energiáinkat.

Jelenleg 11 országban vagyunk jelen, és sajnos a bankszektort érintő kormányzati intézkedések nem egyediek Magyarországon, például Horvátországban is elővették az ATM telepítések ötletét, ott is szeretnék a díjakat, díjemeléseket tompítani, de számos egyéb országban is vannak hasonló intézkedések, amiket kezelni kell.

És akkor még ott vannak a vámok, és az orosz-ukrán háború által okozott bizonytalanság, ezek az OTP részvényárfolyamán is meglátszanak.

Hamarosan visszatérünk a részvényárfolyamra, de előbb beszéljünk a következő hónapok menetrendjéről! Van mondjuk egy 100 napos program, milestone-ok, amiket mindenképpen el szeretne érni? És mi az elnök elvárása önnel szemben az első hónapokban?

Az OTP teljesítménye bizonyítja azt, hogy az a stratégia, ami mentén működünk, az alapvetően rendkívül hatékony és jó eredményeket produkál. Tehát stratégiai újratervezés nem várható. A kelet-közép-európai régióban a profitábilis növekedésre fókuszálunk, és ha van olyan eladó bank, amivel tudjuk növelni a helyben már meglévő piaci pozíciónkat, akkor azokat megvizsgáljuk. Üzbegisztánba nemrég léptünk be, az ország nagyon jó demográfiával rendelkezik, ott univerzális bank szeretnénk lenni, de fókuszálva nagyobb arányban a lakossági hitelezésre. Oroszországban egy niche piacon vagyunk jelen, viszonylag kis piaci részesedéssel. Amikor a háború véget ér, akkor nyilván újra kell gondolni az ottani stratégiát. Ukrajnában szeretnénk részt venni a háború utáni helyreállításban, arra számítunk, hogy jelentős források áramlanak majd be az országba, ott tovább szeretnénk nőni, akár úgy is, hogy bankot vásárolunk az ukrán bankprivatizációban.

Finomhangolás viszont lesz, annak érdekében, hogy a folyamataink még inkább ügyfélközpontúak legyenek, a fiókokban és a digitális csatornákon is. Ezt a finomhangolást a felelős vezető kollégákkal közösen fogjuk meghatározni és az igazgatóság elé terjesztjük.

A magyarországi Raiffeisen, Erste, CIB, és most már az OTP élén is egy volt McKinsey-s áll, azon túl, hogy akik ott nevelkednek, azok bőven átlag feletti teherbírásúak, közös még, hogy erős költségkontrollt tartanak. Ebben mire lehet számítani az ön irányítása alatt az OTP-nél?

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy lesz-e megszorítás az OTP-nél, a válaszom az, hogy az OTP-re nem jellemző a drasztikus beavatkozás. 2008-ban sem, 2014-ben sem, és a covid válság alatt sem kezdtünk jelentős költségcsökkentési programba. Az viszont kiemelten fontos, hogy a hatékonyságunkat javítsuk, ebben lesznek intézkedések az OTP-nél.

A magyar bankszektort jelentős olyan költségek terhelik, amik a régiós versenytársainkat és a fintecheket nem. Ezeket rövid távon elbírja a bankszektor, beleértve az OTP-t is, de a jelentősen eltérő szabályozói környezet és a külön-terhek hosszú távon jelentősen rontják a magyar bankszektor versenyképességét.

A bankszektorétól elmaradó, 9,6%-os tőkearányos megtérülést ért el tavaly az OTP Bank magyar operációja. Ezt az „alulteljesítést” indokolják az itt elszámolt csoportszintű költségek, vagy javítani kell a hazai hatékonyságot?

Amikor egy bank megtérülését értékeljük, akkor nem az állampapírhozamokból, hanem a részvényesek által elvárt minimális hozamból, a cost of equityből érdemes kiindulnunk. Becslésünk szerint a magyar bankszektor tőkeköltsége kb. 12%. Ehhez képest a szektor osztalékbevételektől megtisztított tőkemegtérülése tavaly 11,3% volt, ez a mutató az OTP Banknál 9,6%, ugyanakkor a mi esetünkben jelentős csoportirányítási költségek is megjelennek. Az alacsonyabb megtérülést rövid távon vállalni tudjuk annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minél előbb növekedésnek induljon. Ha viszont a mostani, tőkeköltség alatti megtérülés hosszú távon fennmarad, akkor a részvényeseink joggal tehetik fel nekünk a kérdést, hogy közép- és hosszú távon mi lesz a terv a magyar operációval, miként fogjuk például drasztikus mértékben növelni a hatékonyságot. Azért türelmesek most velünk, mert a magyar operáció a nyereség mintegy egyharmadát adja, és a növekedés nagy része külföldről származik. Ennek köszönhető az is, hogy az Standard&Poor’s nemrég jobb hitelminősítést adott nekünk, mint a magyar államnak.

Ritkán fordul elő, hogy egy bank jobb minősítést kap, mint maga az állam. A hitelminősítési döntés nyomán az is várható, hogy olcsóbban tudnak forrást bevonni, mint a magyar állam?

Mindenképpen erre számítunk, hiszen a jobb hitelminősítés alacsonyabb forrásköltséggel jár. Valóban szokatlan együttállás ez, alig fordult még elő máshol. Abból a szempontból viszont érthető, hogy 11 országban vagyunk jelen, és a földrajzi diverzifikáció jelentős kockázatmérséklő tényező. Igyekszünk elérni az MNB-nél is, hogy a többlettőkénk meghatározása során ezt vegye figyelembe.

Jövőre országgyűlési választások lesznek Magyarországon, ez alapjaiban határozza meg már az idei év gazdaságpolitikáját is. Milyen kormánynak örülne?

Hozzá vagyunk szokva, hogy bankként a választások előtt aktív közreműködést kell tanúsítanunk, akár a költségvetés, akár a lakosság anyagi helyzetének a támogatása szempontjából. A magyar gazdaság teljesítményének ugyanakkor a kiszámítható gazdasági környezet és szabályozás a legjobb. Bárki is legyen a jövő évi választások nyertese, olyan környezetnek örülnék, amelyben a vállalatok könnyebben hoznak beruházási döntéseket, a lakosság pedig úgy látja, hogy jövedelmét növekvő arányban érdemes fogyasztásra fordítania, túlzott tartalék megképzése nélkül. Stabil, kiszámítható és megbízható gazdaságpolitikának örülnék tehát.

A legutóbbi, 2022-es nagy választási osztogatásnak a pénzügyi szektor lett az egyik utólagos kárvallottja extraprofitadó formájában. Nem tart attól, hogy a következő választások még jobban igénybe veszik a teherviselő képességét?

Még ennél is jobban? Az állam mozgásterét jelenleg sok negatív tényező befolyásolja, ezért érthető, hogy nem szokványos eszközökhöz is kell nyúlnia. Én csak remélhetem, hogy a mostaninál magasabb adóterhelésre már nem kell számítanunk. Középtávon pedig nagyon jó lenne a tranzakciós illeték és az extraprofitadó kivezetését látni, hiszen ez régiós szempontból és a magyar piacon már megjelent fintech szereplőkkel szemben is tartós versenyhátrányt jelent.

Nincs olyan banki beszélgetés, amelyben ne jönne elő a Revolut szabályozási előnye. Miért nincs a magyar bankszektornak elégséges lobbiereje ahhoz, hogy átvigye az akaratát?

Folyamatosan teszünk erre irányuló javaslatokat, de ezek eddig nem tudták átütni a politika ingerküszöbét. Nagyra értékelem, hogy az MNB évek óta nyomást gyakorol a Revolutra, hogy hazai leánybankot alapítson, de nincs meg a megfelelő eszköztára ennek kikényszerítésére. Bízom azonban abban, hogy a miniszterelnök beváltja a közgyűlésünkön nekem tett ígéretét, miszerint ha bankszektor egyértelműen megfogalmazza a javaslatát, akkor intézkedni fog. Ennek megfelelően a Bankszövetség keretein belül újra átgondoljuk, hogy milyen intézkedések szükségesek a versenysemlegesség biztosításához, és ezeket újra be fogjuk nyújtani.

Hogy fogadta egyébként, hogy a húsvéti ünnepek előtt közvetlenül Nagy Márton bejelentette az extraprofitadó meghosszabbítását?

Nem lepett meg. Tisztában vagyok azzal, hogy sokkal könnyebb egy új adónemet bevezetni, mint arról lemondani.

Legújabban a lakossági bankszámla-költségek csökkentésével és az ATM-telepítésekkel csuklóztatja a kormány a bankokat. Ez tiszta politika, vagy a szektor szempontjából is van értelme a lépéseknek?

A 2025. március 1-je és 2026. június 30-a közötti időszakra több milliárd forint nagyságrendben mondunk le díjbevételekről. Az ATM-rendelettel kapcsolatos intézkedéseket is haladéktalanul teljesíteni fogja az OTP Bank. Ezek az intézkedések érdemben nem fogják érinteni az OTP stratégiáját. Zavar azonban, amikor a politika abban a fényben tünteti fel a bankszektort, hogy nyerészkednek az ügyfeleken és úgy hajt végre extra díjemeléseket, hogy nem veszi figyelembe a fogyasztók pénzügyi helyzetét. Ami az operatív alkalmazkodást illeti, az agilis szervezeti megoldások és a kollégák fáradhatatlansága révén hatékonyan tudunk reagálni minden ilyen helyzetre.

Látják már az ATM-telepítések esetében is a konkrét feladatokat?

A kormánnyal és a bankokkal is egyeztetnünk kell még erről, a konkrét feladatokat azonban majd a részletszabályok döntik el. Az OTP Bank 1934 ATM-mel rendelkezik az országban, ezzel a legnagyobb hálózatot működteti, a fiókokkal együtt 2213 ponton tudnak nálunk készpénzt felvenni az ügyfelek. Bízom abban, hogy a Magyarországon működő külföldi szolgáltatók is szerepet vállalnak majd a tervekből. Összességében azonban inkább abban hiszek, hogy egy készpénzmentes gazdaság jelentősen költséghatékonyabb, és visszaszorítja a fekete- és szürkegazdaságot.

Hogy látja a magyar hitelpiacot? A lakossági hitelezés dübörög, de mikor fog beindulni a vállalati is?

A hitelpiacra elsősorban a kamatszint, vagyis a hitel ára, másodsorban a hitelezési folyamat egyszerűsége, gyorsasága és elérésének a széleskörűsége van hatással. Ha az állampapírpiaci hozamok tartósan magasan maradnak, az negatív hatással lehet a hitelezésre. A lakáshitelezés, amely az OTP Bank egyik legfontosabb piaca, jól teljesített tavaly, és több mint 1300 milliárd forintos volument ért el. Idén is a tavalyit megközelítő állománynövekedésre számítunk. A személyi kölcsönök esetében az éves folyósítás meghaladta a 800 milliárd forintot, amiben az előző időszak egyszeri hatásának a korrekciója is szerepet játszhatott, itt 8-10%-os növekedést látunk reálisnak. A lakáshitelezésre negatív hatással lehet a helyi önazonosság védelméről szóló tervezett törvény, ami a bankok szempontjából bizonytalanságot hozhat a fedezetek és a kockázatok értékelésébe, beruházási projektek maradhatnak el, és jelentősen nőhet a jelzáloghitelezés időigénye és komplexitása, hiszen az önkormányzatok saját maguk határozhatják meg, hogy milyen egyedi feltételeket alkalmaznak az ingatlanszerzésre. A bankszövetséggel az elmúlt években pont azon dolgoztunk, hogy minél aktívabb legyen a lakáspiac, és egyszerűbb a hitelfelvétel, ez a törvény ez ellen hathat. Ami a vállalatokat illeti, a vállalatok jelentős beruházásokat halasztanak el manapság, nekik stabil és kiszámítható környezetre lenne szükségük. Hitelkínálati problémák nincsenek, elégséges hitelkeresletet azonban nem látok, talán a Demján Sándor Program ezen valamelyest javíthat.

Az OTP magyar piacán kellően erős már a vállalati hitelezés, vagy szeretnék tovább növelni a súlyát?

Fenntartható hitelezési aktivitásra törekszünk, amely annak a függvénye, hogy az adott szegmensben tudunk-e profitábilisan hitelezni. Külföldről több példát is tudnék mondani arra, ahol nem éri meg aktívan hitelezni egyes vállalati részpiacokat, ilyen például Horvátország, ahol rendkívül alacsony a marzs. Általánosságban tőkebeli és likviditásbeli korlátaink mindenesetre nincsenek.

14000 milliárd forintnyi látra szóló betéten ül a magyar lakosság, nem túl sok ez? Nem egy szegénységi bizonyítvány a pénzügyi szektorról? Vagy inkább örülni kell a nagy likviditásnak?

A magas betétállományt alapvetően két dolog okozza: a gazdasági bizonytalanság miatti tartalékolás, másrészt a pénzügyi tudatosság alacsony szintje, amelyben az OTP Öngondoskodási Indexe alapján nagyot kell fejlődnie a magyar lakosságnak. Próbálunk mi is sokat edukálni, ezért a fiókokban egyre inkább a tanácsadói működésre állunk át, emellett az állampapíroktól kezdve a befektetési alapokig a megtakarítások teljes palettáját nyújtjuk az ügyfeleknek.

A megtakarítási piacot idén a PMÁP-kifizetések határozzák meg. Hogy reagált a lakosság, milyenek a saját tapasztalataik?

Az OTP Bank teljesítette azt a kívánalmat, hogy minél inkább az állampapírpiacon tartsuk az ügyfeleket, a megtakarítások döntő része az OTP Bankon belül maradt. Szerencsés módon ez egybeesett az ügyfelek érdekeivel is.

Innovációs és technológiai fronton vár-e áttörést bármelyik fejlesztésüktől, innovációjuktól a következő egy-két évben?

Az elmúlt években jelentősen tudtuk fejleszteni az értékajánlatunkat, a termékek döntő többsége digitálisan is elérhető az ügyfelek számára. A következő időszakban elsősorban a digitális értékesítés arányát szeretnénk növelni. El szeretnénk jutni oda, hogy ügyfeleinknek az értékesítés mellett minden egyéb ügyintézés is digitálisan elérhető legyen. Ez egy „mobile first”, de nem egy „mobile only” stratégia, kiemelt figyelmet fordítunk ugyanis a fiókhálózat fejlesztésére is.

Több mint ezermilliárd forint az OTP profitja, lehet belőle akvirálni, vagy osztalékot fizetni, saját részvényt visszavásárolni. Nézzük először az elsőt! Ha jól értjük, ez a kompetencia továbbra is Csányi Sándornál lesz, miközben, ha van felvásárolt bank, az menedzsmentfókuszt igényel, kvázi önöknek ad munkát.

Az OTP egy növekedési sztori, a következő időszakban is az a célunk, hogy ezt fenntartsuk, hogy gyorsabban növekedjünk, mint egy nyugat-európai, akár hasonló méretű bankcsoport. Folyamatosan keressük az akvizíciós lehetőséget, és nem csak azokban az országokban, ahol jelen vagyunk. De sohasem fogunk csak azért akvirálni valamit, hogy aktívak legyünk

Vezérigazgatóként mekkora befolyása lesz egy akvizícióra?

Az operatív menedzsmenttel szemben mindig is elvárás volt az, hogy javaslatokat tegyen a működésre és a terjeszkedési irányokra is.

Az osztalékról és a saját részvény vásárlásról hogyan gondolkodik? Ha növekedési sztori az OTP, akkor miért nem költenek csak mondjuk üzletfejlesztésre, felvásárlásokra? Vagy ha már fizetnek osztalékot, miért nem toldják meg mondjuk extra osztalékkal, kijönne a profitból.

Az elmúlt két évben nem jelentettünk be jelentős akvizíciót. Ennek megfelelően emeltünk is az osztalékon, ugyanakkor nem szeretnénk, hogy a tőkehelyzetünk korlátozzon minket abban, hogy a jövőben akvizíciót hajtsunk végre, ha arra megfelelő lehetőség adódik. Tavaly 120 milliárd forintnyi részvényt vásároltunk vissza, idén már túl vagyunk 60 milliárdon és akár 150 milliárd forintnyi további részvény visszavásárlására is van engedélyünk.  Tudom, hogy a részvényesek annak örülnének a legjobban, ha ezeket a részvényeket be is vonnánk, de mi látunk még kellő potenciált külföldi terjeszkedésben, így mi inkább arra törekszünk, hogy meglegyen minden eszközünk és lehetőségünk a növekedésre.

Egyébként mennyire aktívan figyeli az OTP részvényárfolyamát? Mire gondolt, amikor Donald Trump április eleji vámbejelentése után három nap alatt 25 százalékot esett az árfolyam?

Aznap összehívtam egy megbeszélést a pénzügyi és kockázatkezelési vezetőkkel, és egyeztettünk, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni. Végül azt a következtetést vontuk le, hogy a fundamentumok szempontjából az OTP rendben van, és ezt a piac is visszaigazolta, hiszen az árfolyam nap végére visszakorrigált. Az ilyen szélsőséges piaci kilengéseket megfelelő higgadtsággal kell kezelni.

Évek óta mondjuk, hogy olcsó az OTP részvénye. Most éppen 7 alatti a P/E ráta, azért egy növekedési sztorit nem így szoktak árazni. Ön szerint miért ilyen nyomott az árazás, mi mehet félre?

Két jelentős tényező tartja nyomás alatt az OTP árfolyamát. Az egyik az orosz és az ukrán gazdaság felé való kitettségünk, ezt a befektetők nehezen tudják megfelelően értékelni. A másik pedig a magyar gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság.

Azt gondolom, hogy ha ez a két tényező enyhül, akkor akár 35-40 ezer forint is lehet a részvényárfolyam.

OTP árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Az most elég távolinak tűnik. De akkor nézzünk távolra: ha 5-10 éves távlatban gondolkodunk, milyen OTP-t lát maga előtt? Mennyire lesz digitális a bank? Lesznek-e még bankfiókjai? Hány országban lesz jelen? És nemzetközi lesz-e az igazgatóság, ha már a profit nagy része külföldről jön.

Én nagyon remélem, hogy ha 5-10 év múlva valaki ránéz az OTP-re, akkor nemcsak egy bankot lát  majd, hanem egy olyan szolgáltatót, amely az ügyfelek legtöbb élethelyzetére tud megoldást kínálni. A lakáshitelesek sem azért jönnek hozzánk, mert lakáshitelt szeretnének felvenni,  hanem azért, mert egy új élethelyzetben új otthonra van szükségük. Az viszont egy komplex folyamat, ami nemcsak hitelfelvételből, de az ingatlan kiválasztásából, költözésből, közművek regisztrációjából stb. áll. Bízom benne, ebben nagyot tudunk majd előre lépni, hogy az otthonteremtés teljes folyamatát minél jobban támogatni tudjuk. Ugyanez igaz egyébként az egészségügyi szolgáltatásokra, vagy az online kereskedelmi piacra is. Vizsgáljuk az akvizíciós lehetőségeket, majdnem biztos vagyok abban, hogy 5 év múlva jelen leszünk egy-két olyan országban, ahol most még nem működünk.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.