Elárulták a bankszektor nagyágyúi, mi várható a magyar hitelpiacon

Immár hagyomány, hogy Hitelezés konferenciánkat a makrogazdasági beszélgetés mellett egy marketingről és vállalati kommunikációról szóló szekció zárja a pénzügyi szektor e területen dolgozó legkiválóbb szakembereivel. Évről évre csökkenő reklámköltések mellett kommunikálják a nagy bankok a hitel termékeiket, milyen okok állnak emögött, milyen lehetőségek és kihívásokkal állnak szemben a termékkommunikációk.

A generációk bankolási szokásai, a fiatalok pénzügyi tudatossága, a fiatal ügyfelek megszerzése és megtartása is fókuszban volt a szekcióban, míg Spielmann Katalin, az IPG Mediabrands COO-ja a generációk bankolási szokásairól, Csejtei Ildikó, a Fáy Alapítvány ügyvezetője a fiatalok pénzügyi tudatosságáról tartott előadást.

Az AI bankszektorban betöltött szerepéről Jendrolovics Máté, az Intuitech vezérigazgatója, és Pereczes János, a First Principle Innovation alapítója beszélgettek Turny Ákos moderálásával. Jendrolovics Máté számos tévhitet eloszlatott: szerinte nincs olyan AI-eszköz, amely mindent meg tudna oldani, hanem a nagyon specializált fejlesztések tudnak precízen működni. Az adott eszközt nagy fordulatszámon kell használni, azzal derül ki, hogy megbízható-e. Szerinte egy AI-fejlesztésnek fontos célja, hogy munkát vegyen le az ember válláról, ne plusz munkát adjon neki. Pereczes János leszögezte, hogy a generative AI, illetve agentic AI nem egy múló hóbort, hanem tartósan velünk lesz, ezért kulcsfontosságú, hogy a bankokban board-szintű gondolkodás legyen erről, ne csak delegálják az ügyet az IT-csapatnak. A tapasztalatok szerint az egyes generációk egészen más módon használják az AI-t: a 40 év felettiek egy továbbfejlesztett Google-keresőként fogják fel, a 30-asok már digitális asszisztensként tekintenek rá, kisebb feladatokat rábíznak, ezzel szemben a Z-generációsok kezében egy önálló operációs rendszerként is funkcionálhat.

Turny Ákos, a Boston Consulting Group igazgatója előadásában előrevetítette, hogy a gyors technológiai fejlődés okán a következő öt évben dőlhet el, hogy kik lesznek a legsikeresebb pénzintézetek. Véleménye szerint a bankoknak el kell kezdeniük invesztálni az AI-fejlesztésekbe, ez nem IT-kérdés, hanem stratégiai és üzleti kérdés.

A Kuruc Péter (EY) által moderált Lakáshitelezési kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra számítanak, hogy idén egy magas szinten stabilizálódhat a lakáshitel-kihelyezés. Horváth Tímea, az OTP lakossági kiszolgálásért felelős ügyvezető igazgatója úgy véli, tavaly várakozáson felül teljesített a lakáshitelpiac, idén pedig akár további 300 milliárd forinttal is bővülhet, ezt támogatják a mostani kamatszintek, ellenben a kondíciók rosszabbodása a hitelfelvevői kereslet visszaesését vonná maga után, ezt mutatják a 2023-as tapasztalatok. Jakabfalvy Dóra, a Fundamenta üzleti divíziójának ügyvezetője szerint ma a lakhatási célú vásárlások fűtik az ingatlanpiacot, viszont a hitelezhetőség egy korlátot jelent, tekintve, hogy a vásárlások összegéhez viszonyítva 50-55% a hitelből történő finanszírozás. Jakabfalvy az öngondoskodás fontosságára hívta fel a figyelmet, elmondása szerint egyéni felelősségük is van a lakásvásárlóknak a céljaik elérésében.

Heinrich Balázs, az Otthon Centrum értékesítési vezérigazgató-helyettese bemutatta, hogy a budapesti lakáspiac régiós összevetésben nem mondható drágának, több környező fővárosban hosszabb ideig kell dolgozni egy négyzetméter megvásárlásáért, mint Budapesten. Szerinte az árazási trendek alapján jobban megéri ma ingatlant venni, mint holnap. Molnár Gergő, a K&H marketing és digitális értékesítés vezetője hangsúlyozta, hogy a zöld gondolat jegyében érdemes lenne erősíteni a lakástámogatások és az energetikai követelmények kapcsolatát. Molnár úgy véli, a hitelközvetítő cégeknek nagy szerepük van abban, hogy a hitelpiacon erős versenyhelyzet alakult ki. Zsoldics Arthur, az UniCredit lakossági és kisvállalati divíziójának termék- és szolgáltatásfejlesztési vezetője elmondta, hogy a digitalizáció önmagában nem old meg mindent, hanem megfelelő tanácsadással is ötvözni kell ahhoz, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatásban részesüljenek, és magabiztosan dönthessenek. Zsoldics megfogalmazta, hogy szükség lenne a hátrányos helyzetűekre célzott támogatási programok bevezetésére, hasonlóan ahhoz, ahogyan például a fiatalok hozzáférnek speciális támogatási elemekhez.

Mára 5000 ezer alá csökkent a Magyarországon működő cégek száma, a cégtörlések száma 10 ezer felett, a cégalapításoké 10 ezer alatt jár idén. A magyar gazdaságnak nem árt a tisztulás, vagyis a csökkenő cégszám semmi rosszat nem jelent öngamában – mondta előadásában Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Ha azonban a tömeges felszámolások állnak emögött, az már baj. Idén már 5280 végelszámolásnál, kényszertörlésnél és felszámolásnál járunk, idén a felszámolások száma a tavalyihoz hasonló 15 ezer darab felett lehet, ami nem szívderítő. Csorbai Hajnalka szerint "kimeríti a nemzetgazdasági probléma fogalmát", hogy 257 olyan 1 milliárd forint árbevétel feletti cég van Magyarországon, amelynél a cégvezető 65 év feletti, e cégek átlagéletkora 24,5 év.

Lendvai András ügyvéd, a Lendvai Partners alapítója segített megérteni a jelenlévőknek, hogy milyen következménye lehet az AxFina ítéletnek a devizahiteleket övező jogi viták kapcsán. Lendvai András és szerzőtársa a Portfolio-n közzétett írásukban is ismertették álláspontjukat.

El vannak és voltak kényeztetve a kkv-ügyfelek, hiszen szinte felsorolhatatlan azon hitel- tőke- és garanciaprogramok listája, amelyek elérhetők a cégek számára. Mégsem megy jól a kkv-hitelezés – a közönségszavazás alapján csak halvány reménysugarak láthatók -, ami azt mutatja, hogy nem a banki hitelkínálatával és hitelezési hajlandóságával van a gond, hanem a kereslettel – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv-igazgatója a konferencia kkv-szekciójában. Egy ideális világban nem a banking csinálja a gazdaságot, hanem csak követi azt – vélte Varga Eszter, a PannonHitel társtulajdonosa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankokhoz hasonlóan extraprofitadóval sújtott, de betétgyűjtésre nem képes pénzügyi vállalkozások ma nem tudnak azokban a forgóeszközhitel-programokban részt venni, amelyekre egyébként a legkisebb vállalkozások ki vannak éhezve. Pedig a pénzügyi vállalkozások értik igazán a mikro- és kisvállakozások pszichéjét, érdemes lenne őket használnia a gazdaságpolitiklának - mondta. A magyar vállalati hitelállomány mérsékelt emelkedést mutatott az elmúlt években, ugyanakkor Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója több mutatószámon érzékeltette helyünket Európában, ami több szempontból nem is olyan rossz. Bár a vállalati hitelpenetrációnk mindössze fele az EU-s átlagnak, más országokban is csökkent ez az utóbbi időben. A Széchenyi Kártya Program szerinte azért működik jól, mert nem tervezőasztalon született, hanem organikus módon, az élet alakította. Szabados Richárd kkv-államtitkár szerint a vállalkozásokat jellemző kivárás oka többek között az, hogy a kkv-k jelentős likviditáson ülnek. Kérdésre válaszolva elmondta: az 1+1 Beruházásélénkítő Program kerete merült még csak ki,

a Demján Sándor Program elemeinél általában korai keretemelésről beszélni, erre ősszel érdemes visszatérni.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója ezzel egyetértve felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan tevékenységre érdemes hitelt adni, illetve felvenni, amely ki tudja termelni annak kamatát. Ivancsik Orsolya felhívta a figyelmet, hogy a támogatott hitelek aránya az MNB kimutatása szerint 37%-ról 24%-ra csökkent az idei első negyedévben. A bizalom helyreállítása szerinte szükséges ahhoz, hogy ne mindig csak a saját forrásukhoz nyúljanak az ügyfelek.

A 100 milliárd forintos keretösszegű Demján Sándor Tőkeprogramról beszélt Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. A program előnye az alacsony hozamelvárás (fix 5%), a szabad beruházási felhasználási cél a vállalkozások számára, a teljes, egyösszegű előfinanszírozás, illetve az, hogy fedezet nincs, önerő nem kell hozzá. Ugyanakkor önerővé válhat a támogatás, és felhasználható hitelfelvétel mellé is. 1%-os ázsiós tőkeemelés és 99%-os tulajdonosi kölcsön formájában valósul meg a tőkejuttatás, de nem szólnak bele a cégek működésébe. Majdnem 2000 előregisztráltból 1180-an regisztrálták, 320 projekt áll bírálat alatt, 1,9 milliárd forintnyi tőkejuttatás pedig már jóváhagyásra került. Jelenleg 200 millió forintos plafonnal fut a program, egy-két hónapon belül ezt felemelhetik, és a megemelt összeget visszamenőleges jelleggel is biztosítani fogják. Nem lesz elvárás a magyar többségi tulajdon, és a management buy-outra is igénybe vehető lesz, a juttatás egy része pedig forgóeszköz-finanszírozásra is felhasználható lesz.

Kiss Attila, a Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ Zrt. üzletfejlesztési és stratégiai vezetője felidézte, hogy tavaly mintegy 13 ezer új lakás épült az országban, ez alig a harmadára tehető a kívánatos szintnek, de már 20-25 ezer új építés is plusz mozgásteret eredményezne a lakáshitelezésben. Elmondása szerint az összes új lakossági hitelszerződés száma idén meghaladhatja az 1,1 milliót, itt még lenne tér a fejlődésre. Problémát jelenthet, hogy a hitelszerződések futamideje nagyon kitolódik, idén már majdnem 19 év az átlagos futamidő, így sokan nyugdíjas korukig fizethetik a lakáshitelüket. A hitelpiac országosan is egyre inkább szétszakad, Nógrád vármegyében például feleannyi az átlagos hitelösszeg, mint Budapesten.

A Széchenyi Kártya Programban 2024. november 1-jétől a beruházási hitelek kamata 5%-ról 3,5%-ra csökkent, majd 2025. február 17-étől újabb fél százalékponttal mérséklődtek a kamatok – idézte fel előadásában Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója. Az 5%-ról 3%-ra történt csökkenésnek köszönhetően 43%-ra emelkedett a beruházási célú hitelek aránya, a vidéki hitelek aránya pedig 70%.

A 2024-es év 69 ezer befogadott ügylet hozott 2 600 milliárd forint értékben, idén májusig pedig 30 ezer ügyletet fogadtak már be 1100 milliárd forint értékben, ebből 11 ezer szerződött. 2025 májusában 121 ezer db élő ügylettel rendelkeztek 4300 milliárd forint értékben. A hitel jó, hitelezni is jó – zárta mondanivalóját Krisán László.

Nem egyszerű a gazdaságpolitikai helyzet, se Magyarországon, se Európában. Az NGM nem kevés ügyféllátogatás és szervezeti találkozó után alakította ki a vállalkozókat támogató Demján Sándor Programot. Megkérdezték a vállalkozókat, mit szeretnének, és sok cselekvés nélküli vágyakozásokkal is találkoztak, de vissza nem térítendő támogatások és a kisebb adminisztráció is a kívánalmak között szerepeltek – mondta Szabados Richárd kkv-államtitkár előadásában.

Soha ennyi párhuzamosan futó és ilyen összegű támogatási programrendszer nem volt Magyarországon, amivel most a vállalkozások rendelkeznek. Szabados Richárd osztja azt a nézetet, hogy ez nem biztos, hogy önmagában elég, de ha az 1400 milliárdos teljes összeggel meg tudnak mozgatni ugyanennyit, az már nagy eredmény. A 2800 milliárdos összeg már átlépi azt az összeg, hogy a program több mint 1%-kal hozzájárulhasson a gazdasági növekedéshez. Szabados Richárd szerint senki nem gondolta volna, hogy a Demján Sándor Program egyes elemei, többek között a honlapfejlesztési iránt ekkora lesz a kereslet. Június végéig nem lesz olyan EU-s forrás, ami vállalkozásfejlesztési forrásként ne kerülne kiírásra – közölt a végén egy örömhírt Szabados Richárd. Mai hír egyébként a GINOP Plusz Nemzeti Bajnokok pályázati felhívás megjelenése.

Horváth Tímea, az OTP lakossági kiszolgálásért felelős ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az ingatlanpiac újra beindult, az utóbbi fél évben annyit drágultak a lakóingatlanok, mint előtte másfél év alatt összesen. Hangsúlyozta, hogy nem fenntartható az a jelenlegi helyzet, hogy a bankok negatív kamatfelárral (spread), azaz veszteségesen nyújták a jelzáloghiteleket: a lakáshitelek kamatai több mint fél éve markánsan a hosszú távú forrásköltség szintje alatt húzódnak. Ezzel szemben az Egyesült Államok hitelpiaca sokkal egészségesebb, ott 2024 végén 2% feletti pozitív spread mellett zajlott a lakáshitelezés. Horváth Tímea felhívta a figyelmet, hogy ma az átlagos lakáshitel törlesztőrészlete ugyanakkora részét teszi ki az átlagbérnek, mint 2023. év elején, azzal a különbséggel, hogy jelenleg jóval kedvezőbbek a kamatok, míg a hitelösszegek lényegesen nagyobbak.

Az Ingatlan-projektfinanszírozási kerekasztal résztvevői elsősorban a budapesti piac helyzetét vitatták meg. Deák Tamás, az Erste ingatlanfinanszírozási vezetője elmondta, hogy a home-office elterjedésének hatására átalakultak az irodahasználati szokások, de évről évre nő az az irodaterület, amely után bérleti díjat fizetnek. Nagy Gergely, az OTP vállalati régióvezetője szerint kevés ingatlanfejlesztési finanszírozási igény érkezik most a bankokhoz, ugyanakkor a lakóingatlanok piacán hatalmas keresletet hoztak az állampapír-kifizetések. Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatója rámutatott, hogy a következő időszakban kiemelkedő megújulási sebesség várható az irodapiacon, és a 3000 milliárd forintos állományból 800 milliárdnyi refinanszírozási igény keresi majd a bankok kínálatát. Pető Gábor, a Futureal-csoport tőkepiaci igazgatója elmondta, hogy európai összevetésben nagyon lassú a magyar lakóingatlan-piac megújulása, itt a kínálat bővítésére lenne szükség, az irodapiac pedig nagyot fordult a Covid előtti évekhez képest, de a jó ingatlanokra mindig van igény.

Az utóbbi időben nagyon megváltoztak a hitelcélok a személyi kölcsönök esetében, Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője szerint előtérbe kerültek a lakásfelújítások és az autóvásárlások. Ma még jóval kockázatosabb idegen ügyfélnek személyi kölcsönt nyújtani, mint sajátnak, hiszen nem ugyanazon a jövedelemvizsgálaton esnek át, így például az Erste Banknál is 70-75%-ban saját ügyfeleket hiteleznek – mondta Harmati László vezérigazgató-helyettes, aki szerint a hitelfelvételek 10-20%-a mehet a piacon valamilyen adósságrendezési célra. A CIB Bank kifejezetten ügyfélszerző termékként tekint a személyi kölcsönre, így náluk alacsonyabb ez az arány – derült ki a Bán Kristóf lakossági szegmens menedzsment vezető szavaiból. Míg a jelzáloghiteleknél 50-55% körüli a közvetítői szektor szerepe, a személyi kölcsön esetében nincs hivatalos MNB-adat erről, de maximum 25-30% lehet – mondta Huszár István, a Bankmonitor társ-ügyvezetője. A munkáshitelről is szó esett a beszélgetésben, az elején valószínűleg a legtudatosabb hitelfelvevői kör vette fel, így fokozatosan csökkenhet és hígulhat a termék iránti kereslet, de 300-350 milliárd forintnyi idei hitelkihelyezés lehetséges a bankárok szerint.

Kedvezőbb irányt vehet a vállalati hitelpiac az év második felében – mondták a nagyvállalati hitelezési kerekasztal szereplői. A beszélgetést Bogdán Krisztina, az ING Bank vezérigazgatója moderálta. Kementzey Ferenc, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese úgy véli, számos ágazatban most is van élet, erre jó példa az informatika, a logisztika, illetve az energetika. Póka Valentin, a Coface országigazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságban is folyamatos az eszközpark-fejlesztés, és az acéliparban is találni szépen növekedő, exportra termelő vállalatot. Balogh Péter, az MBH ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy egy lokális bank azzal tud versenyelőnyre szert tenni a vállalati piacon, ha sikerül olyan személyes kapcsolatot kialakítani a cégvezetőkkel, mely által megérthetik, hogy mik az adott vállalat fókuszpontjai. Töreki Péter, a MOL Group csoportszintű finanszírozási vezetője elmondta, hogy a vállalat nyitott szemmel van jelen a hazai és a külföldi banki szolgáltatások piacán, és különösen kedveli a bankok által megtalált olyan egyedi megoldásokat, amelyekre maguktól korábban nem gondoltak.

Nem bankokra, hanem bankolásra van szükségük az embereknek, a lecsúszott és rászoruló családok megmentése olykor csak egy-két százezer forinton vagy egy jó tanácson múlik – mondta előadásában Major Gábor, az MR Lakásalap Nkft. ügyvezetője, aki a Málta Szeretetszolgálat Hitel-S programjában is hosszú távú tapasztalatokat szerzett a területen. A korábbi Nemzeti Eszközkezelő szerepét részben átvevő lakásalap néhány éve életre hívta a Pontis Pénzügyi Szolgáltatót, amely a követeléskezelési tevékenységet üzletszerűen végzi. Ennek ügyvezetője, Thummerer Péter szerint a cég koncepciója hozzáférést biztosít sérülékeny társadalmi csoportok számára, például olyan megoldással, amely alacsony, 10 ezer forintos törlesztőrészlet mellett is lehetőséget teremt bizonyos időtávon az adósság rendezésére. A felzárkózó települések (FETE) program keretében a szociális munkára épülő mikrohitelezési tevékenységüket is szeretnék elindítani, az MNB engedélye hamarosan meglehet ehhez.

Soha nem látott lendületben van a személyi hitelezés a magyar bankpiacon, öt év alatt 2,5-szeres volt a növekedés, ugyanakkor a hazai személyi kölcsön penetrációja az egyik legalacsonyabb Európában (nálunk 9%, a régióban 15%) – hívta fel a figyelmet előadásában Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Az elmúlt másfél év robbanásszerű növekedése szerinte nem magyarázható pusztán a csökkenő kamatokkal, hanem a szélesedő termékpaletta, a nagyobb elérhető hitelösszegek és az előtörlesztések, valamint a hitelkiváltások trendszerű emelkedésének is, lett tehát a terméknek egy áthidaló szerepe is. A személyi kölcsönökkel kapcsolatos elvárások is megváltoztak, komplexebbé váltak.  A vezető bankok egyre inkább a big data és a GenAI eszközök segítségével értik meg és szolgálják ki ügyfeleik igényeit. Ezáltal a reaktív, fiókban történő kiszolgálás átalakult egy proaktív, digitális / omnichannel kiszolgálásba, magasabb volumen mellett. A legtöbb jel arra mutat, hogy a piac következő években is nagyot nőhet.

A 2022-es 1283, a 2023-as 950 milliárd  és a tavalyi 1075  milliárd forint után idén közel 1200 milliárd forintos finanszírozási aktivitást tervez a Magyar Fejlesztési Bank a magyar gazdaságban EU-s kihelyezés, hitelek és vállalati kötvények, befektetés és garancia formájában – mondta előadásában Katona Bence elnök-vezérigazgató.  Tegnap egy rendkívül sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást valósított meg az MFB 1 milliárd euró értékben, minden képzeletet felülmúló, négyszeres érdeklődés mellett - jelentette be.

A konferencia első beszélgetésében Simák Pál, a CIB elnök-vezérigazgatója, és Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója osztották meg gondolataikat, a beszélgetést Bán Zoltán, a Net Média Zrt. vezérigazgatója moderálta. A banki vezetők elmondták, hogy az infláció visszatérése természetes folyamat, olyan a gazdaságnak az infláció, mint az emberi testnek a hőmérséklet. A megnövekedett kamatkörnyezet átmenetileg nagyobb profitot eredményezhet, de el is kényelmesítheti a bankokat. A bankvezérek szerint az európai bankszektor növekedésben lemaradt az USA-tól: van olyan amerikai bank, melynek piaci kapitalizációja nagyobb, mint a tíz legnagyobb európai banké együttvéve. Az európai bankoknak jellemzően szigorúbb szabályozással is kell szembenézniük, Amerikában 9%-ra tehető a tőketartalékok szintje, míg az öreg kontinensen 10,5% körüli.

2024 a lakossági hitelezés éve volt: a jegybanki kamatcsökkentések, az elhalasztott kereslet megjelenése és a kormány új lakástámogatási intézkedései rekordszintű keresletet hoztak az ingatlan- és fogyasztási hitelek piacán. A dinamikus növekedés idén is folytatódhat, miközben a szabályozói és piaci szereplők egyaránt azon dolgoznak, hogy fenntartható maradjon a bővülés.

Ezzel szemben a vállalati hitelezés 2024-ben visszafogottabb volt, a kereslet csökkenése és a gazdasági bizonytalanság miatt. A kérdés az, hogy 2025-ben – különösen az év második felében – visszatér-e a finanszírozási boom, és a kkv-k, nagyvállalatok is lendületet vesznek-e. Milyen támogatott konstrukciók és piaci mechanizmusok segíthetik ezt a folyamatot?

A Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája idén is a szektor legfontosabb találkozója, a rendezvényen banki döntéshozók, hitelközvetítők, jogi és tanácsadó partnerek, valamint IT-szolgáltatók osztják meg a legfrissebb piaci információkat és stratégiákat. A szakmai program panelbeszélgetésekkel, előadásokkal és networking lehetőségekkel segíti a piaci szereplőket abban, hogy felkészüljenek az előttünk álló év üzleti-szabályozói lehetőségeire és kihívásaira.