Hatalmasat zuhant a magyar bankok nyeresége: mégis mi történt?

A biztosítók eredményéről szerdán írtunk:

Közzétette a magyar bankszektor első negyedéves prudenciális statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank, amelyekből kiderült: 199 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta az év első három hónapját a szektor nem konszolidáltan (vagyis például az OTP külföldi leánybankjai nélkül). A részben külföldről, illetve nem banki leánycégektől származó osztalékbevételek nélkül pedig csak 38 milliárd forint volt a profit. Az előbbi szám 60%-os, az utóbbi 84%-os zuhanást jelent egy év alatt. A 199 milliárdos nyereség

9,3%-os "nyers", évesített tőkearányos megtérülést jelent, de ebből még nem érdemes messzemenő következtetést levonni.

A közzétett gyorsjelentések, sajtótájékoztatók és -közlemények alapján mind a hét nagybanknak csökkent az adózott eredménye, a konszolidált számok alapján nagyjából az egy évvel korábbi összesen 380 milliárd forintról 256 milliárd forintra. Mindenhol más a fő ok: van, ahol elsősorban az extraprofitadó megugrása (pl. OTP), máshol a kamateredmény visszaesése (pl. MBH), több banknál pedig a kockázati költségek emelkedése is tetten érhető.

A bankszektor egészét tekintve

nem az alaptevékenységből származó bevételeknél kell keresnünk a (nem konszolidált) eredményromlás okát:

a kamateredmény 8,6%-kal visszaesett ugyan egy év alatt (ezt jól magyarázza a kamatkörnyezet csökkenésének kissé késve érvényesülő hatása), de ezt kompenzálta a bankok eredményében a díj- és jutalékeredmények 26,1%-os megugrása (részben persze a tranzakciós illeték megemelése miatt, ami költségoldalon jelentkezett), miközben a pénzügyi műveletek eredménye nagyjából semlegesen változott. Az ugyancsak a bevételek között található osztalékbevételek 106 milliárd forintos csökkenése viszont már egy nagyobb tétel, a korábbi évek tapasztalatai alapján elképzelhető azonban, hogy idén az osztalékbevételek nagyobb arányban fognak a második negyedévben befolyni, mint tavaly.

A működési költségeknél már jelentős, 37%-os emelkedést látunk egy év alatt, ami egyértelműen az itt elszámolt különadók megugrásának a számlájára írható; ha például csak a személyi ráfordításokból állna ez a tétel, akkor 13%-os emelkedést látnánk. Ezzel szemben

az extraprofitadó és a különadó mértéke 66%-kal, 196-ról 326 milliárd forintra emelkedett,

jelentősen rontva a bankok költségszintjét.

A kormány kommunikációja szerint idén a bankszektor a tavalyi 128 milliárd forint után mintegy 180 milliárd forintnyi extraprofitadót fizethet, amennyiben a jogszabályban meghatározott szinthez képest sikerül az adóteher lefelezése a feltételül megszabott állampapír-állománynövelésért cserébe. Ehhez képest az első negyedévében 210 milliárd forint extraprofitadót számolt el a szektor  (jellemzően az első negyedévben megképzik a bankok a teljes éves különadó-terhüket), ami óvatos túlzásnak tűnik, különösen azt figyelembe véve, hogy az idei felezéshez szükséges névértékes állampapír-állománybővítés elvileg már össze is jött a bankrendszernek. Könnyen elképzelhető, hogy ezt a magas extraprofitadó-szintet év közben lefelé módosítják majd a bankok, javítva a későbbi negyedévek eredményét.

A különadók mellett a kamattámogatott hitelek átértékelődéséhez kapcsolódó fair value hatás, a kamatstop miatt elszámolt „módosítási veszteség”, valamint a már említett osztalékbevétel is olyan tétel, amellyel érdemes korrigálnunk akkor, amikor a bankszektor tevékenységének a jövedelemtermelését akarjuk közelebbről megvizsgálni. Ha ezektől a tételektől megtisztítjuk az adózás előtti eredményt, akkor egy „mindössze” 48 milliárd forintos romlást látunk az egy évvel korábbihoz képest,

e tételek nélkül a valóshoz képest csaknem dupla akkora lett volna a szektor profitja.

Alábbi ábránkon más rátekintésből látható, hogy mely tételek javították, és mely tételek rontották a bankok eredményét. A 27 milliárd forinttal romló értékvesztés- és céltartalék sorról még nem tettünk említést: emögött láthatóan óvatossági megfontolások állnak, vélhetően a recessziós gazdasági környezetből származó várt portfólióromlás miatt.

Egyelőre ugyanis ténylegesen még nem romlott az ügyfélportfólió minősége: 2024 végéhez képest a vállalati nem teljesítő hitelek aránya 3,8%-ról 3,6%-ra, a háztartásiaké 2,0%-ról 1,9%-ra csökkent. Hasonlóan nem látható romlás a 90 napon túl késedelmes hitelek arányában sem.

Jövedelmezőségi szempontból tehát elmondható, hogy elsősorban a különadók növekedése és az osztalékbevételek csökkenése rontotta a bankok első negyedéves teljesítményét. Az üzleti állományok szempontjából is kettős a kép:

míg a vállalati hitel- és betétállomány ijesztő csökkenést mutatott az első negyedévben, a lakossági hitel- és betétállomány örvendetes mértékben emelkedett.

Erről részletesebben alábbi cikkünkben írtunk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images