A kanyarban se volt még az Otthon Start hitel, máris megrohanták a bankokat hitelért a magyarok

Féléves adatok: felemás hitelpiac

Közzétette a magyar bankszektor júniusi hitel- és betéti adatait az MNB, ezzel teljessé váltak az első félév statisztikái. Kezdjük a lakossági hitelezéssel: nominálisan még soha nem vettek fel annyi, 1692 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások, mint idén az első félévben, ez 32%-kal volt több a 2024 első félévinél. A lakáshitelek 809 milliárdos és a személyi kölcsönök 527 milliárdos új volumene is rekordot jelent. Előbbi 26%-kal, utóbbi 42%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A babaváró hitel 107 milliárdos szerződéses összege viszont 13%-os visszaesést takar, ami a szabályozás felemás szigorodása mellett a demográfiai lejtmenetet is tükrözi.

A vállalati hitelezésben sokkal hangsúlyosabb a refinanszírozás, ezért nem az új volument, hanem a nettó tranzakciókat érdemes jobban szemügyre venni. Jó hír, hogy a forinthitelek esetében is pozitív tartományba fordult a tranzakciós volumen, ugyanakkor a korábbi évekhez képest gyengébben teljesítő devizahitelezéssel együtt viszonylag szerény, 119 milliárd forint volt a nettó vállalati hitelfelvétel. Ez jobb az egy évvel korábbi 68 milliárdnál, de még így is a harmadik legrosszabb első féléves adat (ráadásul nominálisan) az elmúlt egy évtizedre visszatekintve.

Jól látszik a magyar hitel- és vele együtt a betéti piac kétarcúsága azon, hogy melyik állomány miként változott az elmúlt egy évben. Miközben a háztartási hitelállomány évi 11,4%-kal, a betétállomány 9,0%-kal bővült, a vállalatok hiteltartozása mindössze 1,5%-kal, betétállománya pedig 2,2%-kal gyarapodott 12 hónap alatt. A recesszióhoz közeli gazdasági környezet a lakossági hitelezésben nem igazán, a vállalati finanszírozásban viszont annál inkább érezteti a hatását.  

2025 közepén a háztartások csaknem 12 ezer, a vállalatok csaknem 13 ezer milliárd forinttal tartoztak a bankoknak. A háztartási betétek 14 ezer, a vállalatiak 16 ezer milliárd forint feletti állománnyal zárták az első félévet.

Júniusi adatok: a lakossági oldal gyengült, a vállalati erősödött

Sok szempontból az első félév egészére jellemző kép ellentétét látjuk júniusban: májushoz képest a lakossági hitelfelvétel némileg csökkent, a vállalati viszont áprilishoz hasonlóan erősebb volt, mint a május.

Alábbi táblázatunkban látható az eltérés az éves dinamikák (kumulált idei vs. júniusi) között a lakossági hitelezésben.

Az új szerződésszám az átlagos hitelösszeghez képest kisebb mértékű, a lakáshiteleknél 8%-os, a személyi kölcsönöknél 15%-os növekedést mutat idén, a babaváró viszont 14%-kal visszaesett.

Az elmúlt egy év 1517 milliárdos új volumenével már a lakáshitelezés is megdöntötte korábbi éves rekordját, nem csak a fogyasztási.

Érdekesség, hogy miközben a piaci lakáshitelezés 37%-os növekedést mutat idén, a támogatott lakáshitelek kihelyezése 5%-kal visszaesett. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy megálmodta a kormány az Otthon Start kamattámogatott hitelt.

Az új építésű lakások piaca sincs finanszírozási szempontból formában, a lakáshitelezés motorját a használt lakások jelentik.

A kamatozás szempontjából egyre jobban tarolnak a legalább 10 évre fixált lakáshitelek, ráadásul a változó kamatozású statisztikai sor mögött is valójában egy ügyfélszempontból fix kamatozású hitel, a CSOK Plusz áll.

A piaci lakáshitelkamatok teljesen befagytak: 6,5%-on állnak most már hosszú hónapok óta.

Nem túl jó hír a hitelfelvevőknek, hogy a személyi kölcsönöknél is megállt mára a kamatcsökkenés, a THM-ük 16% környékén stagnál.

A január 1-jével bevezetett munkáshitelnél az érdeklődés lanyhulását látjuk, de a termék már így is 107 milliárd forintnál és 27 ezer hitelfelvevőnél jár. Kérdés, a tanév lezárulta után emelkedik-e az igénylések száma.

A lakáshitelek teljes állománya 15%-kal, a személyi kölcsönöké 16%-kal emelkedett egy év alatt, előbbi átlépte a 6000 milliárd forintot, utóbbi közelíti az 1700 milliárdot. Egyikre se lehet panasz, hiszen közben a portfólióminőség kedvező, a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya 1,5% alatti.  

A betéti tranzakcióknál nincs sok látnivaló az utóbbi hónapokban, miután a legnagyobb állampapír-kifizetések pozitív hatása lecsengett.

A betéti kamatok is majdnem úgy befagytak, mint a lakossági hitelkamatok.

A pénzüknek most már a 85%-át tartják lekötés nélkül a bankokban a magyarok.

Eközben a vállalati hitelezésben júniusban mintha megmozdult volna valami: rég, egészen pontosan másfél éve láttunk ekkora nettó vállalati hitelfelvételt.

Egy év alatt így is mindössze 250 milliárd forinttal volt nagyobb a vállalati hitelfelvételek volumene, mint a törlesztéseké.

A vállalati forintkamatokban csak enyhe csökkenést látunk, de a fix kamatoknál megfigyelhető jelenség könnyen lehet statisztikai összetételhatás eredménye is.

A vállalati hitelszerződések összege is reménykeltő, hiszen április után a június is erős volt ebből a szempontból. Ez azonban inkább reménysugár csak: nem feltétlenül jelenti azt, hogy feltámad a vállalati hitelpiac, a szerződött hitelkeretek jelentős részét ugyanis mostanában nem hívják le a cégek a gazdasági bizonytalanság és a beruházások halogatása miatt.

Portfolio Future of Finance 2025

Regisztrálj a Future of Finance 2025 konferenciára!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ