szent istván bazilika budapest_getty
Befektetés

Megdöbbentő kapzsiság vezetett a minden magyar bankot érintő változáshoz

Szögezzük le már az elején: nagyon is érthető az ÁKK és az MNB összehangolt lépése. Merthogy valamit lépni kellett. Más kérdés, hogy néhány bűnös miatt most a teljes magyar bankrendszer bűnhődik. Az ok pedig a lombardhitelezés. Létezett ez persze korábban is, de a szuperállampapír megjelenésével drámai méreteket öltött: az MNB számai szerint 250 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági lombardhitel-állomány, amellyel aztán arbitrázs útján szép többlethozamot tudtak a banki ügyfelek a szuperállampaípr amúgysem alacsony kamatához hozzácsapni. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogyan értékeli az ÁKK lépését a piac és mit gondol a szabályozó a szigorításról.

Miről is van szó?

Nagyon röviden arról, hogy az ÁKK megelégelte a lakossági állampapírokkal fedezett lombardhitel-állomány nagy mértékű felfutását, ezért október 14-gyel módosította a forgalmazói szerződéseket, amely most már tiltja, hogy lakossági állampapírt bármilyen ügylethez fedezetként használjanak. Úgy tudjuk, ez most tényleg komoly szankciókkal jár:

aki megpróbálja kijátszani a rendszert, búcsút inthet a lakossági állampapírok forgalmazásának és az ebből jövő milliárdos jutaléknak.

A lombardhitelek között megkülönböztetjük a likviditási és befektetési célú lombardhiteleket, a történetben az utóbbi, befektetési célú hitelnyújtás jelenik meg. Lombardhitel keretében a bankok rövid távú hitelt nyújtanak elsősorban likviditási okok miatt az ügyfeleknek, ezeknek a hiteleknek a fedezete többnyire értékpapír (tehát akár állampapír is). Ez esetben nyilván nem a likviditási okok játszottak szerepet a hitelezésben. A lombardhitelnek van egy kamata, ez nagyjából 2% körül mozog most a piacon, ha ennek nagy részét befekteti az ügyfél újabb szuperállampapír-vásárlásba, akkor még a lombardhitel kamatának kifizetése után is a MÁP+ jelenlegi, éves átlagban közel 5% körüli hozamánál is többet tud csinálni az ügyfél.

Hogy érzékeltessük, mekkora hozamot is lehetett eddig lombardhitel-szuperállampapír-kombóval csinálni, két esetet néztünk meg:

  • az egyik esetben azt feltételezzük, hogy 100 egység tőkére 100 egység lombardhitelt vett fel és fektet be újra az ügyfél,
  • a másik esetben pedig 100 egység tőkére 50 egység lombardhitelt vett fel és fektetett be újra a banki ügyfél.

Rövid számításunk szerint előbbi esetben 7,6%-ot, utóbbi esetben pedig 6,3%-ot keresett az ügyfél azon, hogy lombardhitellel kombinálta a szuperállampapír-vásárlást. A piacról úgy tudjuk, nyújtanak annuitásos lombardhiteleket is, de többségük esetében a végén kell a kamatot és a tőkét is törleszteni. Alábbi példánkban egy ilyet vettünk alapul, az illusztráció és az egyszerűség kedvéért 5 évre 2%-os fix kamatot feltételezve.

Mit szólnak ehhez a piaci szereplők és mit mond az MNB?

A piaci szereplők nem örülnek, kicsit úgy érzik, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Miért? Mert a korlátozás azt jelenti, hogy a lombardhitelek mellett semmilyen derivatív ügylethez vagy egyéb, például hitelkártya-szerződéshez sem lehet fedezetként használni lakossági állampapírt. Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez utóbbi konstrukciók csak egy nagyon kis szeletét teszik ki az érintett állománynak. A szabályozó és az ÁKK célja pedig egyértelműen az volt, hogy minden kiskaput bezárjon, így a lombardhitelen kívüli egyéb ügyletek mondhatni járulékos, nem annyira lényeges veszteség egy sokkal nagyobb játszmában.

Úgy tudjuk, hogy a lakossági állampapírral, azon belül is elsősorban a MÁP Plusszal fedezett, egészen extrém méreteket öltő lombardhitelezést három nagybank követte el, suttognak egészen hajmeresztő, 5 milliárd forintos tranzakciókról is ügyfelenként.

Volt azonban olyan forgalmazó is, amely nem vett részt ilyen jellegű „mutyiban”. De hát a kapzsiság ára sokszor az, hogy azt egy teljes szektor megsínyli.

Visszatérve a korlátozáshoz, az MNB Portfolio-nak adott válaszában kiemeli, hogy egyetért az ÁKK lépésével, mert a bankok több helyen kihasználták a szabályozói tiltás hiányát. A Magyar Nemzeti Bank feladata és célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a gazdaságpolitika támogatása, így ennek keretében az MNB szükségesnek érezte, hogy felhívja a figyelmet a lakossági állampapír piacon kialakult anomáliára, ami az állam szándékával ellentétes piaci folyamatokat eredményezett – teszik hozzá.

A lombardhitelből finanszírozott MÁP+ vásárlás megosztja az állam által fizetett kamatokat a hitelfelvevő és a bankok között. Így a hitelfelvevőt és a bankokat is nem szándékolt profithoz juttatja. A hitelből finanszírozott MÁP+ vásárlás nem csökkenti, hanem emeli a kockázatokat azzal szemben, hogy az állam szándéka szerint megtakarításokból kell finanszírozni a lakossági állampapír-vásárlást.

A derivatív ügyletek mögötti lakossági állampapír-fedezetek kapcsán az MNB azt mondta, hogy a MÁP+ fedezete melletti spekuláció ugyancsak a szándékolt hatással ellentétes. Ilyen ügyletek mögé tipikusan készpénz vagy intézményi -  tehát nem lakossági - állampapír kerülhet. A derivatív ügyletek mögötti MÁP+ fedezett közgazdasági értelemben banki hitelnyújtásnak tekinthető, hiszen margin callt finanszíroz. Így ez is a szándékolttal ellentétes folyamat. 

A forgalmazók és ügyfelek szempontjából fontos információ az is, hogy az ákk által végrehajtott forgalmazói szerződésmódosítás előtt már megkötött ügyleteket nem érinti a változás.

De mi a biztosíték, hogy ezek után már nem trükköznek a bankok?

A biztosíték most már duplán él, mivel úgy tudjuk, hogy a forgalmazóknak (ezek elsősorban bankok) az ÁKK mellett az MNB felé is jelenteniük kell havi szinten a lombardhitel-állományt és bármilyen olyan ügyletet, ami mögé fedezetként lakossági állampapír került. Információink szerint az adatokat az MNB és az ÁKK megosztja egymással, sőt, az MNB-nél is úgy változtak az üzleti feltételek, hogy az adatszolgáltatás nem csak a lakossági állampapírt forgalmazókra vonatkozik, hanem a teljes bankszektorra. Ezzel tudják ugyanis biztosítani, hogy ne legyenek kiskapuk a rendszerben, mint például szolgáltatók közötti keresztbe hitelezés (merthogy volt ilyen is).

Félreértés ne essék, ez az egész lombardhitelezés nem új keletű dolog, már régen jelen van a piacon, először nagyobb mértékben a kamatozó Kincstárjegy és inflációkövető prémium állampapír kapcsán öltött testet, de információink szerint ezt az ÁKK akkor még engedte azzal, hogy a teljes ügyfélállomány 10%-ában korlátozta a lombardhitelre nyújtható lakossági papír fedezetet. Ez a korlátot aztán teljesen áttörte néhány forgalmazó a szuperállampapír megjelenésével.   

Mekkora pénzről is van szó?

Hogy egészen világos legyen, mennyi pénzről is van szó, az MNB statisztikáit segítségül hívva végeztünk egy számítást a lakossági lombardhitelekre vonatkozóan. Ezekre külön sort nem találni az MNB statisztikáin belül, a lombardhitelek az áruvásárlási és egyéb hitelek között vannak feltüntetve.

Azt az MNB-től megtudtuk, hogy a lombardhitelek a változó kamatozású, de legfeljebb 1 éves fixálású hitelek között vannak, és csak kisebb részüket teszi ki az 1-5 éves kamatfixálású hitelek.

A lenti ábrán jól látszik, hogy a nyári hónapokban jelentősen megugrott a lakossági lombardhitelek állománya, míg 2017 elején csak 2-3 milliárd forintos összegről beszéltünk, ez júliusban például már közel 40 milliárdra ugrott, júniustól augusztusig (ez a legfrissebb elérhető adat) összesen mintegy 77 milliárdnyival nőtt az állomány.

A konkrét állományra vonatkozó becsléseinknél is az MNB statisztikáira tudunk hagyatkozni, e szerint augusztus végén a háztartásoknak nyújtott egyéb fogyasztási hitel állománya 223 milliárd forintot tett ki, ez 50%-kal több, mint a 2018 év végi állomány (2018. januárja előttről nincs adat az egyéb fogyasztási hitelállományra vonatkozóan az MNB statisztikáiban).

Címlapkép: Jeremy Horner/LightRocket via Getty Images

Veszélyben a K&H ügyfelei: itt a csalók új módszere
DLAPE20190501316
csapatépítő_greenfield hr
digitalis jolet tokeprogram GettyImages-1048727098
Frankfurti tőzsde
shutterstock_239067772
kutatas fejlesztesi tamogatas hatasa GettyImages-1124557272
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
shutterstock_239067772