szuperallampapir map plusz_saját
Befektetés

Döbbenetes javaslattal álltak elő: korlátoznák a szuperállampapír-vásárlást

Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a  szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.

Hazai vagy külföldi befektetők?

Az IMF IV. cikk szerinti országjelentése külön foglalkozik a MÁP+ gazdaságra és az államadósságra gyakorolt hatásaival, miután egyetértenek azzal, hogy a lakosság  stabilabb lábat jelent az államadósság-finanszírozásban, ugyanakkor folyamatosan monitorozni kellene a szuperállampapírt ahhoz, hogy biztosítsák az elérni kívánt célokat és azt is, hogy a papír ne okozzon szándékolatlan torzulást a piacon.

A teljes magyar piacra vonatkozó IMF-jelentést ebben a cikkben foglaltuk össze:

A jelentés szerint a hazai és külföldi devizában denominált állampapír-kibocsátás közötti választást a költségek és kockázatok ismeretében kellene meghozni, mindezt úgy, hogy érvényesüljön a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elve. Kiemelik, hogy a külfölddel szembeni eladósodottság költséges is lehet volatilisebb piacok idején, emellett a külföldi befektetők hamarabb ugorhatnak ki egy-egy befektetésből, mint a hazai szereplők, ugyanakkor a devizatartalékok növelése és a külföldi devizához való olcsóbb hozzájutás miatt nem érdemes teljesen kizárni ezt az opciót.

Az IMF kiemeli, hogy a magyar államadósság külső sérülékenysége jelentősen csökkent az utóbbi években. Amikor a magyar államadósság 2011-ben tetőzött, a külföldi devizában denominált államadósság több mint 48%-át adta a központi kormányzati adósságnak. Ez az arány idén szeptember végével bezárólag több mint feleződött, jelenleg kicsivel több mint 18%-on áll. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a belföldiek által birtokolt állampapír-állomány, ezen belül is főként a lakosságnál és olyan piaci szereplőknél, mint a bankok.

Külön a MÁP+-ra kitérve elmondják, hogy bár még túl korai következtetéseket levonni a papírról és annak hatásairól, de az látszik hogy a kezdeti kereslet bőven meghaladta a várakozásokat. Szeptember végén mintegy 2100 milliárd forint, tehát a GDP több mint 4%-ának megfelelő mértékű szuperállampapírt bocsátott ki az ÁKK. A vásárlások közel felét a lejáró papírok és más lakossági állampapírok visszaváltása adta, 10-15%-ot a befektetési alapok, ezen belül is főként az ingatlanalapok. A jelentés szerint a MÁP+-ba érkező pénzek nagyjából 10%-át tette ki a készpénz, piaci szekértők szerint a jegyzés akár 10%-a a forgalomban lévő készpénz kisebb növekedéséből származik.

Milyen hatásai lehetnek a szuperállampapírnak a piacon?

Az IMF ezt a kérdést több szempont szerint vizsgálja. Ezek közül emeltünk ki párat:

  • A MÁP+ hozama: Az IMF is rávilágít arra, hogy a MÁP+ által ígért kamat jóval a piaci kamatszint felett van. A papír 5 éves, 4,95%-os átlaghozama lényegesen meghaladja a piacon elérhető 5 éves államkötvény jelenlegi, 1% körüli hozamát. Kitérnek arra is, hogy még az is olcsóbb forrást biztosítana a MÁP+-hoz képest, ha a magyar állam eurókötvényt bocsátana ki.
  • Alternatív költség: Az IMF által megkérdezett magyar piaci szakemberek egy része szerint a MÁP+ iránt látható keresletet egy alacsonyabb hozamígéret is biztosította volna. A jelentés szerint, ha igazuk van és valószínűleg az van, akkor a papírt akár 3%-os kamattal is ugyanígy vennék. Ebből kiindulva, a MÁP+ túlárazása az idei harmadik negyedévben 41 milliárd forintos többletkiadást (a GDP mintegy 0,1%-a) eredményezett a költségvetésnek, az 5 éves államkötvény hozamával összehasonlítva ez az extraköltség még nagyobb.

Erre az MNB Portfolio-n megjelent friss írása is utal, ebben azt írják, hogy a nagybani piachoz képesti átlagos felár az elmúlt hónapokban 3,3 és 3,6 százalékpont között alakult. Másrészt a MÁP+ kamata az egyes futamidőkön 0,3-0,75 százalékponttal magasabb a többi lakossági papír után fizetett kamatnál. Ez alapján becslésük szerint a lakossági állampapír stratégia céljainak eléréséhez évente szükséges 1100 milliárd forintos többletkibocsátás a MÁP+-ból a jutalékkiadással együtt évente mintegy 27 milliárd forintos többletköltséggel járhat az állam számára ahhoz képest, mint ha az elmúlt években látott arányban más lakossági és piaci papírokat bocsátottak volna ki helyette. Szerintük ezek a költségek mérsékelhetőek akkor, ha az értékesítést az Államkincstár felé terelik.

  • Arbitrázs-lehetőség: Az írás utal arra, hogy bár a hatóságok igyekeznek lezárni minden arbitrázs-lehetőséget a papírral, korábban néhány ügyletkötő külföldi állampolgárok felé is népszerűsítette a MÁP+-t (azóta az ÁKK nyomatékosan kérte, hogy ezek a szereplők koncentráljanak a belföldi lakosokra). Piaci szereplők szerint ettől függetlenül továbbra is lehetséges, hogy jó hitelminősítéssel rendelkező külföldiek eurót vegyenek fel külföldön, azt forintra váltsák, ebből MÁP+-t vegyenek, majd az ebből származó forint bevételt visszaswappolják euróra, és még így is profitot érjenek el vele.
  • Egyéb fiskális és piaci megfontolások: A finanszírozási költségek mellett vannak egyéb fiskális megfontolások is. A MÁP+ magasabb költsége növeli a költségvetési deficitet, de a lejáratok hosszabbodása rövid távon csökkenti az éves bruttó finanszírozási igényét az államnak. A lakossági portfólió átlagos lejárati ideje 18 hónapról 30 hónapra emelkedett. Az IMF szerint a MÁP+ hasonló a befektetések jövedelemadójának csökkentéséhez: bár úgy alkották meg, hogy az elviekben mindenki számára hozzáférhető legyen, a papírból főként a vagyonosabb emberek profitálnak jobban.  Ráadásul a papír arra is alkalmas lehet, hogy visszafogja a középosztálybeliek fogyasztását és ingatlan iránti igényét, de közel sem biztos, hogy a vagyonosabb emberekre is ugyanilyen hatással lesz. Inkább az várható, hogy a kockázatosabb befektetéseiket MÁP+-ra cserélik. Az állampapírok adómentességének hatása egyelőre kettősnek tűnik, mivel inkább a lakossági állampapírok értékesítését helyezheti előtérbe más pénzügyi termékekkel szemben.

Az MNB nem pont így látja, szerintük a kifizetett kamatjövedelem elköltése után az államnak fogyasztási adóbevétele keletkezik, de hozzáteszik, hogy természetesen ez csak időben eltolódva, a jövedelem elköltésekor jelentkezik.

Monetáris és hitelpolitikai megfontolások: azzal, hogy a MÁP+ mérsékli a negatív reálkamat kedvezőtlen hatásait a háztartásokra nézve, egyben arra is szolgálhat, hogy a jelenlegi monetáris politikát támogassa abban, hogy minél később kelljen az MNB-nek a szigorítás útjára lépni.  A jelentés szerint ettől még szükség van a napi likviditáskezelés újrakalibrálására az MNB részéről a bankbetétek és forgalomban lévő készpénz MÁP+-vásárláshoz való felhasználása miatt.

Mit kellene csinálni a szuperállampapírral?

A jelentés szerint a MÁP+-nak érthető céljai vannak, de néhányat közülük makrogazdasági megfontolások hajtanak, úgy, mint a lakossági megtakarítási ráta növelése és a külső eladósodottság csökkentése. Kérdés, hogy ezek a célok hogyan érhetőek el alacsonyabb költségek mellett, hiszen az állam sokkal olcsóbb finanszírozási forrást is találna a piacon. 

A jelentés szerint az ÁKK-nak reagálnia kell a megváltozó piaci körülményekre is. Ilyen szempontból pozitív lépésnek értékelik, hogy az ÁKK novembertől csökkentette néhány lakossági papír kamatát, emellett  2020-tól a bankoknak fizetett értékesítési jutalékot is visszavágja.

Az IMF úgy látja, probléma lehet a jövőre nézve az, hogy nincs személyre vagy háztartásra vonatkozó felső korlátja a MÁP+-vásárlásnak, ami megnöveli az arbitrázs lehetőségét. Az IMF szerint ezért érdemes lenne személyenként felső korlátot szabni a MÁP+-vásárlásnak, a jövőbeni kamatát pedig minél inkább hozzáigazítani az állampapír hozamgörbéhez.

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
NYSE, trader, broker, válság