izrael
Befektetés

Lehet, hogy Trump megoldott egy több mint 100 éve húzódó konfliktust

Történelmi jelentőségű megállapodás született a napokban azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is végre elismerték Izraelt és fölvették az országgal a diplomáciai kapcsolatot. Hamarosan újabb szunnita országok csatlakozhatnak az egyezséghez, hosszabb távon pedig ez akár a több mint egy évszázada húzódó és 1948 óta több fegyveres összecsapáshoz is vezető arab-izraeli konfliktus végét is elősegítheti. Nagyon úgy néz ki, hogy Irán lassan teljesen magára marad a régióban, Izrael légiereje pedig hamarosan már közvetlenül fenyegetni fogja a perzsa ország atomlétesítményeit.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Évszázados konfliktus zárulhat le

Izraelt 1948 óta a legtöbb arab ország bojkottálja, Bahrein és az Emírségek csak a 3., illetve 4. olyan arab ország, amely elismeri egyáltalán Izrael létezését. Eddig mindössze Egyiptom és Jordánia ismerte el az arab országok közül Izraelt, a többi állam mind csak Palesztinával ápolt kapcsolatot.

A mostani megállapodás Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök szerint

akár örökre lezárhatja végre az arab-izraeli konfliktust.

Az arab-zsidó viszony a XIX. században kezdett el elmérgesedni a cionizmus és az arab nacionalizmus előretörésével, de Izrael létrejötte óta élesedett ki igazán, mely után már konkrét háborús összecsapások is zajlottak az újonnan létrejött közel-keleti ország és arab ellenlábasai közt. Amint kikiáltották a független izraeli államot, összesen hét arab ország rontott rá a frissen megszületett országra, élükön Egyiptommal. A 10 hónapig zajló konfliktus eredménye az lett, hogy Izrael ellenőrzése alá vonta az ENSZ által egy önálló zsidó államnak kijelölt területet a volt palesztin mandátum területén, Transzjordánia annektálta a mandátum fennmaradt részét, Egyiptom pedig elfoglalta a Gázai övezetet.

Ezután több háborús összecsapás is zajlott még Izrael és az Arab Liga közt a következő években, többnyire Izrael győzelmével, melynek köszönhetően egyre nagyobb területet vontak ellenőrzésük alá a régióban.

Szerencsére a nyílt háborúk az ezredforduló után már többnyire elkezdtek alábbhagyni, Izraelnek fegyveres konfliktusa ekkor már inkább csak irreguláris alakulatokkal; a palesztin Hamasszal és a libanoni Hezbollahhal akadt - az utóbbi szervezetet Irán és Szíria a mai napig fegyverekkel, pénzzel és kiképzéssel támogatja.

Egyiptom egyébként az első arab országként 1979-ben ismerte el Izraelt, Jordánia pedig 1994-ben - mindkét ország egy békeszerződés részeként döntött a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.

Rengeteg pénz fog megmozdulni

A mostani megállapodást a Trump kormány eddigi legfontosabb diplomáciai eredményeként emlegetik, amely a „teljes Közel-Keletet átformálhatja.”

Egyelőre a megállapodás még csak arról szól, hogy hivatalosan is elismerik egymást az érintett országok, nagykövetségeket építenek Izraelbe és nagyköveteket is küldenek, majd hamarosan megindulnak a repülőjáratok is az érintett országok közt.

Trump elnök viszont jelezte: az országok hamarosan leülnek, hogy „technológiai, egészségügyi, mezőgazdasági és egyéb együttműködésekről” is tárgyaljanak.

Arra valószínűleg éveket kell még várni, hogy a tőke- és áruforgalom is meginduljon Izrael és az érintett arab országok közt, viszont jelentős üzleti potenciál van az együttműködésben, különösen az UAE és Izrael közt, ez a két ország ugyanis a Közel-Kelet harmadik és negyedik legerősebb gazdasága.

Donald Trump és a mostani megállapodást aláíró vezetők remélik, hogy hamarosan más arab országok is csatlakoznak az évtizedes konfliktus lezáró egyezséghez; erős esélyes ezen a téren Szaúd-Arábia. Az Emírségek és Bahrein is a szaúdiak régi szövetségesei, állítólag a legnagyobb arab gazdaság már tárgyal Amerikával és Izraellel. A szaúdiakon kívül még négy arab ország csatlakozhat hosszabb távon a megállapodáshoz.

A palesztinok arra kérik a résztvevő országokat, hogy ne csatlakozzanak Izrael elismeréséhez, amíg az izraeli-palesztin helyzet nem rendeződik, és ki nem vonul Izrael teljes egészében a Gázai övezetből és Ciszjordániából. A palesztin vezetés jogosan aggódik: ha a korábbi támogató arab országok kihátrálnak mögülük, nem sok esély van rá, hogy olyan megoldás születik a helyzetükre, amely összhangban van a mostani elképzeléseikkel. Persze az lehetséges, hogy a javuló izraeli-arab kapcsolatokat az arab országok arra is felhasználják majd, hogy diplomáciai csatornákon keresztül egy palesztinok számára kedvező megoldást lobbizzanak ki, de ez sajnos kevésbé reális forgatókönyv. 

Irán még jobban elszigetelődik

Az, hogy a szunnita országok sorra egyeznek ki Izraellel, a síita Iránt csak még inkább elszigeteli. Az Egyesült Államok szankciói miatt sínylődő ország viszonya az 1979-es forradalom óta eleve hűvösnek mondható a régió szunnita országaival, az 1980-tól 1988-ig tartó iráni-iraki háborúban pedig a szaúdiak, illetve Kuvait, két olyan ország, amely hamarosan szintén kiegyezhet Izraellel, Irak invázióját közvetlenül is támogatta. Az Emírségek és Bahrein pedig szoros politikai, gazdasági és katonai együttműködésben áll az Egyesült Államokkal, Izrael egyik legfőbb szövetségesével. 

Az Izraellel való kiegyezést Hasszán Rohani elnök – a palesztinokhoz hasonlóan – a muszlim világ elárulásának nevezte, még közvetve meg is fenyegette az érintett országokat azzal, hogy „csak ők lesznek felelősek mindenért, ami velük történni fog.”

„A régió néhány országának lakosai mélyen vallásos muszlimok, viszont a vezetőik nem értik a vallást, sem az adósságukat Palesztina nemzete felé, akik a testvéreik, akik ugyanazt a nyelvet is beszélik” – mondta Rohani az iráni köztévében.

Az Irán által támogatott, libanoni Hezbollah vezetése még ennél is élesebben reagált: fegyveres ellenállásra szólították fel az arab világot annak érdekében, hogy „Palesztinát és al-Kudszt [Jeruzsálem arab neve] felszabadítsák.”

Hosszabb távon reális esély van arra is, hogy Izrael hadereje hozzáférést nyer az Emírségek vagy Bahrein katonai támaszpontjaihoz, melynek köszönhetően úgy tudnak például légicsapásokat kivitelezni Iránban, hogy nem kell elrepülniük Szíria, Jordánia, Irak vagy Törökország fölött.

Rohani maga nyíltan is aggódik ennek lehetősége miatt:

Hogy nyújthattatok kezet Izraelnek? És még nekik is akarjátok adni a bázisaitokat a régióban? Az összes komoly következményért, ami ebből következik, csak ti lesztek a felelősek

– fogalmazott Irán első embere.

Izrael egyébként nem NATO-tag, így kötetlenebbül tud támadni célpontokat a régióban, mint például az Egyesült Államok. Szíriában Izrael repülőgépei rendszeresen hajtanak végre csapásokat Iránhoz köthető támaszpontok, harcjárművek, légvédelmi állások ellen; nem kizárt, hogy fáj a foguk Irán atomlétesítményeire is. Könnyen lehet, hogy egy ilyen katonai akcióban a régió nem NATO-tag, de jelentős erőt képviselő hadseregei, mint az Egyesült Arab Emírségek is támogatnák őket.

Izrael régóta jelentős, vokális ellenzője Irán atomenergia-projektjének, hiszen ha a síita állam atomfegyvert fejleszt, szinte biztos, hogy Izrael fenyegetésére, zsarolására vagy szélsőséges esetben akár megtámadására használnák fel. 

ENNEK FEJÉBEN ELMONDHATÓ, HOGY IRÁN NEMCSAK POLITIKAILAG SZIGETELŐDIK EL, HANEM VALÓSZÍNŰLEG KATONAILAG IS SEBEZHETŐVÉ VÁLIK A MOST MEGKÖTÖTT ALKU MIATT.

Irán helyzete és a síita-szunnita ellentét miatt egyébként túlzottan optimista, aki azt gondolja, hogy a "béke korszaka" köszönt most be a Közel-Keleten. Bár fontos mérföldkő most az arab-izraeli ellentét feloldása a régió stabilitása felé, önmagában ez még nem elég ahhoz, hogy a területen található számtalan vallási, etnikai és gazdasági gyújtópont megszűnjön és tartós béke köszöntsön be a Közel-Keleten. Mindenesetre egy gyújtóponttal kevesebb lett és ez mindenképpen jó jel.

Találd meg a neked való befektetési alapot!
ugrás, start
tőzsde, dollár, árfolyam
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
hitelkonfi
szijjarto_fbvideo
kísérleti laboratórium koronavírus járvány orvos
roma_colosseum
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Gyakorlati útmutatás kezdő tőzsdések számára.
Online előadás
Aktualitások, elemzések, ötletek egy helyen.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Confused women